Előd
7 °C
16 °C

Megjelent a lakáshiteleseket megsegítő törvény

2009.03.10. 15:00
Megjelent a keddi Magyar Közlönyben a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló, a parlament által március 2-án elfogadott törvény. A jogszabály azonban egyelőre nem lépett hatályba, az csak akkor azt követően 15 nappal történik meg, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a törvényben szereplő intézkedéseket.

A törvény két részből áll: az első része szól a készfizető kezességről, míg a második az államháztartási törvényt módosítja úgy, hogy az állam a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott kötvényt szerezhet, és a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Az államháztartási törvény módosítása szerdától hatályos.

A lakáskölcsönre az állam akkor vállal készfizető kezességet, ha a hitel felvevője múlt év szeptember 30-án követően vesztette el a munkáját, és álláskeresőnek minősül, vagyis együttműködik a munkaügyi központtal.

A konstrukció az alábbi: két évig nem kell fizetni a havi törlesztő részleteket, azokra a bank áthidaló hitelt nyújt. Ehhez a kölcsön felvevőjének mindössze azt kell vállalnia, hogy havi 10 ezer forintot azért törleszt. Az áthidaló hitel kamata legfeljebb a 3 havi BUBOR lehet.

A két év lejárta után az áthidaló hitelt, vagyis az elmaradt törlesztést, 10 éven át - havi részletekben - kell megfizetni. Ha a törlesztési időből kevesebb van hátra 10 évnél, akkor erre "osztja le" a bank a törlesztést. Az áthidaló hitel megkötését szeptember 30-ig lehet kérni a banktól.

Az állam készfizető kezessége akkor következik be, ha az adós nem fizeti a havi 10 ezer forintokat. Ekkor az áthidaló hitelből az eddig az időpontig már a törlesztésre fordított összeget fizeti ki az állam a banknak.

Az állami kezességvállalás ingyenes, de csak a 20 millió forintnál kevesebb lakáskölcsön után vehető igénybe. Életbiztosítással kombinált lakáshitel esetén nem a havi 10 ezer forintot, hanem a biztosítási díj megtakarítási összegét kell havonta fizetni két éven keresztül.
Ezekhez a szabályokhoz kell az Európai Bizottság jóváhagyása.

A törvény második része módosítja az államháztartási törvényt, és szerdától hatályos. Az új előírás felhatalmazza az államot, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben két dolgot tehessen. Először az MNB által kibocsátott kötvényt szerezhet, másodszor pedig a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Mindkét esetben az állam nevében az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. jár el. A pénzügyminiszter az állam által megvásárolt MNB kötvényeket magyarországi székhellyel rendelkező bankoknak kölcsön adhatja.

Akár közvetlenül ad kölcsönt az állam a magyar székhelyű bankoknak, akár az MNB kötvényeket adja nekik kölcsön, elő kell írnia, hogy abból a magyarországi székhelyű vállalkozások finanszírozási forrásait kell bővíteni.