Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Magyarország elásta magát

2009.03.11. 13:56 Módosítva: 2009-03-11 14:27:16
Életveszélyes a forint jelenlegi árfolyama, de még a 290 forintnál drágább euró is, mondta az Ybl Klub gazdaságpolitikai tanácskozásán Surányi György, a CIB elnöke. A volt jegybankelnök szerint a magyar gazdaság idei recessziója 4 százalékos lesz, és súlyosbítja a válságot, hogy az Európai Központi Bank diszkriminálja a régiót. Egy londoni elemző szerint a stabilizációs lépések jók, de talán túl későn születtek meg, és félő, hogy a befektetők előbb-utóbb megkérdezik: miért éri meg nekik az országot finanszírozni.

A válság legsúlyosabb összetevője a bizalmi krízis, ami keményebb, mint a reálgazdasági vagy a pénzügyi. A bizalom visszaszerzése nélkül a legátfogóbb, legkövetkezetesebben végrehajtott reformok, a legjobban összeállított gazdaságpolitikai mixek sem lehetek eredményesek, mondta a magyar gazdaság kilátásairól rendezett tanácskozáson Surányi. A legsúlyosabb válságban a közgazdaságtan van, ezért is szkeptikus azokkal szemben, akik biztos megoldásokat ígérnek a válságra.

Surányi szerint azt mindenképpen látni kell, hogy nem Magyarország az egyetlen állam a világban, de még a régióban sem, amelyik nagyon súlyos válsággal néz szembe, olyan országok is szenvednek, amelyekről pár hónapja még nem gondoltuk volna ezt, példaként említve Írországot, Spanyolországot és Szlovákiát.

A magyar növekedési kilátásokról azt mondta: a prognózisok egyre rosszabbak, de mivel ezeknek van egy önbeteljesítő hatásuk, ő nem akar 4 százalékosnál nagyobb recessziót mondani. Kiemelte viszont, hogy a magyar gazdaság néhány makrómutatója regionális összehasonlításban egyáltalán nem rossz. Az infláció például csak a cseheknél lesz kisebb, ami biztató folyamat.

A gyenge forint indokolatlan, ésszerűtlen és nagyon káros

Surányi szerint ezt ugyanakkor veszélyeztetheti a gyenge árfolyam, ami „indokolatlan, ésszerűtlen és nagyon káros”, ráadásul aláássa a pénzügyi rendszer stabilitását is. A forint elvált a régiós társaktól az elmúlt időszakban, de most már „talán a jegybank végre csinál valamit”, és elindult egy enyhe korrekció. De „még a 290-nel kezdődő árfolyam is súlyos károkat okoz”.

A helyzetet nehezíti, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlanul reagál a válságra, lépései nem teszik lehetővé a tervezést. A felelőtlen fiskális politikával szemben ráadásul a jegybank is rosszul lépett fel, ahogy Surányi fogalmazott, „van egy hatékony kormányunk és van egy hatékony jegybankunk, márpedig ez a kettő együtt nagyon sok kárt tud okozni”. Amikor monetáris szigorral, magas kamatokkal próbálta kordában tartani a gazdaságot, ez arra volt jó, hogy „nyakig eladósodjon az ország devizában”.

A válságban a jegybank számos megkérdőjelezhető lépést tett, amelyek elmélyítették a válságot. Ilyen volt a sáveltörlés, majd az, hogy 248 forintos euróárfolyamnál is kamatot emeltek, amivel tönkrevágták a versenyképességet, és még nagyobb lökést adott a devizahiteleknek. Az októberi kamatemelés ugyan jó döntés volt, de az évvégi kamatcsökkentések Surányi szerint érthetetlenek, ahogyan az is, hogy ebben a recessziós időszakban is csak az inflációs célt tatották szem előtt. A volt jegybankelnök szerint követhetetlen az MNB árfolyampolitikája, a jegybanki vezetők nyilatkozataiból nem derül ki, hogy milyen árfolyamot szeretne.

Surányi szerint a magas államadósság miatt sem kell a kardunkba dőlnünk, Európában a banki stabilizáció után számos ország államadóssága eléri vagy meghaladja majd a GDP száz százalékát. Ráadásul Magyarországnak van a legkisebb finanszírozási kockázata a régióban a következő egy évben. „Amikor azt mondjuk, államcsőd, józanodjunk már ki, és nézzünk rá a valós számokra” – fogalmazott Surányi. Az IMF-csomag kényelmesen biztosítja az ország fizetési igényeit az elkövetkező időszakra.

A súlyos gond az, hogy likviditási probléma van minden országban, a lejáró adósságok megújítása a nem a kucsvalutájú régióban lévő országok mindegyikében súlyos baj lesz. Több mint ötven állam érzi ezt a finanszírozási válságot, nem véletlenül zuhannak a feltörekvő országok valutáinak árfolyamai. Megállt a Kelet-Közép-Európába irányuló tőkemozgás, „nincs kínálat, nem jön be semmi” – mondta Surányi.

Nem segénycsomagok kellenek, nem koldulás, hanem az, hogy ezek az országok azonos elvek alapján fordulhassanak az Európai Központi Bankhoz. Csakhogy az EKB – Dánia kivételével – diszkriminálja az euróövezeten kívüli országokat, így szinte az egész kelet-közép-európai térséget, mondta Surányi. Emiatt a nyugat-európai nem segíti a válság tompítását, inkább annak eszkalálódását eredményezi.

Elástuk magunkat

Bízik a közép-európai és magyar válságkezelés eredményében Gene Frieda, a londoni Moore Capital vezető közgazdásza. Mint mondta, Magyarország ugyan jól ismert okokból és körülmények között elásta magát, de a pénzügyi stablitást nagyon kemény munkával lehet elérni. A magyarországi krízis kezelhető, ha a múltbéli tapasztalatokat nézzük, láthatjuk, hogy az ország sosem bukott meg az ilyen esetekben. De kevés olyan kormány van, amelyik széles körű, alapos programot tud kidolgozni az ilyen helyzeteket kezelésére, pláne, hogy 2010-ben választások lesznek, mondta Frieda.

A londoni szakértő szerint a stabilizációs lépések jók, de talán túl későn születtek meg. Megvan annak a veszélye, hogy Magyarország esetében a befektetőknek rá kell kérdezniük arra: van-e értelme finanszírozni az országot, meg fog-e térülni ez valaha is? Frieda szerint az adósságállomány további növekedése súlyos hatással lehet az országra, és a helyzetet ronthatja a forint tartós gyengesége.