László
17 °C
32 °C

Nem kell a magyaroknak a tokaji?

2009.03.12. 15:04
Ha egy külföldi a tokaji borokról és borvidékről szeretne valamit megtudni a neten, aligha tudja, hogy agrármarketinges, bormarketinges, hegyközségi oldalakat kellene felkeresnie, ehelyett beüti, hogy tokaji.com vagy tokaji.net – ezzel indokolja Fodor Géza, miért gyűjtött össze az elmúlt években hat, a tokajira utaló doménnevet. Most akár úgy is érezhetné, kár volt erre milliókat költenie, a doméneket ugyanis senki nem venné meg – legalábbis Magyarországon. Így lehet, hogy a tokaji márkanévre rástartolt szlovákokhoz kerülnek.

Tokaji.com, tokaji.net, tokaji.biz, tokaji.org, tokaji.name és tokaji.co.uk – jó tíz év alatt gyűjtötte össze, regisztrálta vagy vásárolta meg ezt a hat doménnevet Fodor Géza. Eredetileg az a szándék vezérelte, hogy a külföldiek, például az EU-ban a tokaji márkanév használatáért harcoló olaszok, franciák vagy szlovákok meg ne szerezzék ezeket a neveket. Szerinte ugyanis sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a tokaji borok iránt érdeklődő külföldiek ilyen nevű szájtokat néznek meg - a .co.uk-s azért volt a listán, mert a brit exportpiac a tokaji borok egyik legjelentősebbje -, mint annak, hogy a tokaji.hu-t, vagy például a Tokaj Kereskedőház tkrt.hu doménen elérhető weboldalát keressék fel.

Untitled-6 copy

Jó neki, jó az országnak

Szóval Fodor úr elköltött, ahogyan fogalmazott, „milliós nagyságrendű" összeget a domének megszerzésére, éves regisztrációs és hosztingdíjára. És közben azt gondolta, hogy jót is tesz az országnak, a magyar borászatnak, agrár- és bormarketingnek, amikor a hat nevet egy csomagban eladja. De Fodor úr tévedett.

Lassan tíz éve, hogy – még az Orbán-kormány országlásának második felében – megpróbálta először értékesíteni a doméneket, de hiába. Legutóbb 2007-ben vetette bele magát az ügybe: bő egy évvel ezelőtt megkereste a szakmában csak kerházként emlegetett Tokaj Kereskedőház (TK) Zrt.-t, ahol, akkor úgy érezte, komolyan vették: személyes találkozón is ismertethette elképzeléseit.

Több lehetőséget is felajánlott, nemcsak azt, hogy szimplán eladja a neveket, hanem azt is, hogy legyen egy egyéves időszak, amíg a kereskedőház bérli a doméneket tőle. Erre az időszakra ő eladási moratóriumot vállalt volna, és ha egy év után a kerháznak kedvező tapasztalatai lettek volna, akkor – az addigi bérleti díjjal csökkentette áron – adta volna át azokat.

Nem érdekli őket

A jól hangzó elképzelésekből azonban semmi nem lett, a TK-tól bő kéthónapos gondolkodási idő után, tavaly tavasszal elutasító választ kapott, „azt mondták, őket ez nem érdekli, nem részletezték, miért nem. De láthatóan nem foglalkoztak azzal, hogy nyugaton más a kereskedői, fogyasztói kultúra, és abban sokkal nagyobb az online tájékozódás szerepe, mint nálunk" – mondja.

Untitled-3 copy

Fodor úrnak még ekkor sem lett teljesen elege a nemzeti érdekek fenntartás nélküli képviseletéből, ahogy ő fogalmaz, jó személyes kapcsolatokkal rendelkező lobbistái több minisztériumot is megkerestek. Azonban többszöri próbálkozások és minden igyekezetük ellenére sem tudták elérni, hogy bármilyen kormányzati döntéshozó érdemben foglalkozzon az üggyel.

Ficsor továbbpasszolta

Információink szerint a lobbisták még Gyurcsány bizalmi emberét, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyökerű, híreink szerint ott politikai bázisát most építgető, és részben emiatt magát mostanában Tokaj ügyében is aktivizáló Ficsor Ádám MeH-es kabinetfőnököt is megkeresték. „Ficsor csak annyit tett, hogy továbbíttatta az erről szóló levelet az FVM-be, illetve az agrármarketing centrumhoz (AMC) is" - mondta egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk.

Az agrártárcánál ugyanakkor megkeresésünkre azt állították, nem tudnak ilyen, Ficsor által továbbított levélről. Felvetésünkre, hogy nem lenne-e indokolt magyar kézen tartani ezeket a doméneket, a minisztérium azt a választ adta: nem érzik állami feladatnak doménnevek vásárlását és fenntartását. Szerintük ezzel a bormarketinges cégnek, az egyébként a tárca alá tartozó AMC-nek, vagy a tokaji hegyközségnek kellene foglalkoznia.

Németek, franciák, szlovákok

Mivel Fodor Géza ekkorra úgy érezte, hogy most már tényleg mindent megtett a doménnevek itthon tartására, beleunt a folyamatosan sikertelen próbálkozásokba, és megbízott egy német közvetítő céget, keressen neki vevőt - nem feltétlenül csak Magyarországról. Nos, a németek nem tétlenkedtek, mint ahogyan más ország borászai sem. Három vevőjelölttel hozták össze, egy franciával és két szlovákkal.

Untitled-5 copy

A legjobb ajánlatot az egyik szlovák jelentkező tette - éppúgy közvetítő cég, ahogyan a Fodor által megbízott német társaság -, velük mostanra már a megállapodás közelébe jutott Fodor Géza, aki a vételárról nem beszélt, de nem cáfolta azt a felvetésünket, hogy több tízmillió forintos tételről van szó.

Szlovák borvidéket segítünk?

Mivel közvetítőkkel tárgyal, nem tudja, ki a valódi szlovák vevő, „lehet egy magánember, egy borászat vagy akár a szlovák kormányzat bormarketingesei is". Ez utóbbi gyanúját erősíti egy, a HVG-ben nemrég megjelent cikk a Tokaj körüli szlovák-magyar hercehurcáról. Ebben az szerepel, hogy a szlovákok egyre kevésbé akarnak megegyezni arról, hogy hány felvidéki falu és hektár lehet a tokaji borvidék része, ehelyett „immár önálló borvidéket kreálnának". Ebbe a törekvésbe jól beleillik a doménvásárlás, hiszen a nemzetközi piacok, az online forrásokból tájékozódó nyugati vevők számára, a virtuális világban is Szlovákiáé lesz a „tokaji", mondja Fodor Géza.

Untitled-4 copy

A tokaji szó egyébként nincs márkanévként védve, vagyis arra ilyen alapon nem tarthat kizárólagos igényt Magyarország. Így ha az üzlet létrejön - ami Fodor szerint heteken belül megtörténhet -, Szlovákia lényegében visszavonhatatlanul megszerzi a doméneket. Hogy biztosan létrejön-e, azt a nevek tulajdonosa nem akarta megjósolni kérdésünkre. Csak annyit mondott, hogy az eddigi egyeztetések alapján biztosnak tűnik az üzlet, de ha még a szerződés aláírása előtt valamely magyar cég vagy a kormány ajánlatot tenne, akkor megfontolná, hogy visszamondja a szlovákokat.