Válságüzemmódra álltak át a munkaerő-kölcsönzők

2009.03.20. 07:20 Módosítva: 2009.03.20. 07:20
A kölcsönzött munkaerő piaca dinamikusan nőtt az utóbbi években, ám a gazdasági válság nyomán itt is megtorpanás következett be. Egy uniós irányelv segíthet az esélyegyenlőség megteremtésében, ám addig még számos bürokratikus akadályt kell leküzdeni.

Válság idején a fizikai foglalkozású kölcsönzött munkaerőt bocsátják el először, és csak ezután nyúlnak az állandó állományhoz, főleg ha kollektív szerződések védik a munkavállalókat - mondta Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke.

A szellemi foglalkozásúaknál viszont enyhe növekedés figyelhető meg, de ez nem tudja ellensúlyozni a kékgallérosok munkavesztését. Magyarországon a megszokás miatt még mindig jellemző, hogy a munkáltatók előnyben részesítik az állandó munkaerőt a kölcsönzötthöz képest - erre hozhat megoldást az az uniós irányelv, amellyel a két foglalkoztatási forma egyenrangúságát kívánják előmozdítani -, csakhogy az adaptációval gondok akadhatnak.

A magyar rendszerben számos bürokratikus akadály nehezíti ennek érvényesülését. Az SZTMSZ részt vett a törvény megszövegezésében, hogy azt minél jobban lehessen alkalmazni a magyar környezethez - az igazi megoldást az akadályok lebontása hozná, ami nagyban megkönnyítené az elv gyakorlati alkalmazását - fogalmazott a szövetség elnöke.

A meglévő akadályok ellenére dinamikusan nőtt a piac egészen 2008-ig: amíg 2004-ben még csak 18 ezer főt közvetítettek vagy kölcsönöztek ki, addigra 2007-ben ez a szám már elérte a 62 ezret. A múlt év első felében is volt növekedés, csakhogy a második félévi visszaesés ezt elvitte. Egy, maximum két év múlva újra dinamikus növekedés következhet - véli Csaposs. Az elmúlt években felhígult a piac: nagy igény volt munkaerő-közvetítő cégekre és lényeges belépési korlátok nem is akadályozták a vállalkozó szelleműeket. Leginkább a kisebb vállalatok kihullása várható - a stabil háttérrel rendelkező cégeket kevésbé érinti a recesszió.

Ezt az állítást támasztotta alá Jónás Anikó, a Kelly Services Kft. ügyvezető igazgatója. Megrendeléseink nem csökkentek drasztikusan: a fizikai foglalkozásúak esetében jellemző az erőteljes változékonyság, a szellemi munkát végzőknél pedig egyenesen növekedést tapasztalatunk - fogalmazott az ügyvezető. Az utóbbi hónapokban lényegesen többen jelentkeztek náluk munkavállalás céljából, de a fizikai munkát végzőknek nehezen tudnak jelenleg állást biztosítani. A szellemi foglalkozásúaknál lényegesen jobb a helyzet: aki két idegen nyelven folyékonyan beszél, annak könnyen tudnak munkát ajánlani.

Nem ennyire derűlátó Lugossy Gyula, a Humán Rent Európa Csoport marketing- és kommunikációs igazgatója. Elmondása szerint igencsak érzik a válságot, jelentős létszám- és bevételcsökkenést könyveltek el, mivel a fő profiljuk a fizikai foglalkozásúak kiközvetítése. Tavaly 7 ezer embert segítettek munkához, de jelenleg csak 4-5 ezer munkavállalónak tudnak állást biztosítani, 85 százalékuk fizikai munkával keresi kenyerét. Minden régiót sújt a recesszió, de kiemelkedik Észak-Magyarország. Ágazati szempontból egyértelműen az ipar sínylette meg leginkább a zuhanást, azon belül is az autóipar, ami ráadásul láncreakciót indított el: a csökkenő termelés miatt a beszállítók és az értékesítési részleg foglalkoztatására is negatívan hatott a válság.

A vállalatok megrendeléseik csökkenése miatt új piacokra próbálnak betörni, ehhez pedig tanácsadókra és saleses szakemberekre van szükség - indokolta az igazgató a fehérgalléros munkavállalók iránti igényeket.