Lukács
7 °C
22 °C

Hitelt ad a kormány az OTP-nek és az FHB-nak

2009.03.25. 18:45 Módosítva: 2009-03-25 22:05:47
A kormány hitelt nyújt két magyarországi székhellyel rendelkező banknak, az OTP-nek és az FHB-nak. A két pénzintézet vállalja, hogy a kapott hitelt magyarországi ügyfeleknek folyósítja tovább.

A kormány jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a bankok hitelezési aktivitása ne essen vissza. Ezentúl nemhogy csökken, hanem szinten marad, sőt bővülhet is a lakossági hitelezés – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter. A szükséges forrásokat az anyabankokkal való tárgyalások alapján szinten tartják az anyabankok, sőt bővíteni is fogják. Erről Bajnai Gordon tájékoztatta a kormányt, miután valamennyi anyabank vezetőjével tárgyalásokat folytattak itthon és külföldön.

Ezen kívül a kormány két pénzintézetnek, az OTP-nek és az FHB-nak is hitelt nyújt, a szerződést ma írták alá a két hitelintézettel. A közelmúltban módosították az államháztartási törvényt, és ez lehetővé teszi, hogy a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetnek hitel nyújtsanak. A forrást az IMF-től kapott 20 milliárd eurós hitelkeret biztosítja, de a folyósításra nem az ősszel elfogadott bankmentős csomag részeként, hanem külön szerződés alapján kerül sor.

Az OTP-nek nyújtott kölcsön meghaladja a 400 milliárd forintot, ez több devizában történik (500,8 millió euró, 135 millió angol font, 20.1 milliárd japán jen és 818,2 millió dollár). A hitelt piaci módon, piaci kamatozással nyújtja az állam. Ez konkrétan 250 bázispontos felárat jelent az euróliborhoz, az euró bankközi kamatához képest, ami viszont lényegesen kedvezőbb annál a felárnál, amivel a két hazai székhelyű pénzintézet egyébként, a bankközi piacon a magyar országkockázat miatt is szembesül (ezt átlagosan 3-400 bázispontra tehető). Az OTP vállalja, hogy az összeget magyarországi ügyfeleknek folyósítja ki, ezen belül 200 milliárd forintnyi forrást vállalatok finanszírozására használ.

A folyósított hitelek kockázatát a hitelintézet állja, a hitelintézet növekedésével járó plusz tőkeszükségletet a bank biztosítani tudja. A bank azt is vállalta, hogy a soron következő közgyűlésén az igazgatósg javasolni fogja részvényeseinek egy állam által delegált személy audit bizottsági, illetve felügyelőbizottsági tagságának elfogadását.

Az FHB két részletben, 120 milliárd forint hitelhez (400 millió euró) jut, szintén piaci alapon, piaci kamatozással. A bank vállalta, hogy a kapott összegből lakossági hiteleket és kkv-hitelket nyújt. A bank felügyelőbizottságában és igazgatóságában jelen vannak az állam által delegált tagok. Ha a megbizatásuk a kölcsön lejárta előtt megszűnik, akkor az FHB-nak javaslatot kell tennie a pénzügyminiszter által megjelölt tag megválasztására.

A "nem túl távoli jövőben" kapják meg a bankok az első részletet, majd egy későbbi időpontban a második részletet, ennél pontosabb időpontot nem árultak el a felek.

Urbán László, az OTP vezérigazgatóhelyettese kiemelte, hogy a bankmentő csomag jó hogy van, mint tartalék, de a bankcsoportnak nincs szüksége rá, hiszen stabil a helyzete, jók a mutatói. Azt is hozzátette, hogy törekedni fognak arra, hogy a kkv-knak nyőjtandő hitelnél a forrásköltségeket csak indokolt esetekben emeljék meg.

Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója azt még hozzátette, hogy a hitel lejárata 2012 novembere. A bank vállalta, hogy a hitelezési állományt a 2008 decemberi szinten tartják fent, ami szerinte ebben a lassuló gazdasági időszakban nem kis vállalás. A bank kiemelt fókuszterülete a jövőben a lakossági lakás, illetve a kkv-szektor lesz.

A bankmentős csomag

Mint említettük ez nem az ősszel bejelentett és elfogadott bankmentős csomag része. Az IMF, az Európai Unió és a Világbank által adott összesen 25 milliárd dollárnyi hitel nyolcadrészének, hárommilliárd dollárnak megfelelő összeget, tehát nagyjából 600 milliárd forintot költi az állam a bankok megsegítésére – jelentette be még tavaly november elején a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter.

A csomag két tételből áll, az állam a bajba jutott hitelintézetekben összesen 300 milliárd forint értékben tőkét emelhet, további 300 milliárd forintot pedig a bankok tartozásaira fordíthat állami garanciavállalás formájában.

A segítségért az állam eleinte nagyon kemény feltételeket támasztott. Kikötötték például, hogy a tőkeemelésért cserébe elsőbbségi részvényt kapnak, amit bármikor törzsrészvénnyé alakíthattak volna át. Mindez azt jelenti, hogy az állam könnyedén bevásárolhatta volna magát a bankokba az utóbbi hónapokra jellemző alacsony részvényárfolyamon. Ez később kikerült a végleges törvényből.

Az sem volt vonzó, hogy a tőkejuttatásban részesülő hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába az állam egy-egy tagot delegált volna. Ezen kívül még vétójoga is lett volna az államnak, ezzel sokszor keresztülhúzhatta volna a bank terveit.

A módosítóindítványokkal azonban jelentősen átszabták a csomagot, vonzóbbá tették azt a bankok számára. Az állam például csak akkor szerezhez részesedést a bankban, ha a bank szavatoló tőkéje az előírt határ 50 százalékát sem éri el.

A csomag bejelentése után a szakértők egyértelműen úgy látták, hogy az OTP-re szabták azt, már akkor azon a véleményen voltak, hogy a banknak hónapokon belül igénybe kell venni az állami segítséget. Az OTP vezérigazgatóhelyettese november végén jelezte, hogy lenne olyan csomag, amit elfogadna a bank. Urbán László azt is hozzátette, hogy az állami segítségnyújtás nem azért kell, hogy a bank túléljen, hanem hogy magasabb hitelezési aktivitásra sarkallja a bankot.

Bankmentések világszerte

A világon mindenütt megsegítették a bankokat a válság őszi kirobbanása óta. Elsőként Amerikai lépett, kisebb huzavona után megszavazták az adósságrendező csomagot (bailout). Ez 700 milliárd dollárt különített el, hogy megsegítse az ország bajba jutott pénzintézeteit. Az összeget arra fordíthatják, hogy a kormányzat kivásárolja a bankszektorból azokat rossz hiteleket, melyek visszafizetése bizonytalan, illetve azokat a pénzügyi eszközöket, termékeket, melyek az ilyen hitelekre alapulnak.

Külföldi államok már a válság kezdetén, októberben bejelentették bankmentő csomagjaikat, melyek közös jellemzője az államosítás és a bankközi hitelek garanciája volt. Ez utóbbira egyébként közöt uniós egyezség is született. A különböző európai tagállamok több száz milliárdos csomagokat fogadtak el.

A következő hónapokban még nagyon sok bankokat segítő intézkedést jelentettek be a világban és Európában. Ezek közül talán a legfontosabb, mely a régió bankjait is érinti a február végén bejelentett 25 milliárd eurós csomag, mely forráshoz segíti a közép- és kelet-európai régió bankjait.