Energianád helyett energianádor

Frissebb (1)

MVM–Nád-per: tanú lesz Kocsis István is

További Magyar cikkek

Az MVM-nél belső vizsgálat zajlik, mert több milliárd forint került az állami tulajdonú óriásvállalattól offshore cégekhez. Egy ciprusi offshore cég 2007-ben 6,35 millió eurós befektetési kölcsönt kapott az MVM-től, majd 3 millió eurót fektetett az azóta befulladt magyar energianád-programba. Egy magyar Kft. 23 milliárdos kártérítést követel, de az MVM szerint nem jött létre jogviszony az energianádat ajánló céggel, pedig 2007-ben a Paksi Atomerőmű még részesedést akart vásárolni benne.

Az Index birtokába került dokumentumok szerint több tízmilliárd forintnyi "aggályos" pénzmozgást tárt fel a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat. Az állami tulajdonú óriásvállalat új menedzsmentje külső szakértők - jogászok és könyvvizsgálók - bevonásával világíttatta át az MVM tavaly leváltott, azóta a BKV-t irányító volt vezérigazgatója, Kocsis István idejében lezajlott nagy értékű tranzakciókat. Az MVM-csoport tagvállalatainál, például a Paksi Atomerőműnél is belső vizsgálatok folytak. Az MVM-nél befektetési, tanácsadói, és kölcsönszerződéseket vizsgáltak.

Cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy tavaly közel tízmilliárd forint került az MVM-től egy Kapolyi-cég közbeiktatásával egy offshore hátterű vállalkozáshoz. A második részben az MVM több mint egymilliárd forintot költött egy meghiúsult horvátországi szállodabérletre. Ezúttal egy nagyszabásúnak álmodott energianád-projekt kudarcáról lesz szó, a milliárdok útja most is egy offshore céghez vezet.

Szerződésszegés jogcímén több mint 23 milliárd forint kártérítést követel az MVM-től egy magyar vállalkozás, amely nagyszabású energianád-projektbe kezdett 2007 nyarán, az ő állításuk szerint közvetetten az MVM-től kapott 3 millió eurós (akkori árfolyamon körülbelül 700 millió forintos) kölcsönből. A Nád MPS-H Kft. azt tervezte, hogy magyar nemesítésű és termelésű energianáddal látja el a biomasszatüzelésű, vagy biomassza-együttüzelésű erőműveket, például a Vértesi Erőművet oly módon, hogy gyengébb adottságú termőföldeken termelteti a nádat, amelyre átvételi kötelezettséget vállal.

Kiss Gábor, a Nád MPS-H Kft. ügyvezetője szerint az általa és tulajdonostársai, magyar vállalkozók és kutatók által kidolgozott program segítségével évente több ezer munkahely létesülhet, csökkenhet az ország gázfüggősége, és leszakadt térségek zárkózhatnak fel.

Energianád

Az energianád a kertekből és parkokból ismert virágosnád vagy japánfű (Miscanthus) nagy termetű - 3,5-4 méter magas - változata, a Himalája lejtőiről származó, napos, meleg fekvést igénylő növény. A Nád MPS-H Kft. tulajdonában lévő államilag elismert, hazai nemesítésű 'Tatai' fajta a magyarországi éghajlaton fagy-, és szárazságtűrő, alacsony tápanyagigényű. Szereti a gyorsan melegedő, laza talajokat, de a futóhomok és a szikes talajok kívételével minden talajon termeszthető. Hosszú élettartamú, 20 évig, vagy annál tovább is fenntartható, jelentős kórokozója vagy kártevője nem ismert. Várható termésmennyisége a termesztéstechnológiától és a környezeti adottságoktól függően 20-40 tonna hektáronként.

Kiss Gábor az Indexnek azt mondta, hogy külföldi befektetők is érdeklődtek a projekt iránt, ám ők 2007-ben inkább az MVM ajánlatát választották, vesztükre. Kovács Józseffel, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójával és Molnár Lászlóval, MVM akkori gazdasági vezérigazgató-helyettesével tárgyaltak, akik vevők voltak az elképzelésre, és a Paksi Atomerőművel szerződéses kapcsolatban álló Vúje a.s. szlovák energetikai cégen keresztül kezdték meg az együttműködést.

A Vúje a.s. 33 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Nád MPS-H Kft.-ben, majd továbbadta azt a ciprusi bejegyzésű, Aquifex Limited nevű offshore cégnek, amely 3 millió eurós kölcsönt nyújtott a vállalkozás beindításához. A Nád MPS-H vezetői úgy tudták, hogy a kölcsön az MVM-től érkezik.

