Huba
18 °C
34 °C

Mikor kell kamatot emelnie az MNB-nek?

2009.03.19. 07:25 Módosítva: 2009-03-19 07:30:22
Egyelőre még a törékeny árfolyam miatt kell aggódnia a jegybanknak, azonban a piaci kockázatok enyhülése sem hozza meg a várt kamatcsökkentő hullámot, ugyanis újra felpöröghet az infláció. A mérsékelt vágássorozat azonban még mindig az optimista forgatókönyvek közé számít.

Hiába gyorsult fel tavaly nyáron a dezinfláció, a válság a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésén keresztül pénzügyi stabilitási kockázatokat hozott magával, s így a jegybanknak nem volt tere az alapkamat vágásához. Az októberi, 300 bázispontos kamatemelést követően Simor András jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy az infláció szempontjából a rendkívüli szigorítást megelőző 8,5 százalékos szint sem lenne indokolt.

Ha a következő fél évben tényleg az alapvetően nem túl pesszimista alapforgatókönyv valósul meg, amely a befektetési kedv élénkülésével számol, akkor ugyan mérséklődhetnek a stabilitási kockázatok, azonban ezzel egy időben az infláció is visszapattan egy magasabb szintre. A gyenge forint és a nyári áfaemelés ugyanis feljebb tolja a korábban várt alappályát. Holott az utóbbin általában "keresztülnéz" a monetáris politika, mivel egyrészt egyszeri hatásról van szó, másrészt kívül esik a jegybank által releváns 5-8 negyedéves horizonton.

Ugyanakkor már a februári fogyasztói árindexből komoly inflációs veszélyek olvashatók ki, amelyeket a monetáris tanács (MT) nem hagyhat figyelmen kívül - mondta Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. Ez a kockázati prémiumok megemelkedett szintjével és a forint gyakran ijesztően gyenge kurzusával együtt 100 bázispontos kamatemelést jelentene. Az már más kérdés, hogy ezt meglépi-e a hétfői kamatmeghatározó ülésen a tanács.

Magyarországon nem alakult ki az a gyakorlat, hogy a ráta változtatásait ne rendkívüli ülésen, hanem a szokásos rendnek megfelelően hozzák meg. A szigorítást ugyanis előbb-utóbb meg kell lépnie a jegybanknak - tette hozzá Barcza. Nem mindenki látja azonban ennyire borúsan a helyzetet. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője nem számít arra, hogy a jegybanknak mindenképpen szigorítania kell, ugyanakkor úgy véli, van az az árfolyamszint, amelyet tényleg nem hagyna válasz nélkül az MT.

Így amennyiben hétfőig nem lesz "földcsuszamlás", s a forint euróval szembeni kurzusa nem megy 310 fölé, akkor a tartás mellett döntenek a tanácstagok. Egy határozott gyengülésnél azonban nem mindegy, hogy ez az egész régiót érintő bizalmatlansági hullám vagy csak a hazai fizetőeszköznek szól. Amennyiben az előbbi, akkor egy enyhe, inkább jelzésértékű, 50 bázispontos emeléssel reagálhat az MT, viszont ha a forint elszakadna a térségbeli devizáktól, akkor egy egy-két százalékpontos szigorítás is elképzelhető.

Az év során azonban a finanszírozási igény csökkenése és a kockázatvállalás erősödése következtében az euróval szemben a 270-280-ig erősödő forint év végéig 100 bázispontnyi kamatvágásra nyújthat teret.

A 9,5 százalékos ráta hétfői tartására számít Nyeste Orsolya, az Erste szakértője is, mert nem várható újabb csökkenő trend a forint árfolyamában. Jelenleg 295-310 között szinteken kereskednek az euróval, viszont ha ennél is gyengébb szintek jelennének meg, azt már nem tolerálná a jegybank. A verbális intervenció, az EU-források piacra vitele, valamint az esetleg háttérben zajló nyíltpiaci műveletek azonban enyhítették annak valószínűségét, hogy erre sor kerüljön.

A Napi-konszenzus összességében tartást vár, de voltak emelésre vonatkozó vélemények is. A kamatpálya további alakulása azonban nagymértékben függ attól, hogy az MT hogyan kommunikálja a hétfői döntését - véli Barcza. A piac most egy 50-75 bázispontos emelést áraz, s jegybanki válaszra vár. A közleménynek egyrészt reagálnia kell az inflációs veszélyre, valamint tartás esetén fontos, hogy meggyőzze a befektetőket: szükség esetén valóban kész kamatot emelni. A tartást várók többsége 100 bázispontos vágást vár erre az évre, azonban egyes vélemények szerint akár még a mostani 9,5 százaléknál is magasabb szinten zárhatjuk az évet.