A GKI szerint még profitálhatunk is a válságból

A számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult Magyarország 2009-2010-ben az európai középmezőnybe kerül. A válság kikényszerítette egyensúlyi és versenyképességi átrendeződés következtében megkezdődhet az ország tőkevonzó képességének javulása és a pénzpiaci bizalom tartós visszanyerése - ezzel a két összefoglaló mondattal zárul a GKI Gazdaságkutató mai sajtótájékoztatójához készült anyag. A közlemény üzenete alapján a kutatóintézet nem hazudtolta meg önmagát, elemzők, makroközgazdászok körében elfogadott nézet, hogy a kutatóintézet az elmúlt években is - mint rendre később kiderült - túlzottan optimista képet festett fel előrejelzéseiben, a mai közlemény végkincsengését az elemzők, portfóliókezelők nagy többsége ugyanúgy nem osztja, ahogyan az az elmúlt néhány esztendőben jellemző volt.

A GKI szerint relatív értelemben javuló helyzetünkre az anyagban az államadósságot, illetve a költségvetési hiányt hozzák fel példaként. A gazdaságkutató intézet szerint az államadósság szintje a régióban nálunk a legmagasabb (idén durván 80 százalékra hízhat, a cseheknél, lengyeleknél ennek körülbelül a fele lehet a GDP-arányos államadósság - a szerk.), de az elkövetkező két évben durván emelkedő nyugat-európai átlagnál alacsonyabb - hozzák fel. Az adósságemelkedés tartósnak tekinthető részével Magyarország egyáltalán nem lóg ki a többi EU-tagországot a válság időszakában jellemző folyamatból - fogalmaz az anyag. Ugyanezeket az érveket hozta fel példaként Vértes András, a GKI elnöke, aki a három miniszterelnök-jelölt egyike, egy nemrégen tartott konferencián, ahol vitapartnerei, Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezére és Heim Péter közgazdász rávilágítottak arra, hogy a nyugat-európai országokban azért ugrik meg idén nagymértékben az államadósság, mivel ott jelentős gazdaságélénkítő és banksegítő csomagokat vet be a kormányzat, hogy aztán a következő években a felgyorsított gazdasági növekedésből visszatörlessze az államadósságot, ám nálunk úgy kúszik feljebb drámaian az adósság, hogy eközben lényegében nem sok mindent csinál a kormány a gazdaság élénkítése érdekében.

A GKI úgy látja, idén 4,5 százalékkal zsugorodik a gazdaság (ez egyébként a piaci konszenzus), az államháztartási hiány viszont megáll 3 százaléknál a GDP arányában. Emlékeztetőül: a kormány 3,5 százalékos visszaesésre számít, és 2,9 százalékos deficitet vállalt. Lapunk azon kérdésére, hogy az érezhetően nagyobb gazdasági zsugorodás mellett milyen költségvetési intézkedéseket látnak reálisnak a gazdaságkutató intézet munkatársai, amelyek 3 százaléknál tartják az idei államháztartási deficitet, Akar László alelnök úgy válaszolt: az eddig bejelentett 210 milliárdon felül további 100-150 milliárd forintot kell megfogni a kiadásoldalon, de ők nem szeretnének javaslatokat tenni konkrét területekre. Unszolásunkra, hogy mégis honnan jöhet össze ez a pénz, a jelenlegi struktúrák változatlanul hagyása mellett meg lehet-e takarítani a büdzsében ekkora összeget, az alelnök hozzátette: a költségvetési intézményeknél lehet még spórolni, meg az állami támogatásoknál. Ennél tovább nem ment a konkrétumokat tekintve, pedig az állami támogatások sok ezer milliárdos keretében éppúgy beletartozik például a családi pótlék, a rendszeres szociális segély, a gyed, mint a gázártámogatás, vagy a MÁV-dotáció, a metróprojekt állami apanázsa is.

Vértes András kormányfőjelölt lapunk kérdésére nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, hogy milyen költségvetési nézetet képvisel, holott a piacon nem igazán ismerik, mit gondol részletesen az államháztartásról, annak átalakításáról. Vértes csupán olyanokat mondott, mint hogy „gyors intézkedések kellenek a bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében", olyan halaszthatatlan lépésekre van szükség, amelyek „a válság negatív hatásait mérsékelhetik", és „az ország nemzetközi hitelességét javítják", és egyúttal a rövid távú intézkedések mellett nem lehet megkerülni a „jelentős, átfogó, strukturális" lépéseket sem, „az intézkedések kritikus tömegére van szükség" (Bokros Lajostól több éve halljuk ezt a kifejezést - a szerk.), hogy „átüssön" a program. Kiutat kell mutatni a társadalomnak, hogy ugyan szükségesen megszorító lépések, mégis van értelmük, mert azok segítségével javíthatjuk az ország helyzetét, lesz haszna áldozatvállalásuknak - egészítette ki Vértes.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!