A Nád MPS-H ebből az összegből mikroszaporító üzem építésébe kezdett Bátonyterenyén, ám a beruházást félbe kellett hagyni, miután az MVM alig fél év elteltével kihátrált a projektből, és a finanszírozás elapadt. Pedig az MVM-es vezetők által ajánlott Vúje tulajdonszerzése után kettős ügyvezetés alakult ki a Nád MPS-H-ban, az MVM Farkas Istvánt, a Kárpát Energo igazgatósági tagját delegálta az igazgatóságba, a felügyelő bizottságba pedig Molnár László került. Ennek a cégbíróságon is nyoma van.

A KDNP vizsgálóbizottságot szeretne

Parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását és nagy kárt okozó gazdasági visszaélés miatt feljelentést szorgalmazott Medgyasszay László (KDNP) az MVM körüli homályos ügyek miatt hétfőn az Országgyűlésben interpellációjában. A KDNP-s képviselő szerint az MVM a Paksi Atomerőműn keresztül tulajdonhoz kívánt jutni a Nád MPS-H Kft.-ben, és továbbra sem világos, hogy állami százmilliók állnak-e a Kft. bátonyterenyei üzemében. Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában egyetértett azzal, hogy az ügylet valóban furcsa, tisztázandó és feltárandó minden részletében. Keller László azt mondta, az ügyet bonyolítja, hogy az MVM korábbi vezetésének időszakában vélhetően a projekt előkészítése miatt tényleges átutalások, pénzügyi teljesítések történtek, de nem a Nád MPS-H Kft. felé.

Bár a projektről annak idején a Paksi Atomerőmű igazgatótanácsa is szavazott, az MVM jelenlegi vezetése vitatja, hogy bármiféle kapcsolatban állna az energianád-projekttel. A Paksi Atomerőmű igazgatóságának elnöke ebben az időszakban Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, jelenleg kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter volt.

Budapest - Bécs - Ciprus

Az Index birtokába került dokumentumok szerint az MVM egy 2007. január 25-én kelt befektetési szerződés alapján 2007. februárja és júniusa között összesen 6,35 millió eurót (akkori árfolyamon nagyjából 1,5 milliárd forintot) utalt át két, az osztrák Meinl Bank AG-nál vezetett, az Aquifex Limited ciprusi offshore cég nevében megnyitott számlára. A szerződés szerint ezt az összeget az Aquifex energiapiaci befektetésekre használhatta fel, évi 10 százalékos hozammal.

2007. december 23-án az MVM és az Aquifex újabb két szerződést kötöttek: egyfelől az Aquifex az elvárt 10 százalékos hozammal megnövelt összegben megvásárolta az MVM-től a fentiek szerint létrejött befektetési portfóliót, másfelől pedig az MVM az Aquifexre engedményezte a Meinl Bankhoz történt átutalásokból származó követeléseit. Az Aquifex azonban egyelőre nem fizetett a befektetési portfólióért, ugyanakkor mivel az MVM átadta azt, a Meinl Banktól sem tudja visszakövetelni az átutalt pénzeket a magyar állami vállalat.

További együttműködések a Meinl Bankkal

Az MVM 2006. szeptember 4-én egy 480 ezer euró értékű, a regionális terjeszkedéshez kapcsolódó tanácsadási szerződést is kötött a Meinl Bankkal, továbbá 2007-ben 400 ezer euró tanácsadási díjat fizetett a Meinl Banknak a szerbiai "Kolubara B" erőművel kapcsolatban. Ezen felül az MVM 40 ezer euró tőkerésszel és 20 ezer euró alapítási költséggel 40 százalékos tulajdonrészt szerzett egy, az akvizíciós tervékenység elősegítésére alapított, bécsi székhelyű, a Meinl Bankkal közös vállalatban. A Paksi Atomerőmű az MVM által váltókezesként garantált váltót bocsátott ki az Aquifex részére 445 ezer euró értékben, ami szintén a Meinl Bankhoz került.

A könyvvizsgálói szakvélemény szerint az Aquifex-szel kötött szerződések sértik az MVM igazgatóságának a nagy értékű befektetésekről, illetve vagyonértékesítésekről való döntésre vonatkozó hatáskörét, vagyis az ügyletekre feltehetően igazgatótanácsi jóváhagyás nélkül került sor.

A szakvélemény szerint indokolatlan, hogy az MVM által befektetni kívánt összegek a megbízott Aquifex, és nem az MVM számlájára kerültek, hogy az ismeretlen tulajdonosi hátterű Aquifex-től nem kértek ilyenkor szokásos biztosítékokat, és hogy a portfólió azelőtt került átruházásra, hogy az Aquifex kifizette volna azt. A szerződésekből jelentős vagyoni kár keletkezhet ha az Aquifex nem fizet, aminek a megfelelő biztosíték hiányában nagy kockázata van.

