Orsolya
7 °C
17 °C

A labda a büdzsé térfelén pattog

2009.03.18. 16:02
Csak ideig-óráig tudja megfékezni az MNB a forint gyengülő trendjét, ha a költségvetés politika, szélesebb értelemben a kormány továbbra sem vált irányt és nem kívánja felvállalni a kemény kiadáslefaragást - ez szűrhető le a Buda-Cash elemzéséből.

A gazdasági visszaesés nagyobb lehet a kormányzati várakozások szerinti 3,5 százaléknál, inkább valahol 4-5 százalék közötti mértékben eshet vissza a GDP idén - mondta Szitás Attila, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatója a cég elemzését ismertetve. Ez egyúttal az is jelenti, fűzte hozzá, hogy már most látszik, a Pénzügyminisztérium költségvetési prognózisában komoly kockázati tényezők vannak mind a tervezett bevételi és kiadási oldalon. Az idei, egyszer már módosított költségvetés bevételi és kiadási oldalain is találni kockázatos tételeket. A bevételek között az adótételek (társasági adó, szja) terv szerinti teljesülése nem valószínű, ugyanis a recesszió következtében drámaian csökkenhet a cégek nyereségtermelő képessége. A Buda-Cash várakozása szerint ezen tételek összességében akár 3-400 milliárd forinttal is elmaradhatnak a kormány által remélttől.

A kiadási oldalon adósságszolgálatnál és a szociális támogatásoknál kell túllépésre számítani, akár 100-200 milliárd forinttal is. Így a GDP-arányos hiány a kitűzött 2,7 százalék helyett akár duplázódhat is - figyelmeztetett Szitás. Drasztikus hiánycsökkentő lépések híján a deficit elszállhat, márpedig érdemi kiadásvisszafogó intézkedéseknek egyelőre nincs jele.

A kereskedelmi igazgató úgy látja, hogy az elszaladó deficit reális veszélyéről csak kevesen beszélnek, holott csak a visszaeső külső forrásbevonás enyhítené az állampapírpiaci feszültséget, illetve javítaná a külföldi befektetők Magyarországgal kapcsolatos megítélését, és ez hozhatná meg a megnyugvást a forint számára. Ha valóban meg akarja akadályozni a kormány a forint további gyengülését, akkor egy-két hónapos távon hozzá kell nyúlnia a költségvetés kiadási oldalához - szögezte le a szakember.

A jegybank csak rövid ideig bírja

A sokak által sürgetett érdemi kiadáslefaragó, a finanszírozási szükségletet érdemben mérséklő, valódi gazdaságpolitikai fordulatot takaró intézkedések hiányában az MNB csak rövid távon, ideig-óráig tudja megállítani a forint gyengülését. Az árfolyamok trendjének megváltozásához ugyanis a piaci értékítélet változása kell, ahhoz pedig a magyar esetben a költségvetési politikának kell lépnie. A jegybank a napokban kinyilvánította, hogy mindent megtesz a forint árfolyamának védelmében, és ez látszik is, de Taracky Andrej, a brókerház devizaüzletágának vezetője szerint az MNB eszköztára limitált, úgy is fogalmazhatunk, hogy önállóan csak átmeneti hatást gyakorolhat az árfolyamra. Az MNB-nek csak technikai eszközei vannak, fiskális támogatás nélkül, csepp a tengerben.

A nemzetközi példák tisztán bebizonyították, hogy a nyíltpiaci intervenciók önmagukban nem érik el az eredeti, hosszabb távú árfolyamcélt, utólag inkább katasztrofális hibáknak minősülnek. Érdemes az orosz jegybank idei intervencióját megvizsgálni. Moszkva célja az volt, hogy megállítsa a rubel zuhanó értékvesztését. Erre a jegybanki tartalékuk egyharmadát elköltötték, 130 milliárd dollárt „égettek el" a rubel védelmében, ám az eredmény az árfolyamban nem volt érzékelhető.

Ezért ma sem azt kell szorgalmazni, hogy az MNB csakis intervencióval, euró eladásával és forint vételével folyamatosan védje a magyar fizetőeszközt, hanem mihamarabbi kimagasló költségvetési hiánycsökkentés elindítására lenne szükség. Ráadásul az MNB intervencióra fordítható forrása is véges - jegyezte meg a szakember. Az MNB lehetőségként nem zárta ki a kamatemelést sem, ami Taraczky szerint csak rövid távon segíthet abban, hogy kisebb legyen a forintgyengülés.

Összegezve: ma, ha csak az MNB eszköztára áll rendelkezésre, hogy a forint további gyengülése csökkenjen, akkor az csak tüneti kezelés, nem hosszú távú megoldás. Ráadásul, mivel a forint a régió többi devizával együtt mozog, az intervenció is akkor hatásos inkább, ha a többi jegybankkal összhangban történik meg. Ennek jelen pillanatban csekély az esélye.

Megfigyelhető, hogy a nagy kamatláb-különbözettel rendelkező deviza párok árfolyamait heves volatilitás jellemezi, ami extra kockázatot jelent a gazdaság szereplőinek, mivel nem tudnak alkalmazkodni a gyors árfolyam mozgásokhoz. Piaci likviditásbőség idején a magas kamatláb vonzereje tud érvényesülni, míg likviditáshiány esetén a magas kamat vonzereje hirtelen megszűnik.

Ha versenyzünk a befektetők kegyeiért, kiadást kell vágni

Végeredményként elmondható a Buda-Cash szakértői szerint, hogy a régió egyik leggyengébb fundamentumokkal rendelkező magyar gazdasága ma azzal küzd, hogy az IMF-hitel kiváltására megtalálja azokat a külföldi forrásokat, amelyek hosszú távon is képesek finanszírozni az adósságot, és ezt már nem lehet a költségvetés kiadási oldalának drasztikus megszorítása nélkül elérni.

A világgazdasági válság a korábbi pénzbőség helyett pénzszűkét hozott, és az eladósodott országok között elkezdődött és egyre erősödik majd a harc a befektetőkért, amiben a sor végén álló országoknak egyre kisebb az esélyük.