Etimológia

Az Aquifex latinul vízcsinálót jelent, és egy olyan különleges baktériumtörzs latin neve, amely nagyon forró környezetben, 85-95 fokos vulkanikus és tengeri alatti hőforrásokban érzi jól magát.

A magyar cégnyilvántartás szerint az Aquifex Magyarországon három vállalkozásban társtulajdonos: a Nád MPS-H Kft. mellett a 2007. októberében alakult, 500 ezer forintos jegyzett tőkéjű Maglód PP Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft.-ben, és a 2007. decemberében alakult, 5 millió forintos jegyzett tőkéjű Energianád Termelő, Termeltető Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben szerepel.

A Maglód PP Kft. másik tulajdonosa szintén egy ciprusi offshore vállalkozás, az Energianád Kft. tulajdonosi köre pedig részleges átfedést mutat a Nád MPS-H Kft. tulajdonosaival. A cégnyilvántartás tanúsága szerint az Aquifex néhány hónap elteltével, 2008. áprilisában kiszállt az Energianád Kft.-ből. Úgy tudjuk, hogy az Energianád Kft. megalapításával "valakik" ki akarták venni az energianád-programot az ötletgazda Nád MPS-H Kft. többségi tulajdonosainak kezéből, ám nem jártak sikerrel.

Személyi összefonódások

Az MVM-től 6,35 millió euró befektetési kölcsönt kapó Aquifex ciprusi offshore céget az FTC angol befektetőjének budapesti helytartója, Szász András képviselte, és képviseli mind a mai napig a Nád MPS-H, Kiss Gáborék felé. A luxemburgi cégnyilvántartás szerint egy Kajmán-szigeteki postafiókcímen Szász András jegyzi azt a Power Investments International II. nevű luxemburgi, de Kajmán-szigeteki tulajdonosú céget is, amely 2008-ban 32,5 millió eurót kapott az MVM-től a Kapolyi-féle Kárpát Energón keresztül, szintén befektetési kölcsönként.

Kocsis István vezérigazgató regnálása idején Szász András megbízási szerződéssel, külső tanácsadóként működött közre az MVM munkájában, feladata "a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése" volt. Jelenleg a Ferencváros angol befektetőjét, Kevin McCabe-et képviseli Budapesten az Esplanade Kft.-k vezető tisztségviselőjeként.

Szász András (Fotó: Barakonyi Szabolcs)

Az MVM részéről a Nád MPS-H felügyelőbizottságába delegált Molnár László, aki az ügylet idején az MVM gazdasági vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett, ma már nem az MVM-ben, de jelenleg is Kocsis István mellett, a BKV gazdasági főtanácsadójaként dolgozik. A vezérigazgató közvetlen munkatársaként az ő feladata például a BKV holdinggá történő átszervezése is.

Szász András az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy az Aquifex a szerződött határidőn belül, 2009. május 31-ig fizetni fog az MVM-nek. A befektetési portfólió Szász szerint üzleti titok, ugyanakkor "az MVM által eszközölt befektetésből a Nád MPS-H tudomásom szerint nem került finanszírozásra. Ugyancsak nem került finanszírozásra az MVM-es befektetésből a Maglód PP üzletrésze" - mondta az üzletember az Indexnek.

Az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre az MVM sajtóosztálya azt közölte, hogy a termesztett energianád technológiájával rendelkező cég 2006-ban kereste meg a Paksi Atomerőmű vezetését az együttműködésre vonatkozó ajánlattal, ám az üzletrészvásárlás szakmai és üzleti értékelése nem igazolta az előzetes várakozásokat, és indokolatlanul magas kockázatokat tárt fel az esetleges befektetés megvalósulási folyamatában. Az elemzéseket követően Paks elállt a tervtől, ebből következően az ehhez kapcsolódó előkészítő egyeztetések is abbamaradtak.

"Az MVM jelenlegi vezetésének nincsen birtokában olyan dokumentum, amely alátámasztaná, hogy az MVM és az említett vállalkozás között bármiféle kötelezettséggel járó jogviszony állna fenn" - áll a közleményben. Ennek ellentmondani látszik, hogy az Index birtokába került levél szerint Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója 2007. június 22-i levelében arról tájékoztatta a Nád MPS-H ügyvezetőjét, hogy a Zrt. igazgatósága úgy döntött, részesedést kíván vásárolni cégében.

A cikket itt lehet kommentálni