Salamon
7 °C
14 °C

Csak korlátozott lesz a magáncsőd

2009.03.26. 08:07 Módosítva: 2009-03-26 08:17:04
Legkorábban 2010 második felében vagy 2011-ben léphetne hatályba a természetes személyek adósságrendezési eljárásának bevezetéséről szóló törvény - tudta meg a Napi Gazdaság. Ha a kormány tavasszal támogatja a szabályozási koncepciót, a törvényjavaslat ősszel kerülhet a parlament elé.

Az új jogintézmény felállítása ugyanakkor időigényes, így többek közt ki kell jelölni az adós és a hitelezők érdekeit egyaránt képviselő vagyongondnokokat és bővíteni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Igazságügyi Hivatalának tevékenységi körét, amely hatóságként járna el az adósságrendezési eljárásokban. A magyar jog - ellentétben számos európai országgal és az Egyesült Államokkal - eddig nem ismerte és szabályozta a magánszemélyekre kiterjedő hatályú csődeljárást.

Az IRM elképzelései szerint most ezt pótolnák és külön törvényben szabályoznák a természetes személyek adósságrendezését, amely egy lehetséges eszközként segíthetne az adósságspirálba került adósok társadalomba történő reintegrálásában, a lakossági eladósodás csökkentésében és a felelős hitelezői magatartás kialakításában - derül ki a tárca előterjesztéséből. A szabályozás ugyanakkor elsősorban azoknak a fenyegetett helyzetbe kerülő közép- és alsó középosztálybeli családoknak kíván segítséget adni, amelyeknek érdemi esélye van az egzisztenciális megkapaszkodásra, így az a tartós mélyszegénységben élő, vagyontalan, jövedelemmel nem rendelkező adósok számára nem jelentene kiutat.

A törvény hatályát kezdetben csak szűk körben, mintegy tízezres nagyságrendben határoznák meg. Azoknak nyújtana megoldást, akiknek vagyona egyfelől kisebb, mint a lejárt vagy lejáró tartozásaik összege, másrészről képesek már az adósságrendezési eljárás elindítását követően a tartozások 25 százalékának kiegyenlítésére. Az eljárást az kezdeményezheti - tízévente egyszer -, aki szándékos bűncselekményt nem követett el, ismételten nem foglalkoztatják jogellenesen, illetve ő maga nem alkalmaz munkavállalókat "feketén", valamint az előző öt évben rosszhiszemű magatartásával nem akadályozta a vele szembeni hitelezői követelések érvényesítését. A kérelemmel egyúttal az adós elismeri a követelések jogalapját és összegét is. Az adós és a hitelezők között a vagyongondnok közvetítene, aki a jelenlegi felszámolókból, bírósági végrehajtókból vagy vagyonfelügyelőkből kerülne ki.

Az adósságrendezési eljárásnak két altípusa lenne. Az első változat a vállalkozások csődeljárásához hasonlóan működne: a hatóság döntene az adósságrendezési eljárás megindításáról, majd azt követően az adóst moratórium illetné meg kötelezettségeire és tartozásaira. Új kötelezettséget csak a vagyongondnok jóváhagyásával vállalhat. A hitelezők 45 napon belül bejelenthetik a követeléseiket, majd a 60. napon a vagyongondnok szervezésében a hitelezők egyeztetnek az adós tartozásainak átütemezéséről. Ha nincs meg a hitelezők többségének a támogatása, a moratórium megszűnik.

A másik eljárástípusban nem jön létre megállapodás a hitelezők és az adós között, ekkor öt évig a vagyongondnok rendelkezik az adós vagyona felett, abból először kifizeti a tartozások 25 százalékát, majd a befolyó jövedelmekből törleszti a tartozásokat. (Ha nincs elegendő vagyon a tartozások 25 százalékára, az eljárás befejeződik.) Ha az adós munkanélküli, vállalnia kell azt is, hogy a vagyongondnok által megjelölt továbbképzéseken, átképzéseken részt vesz és eleget tesz az álláskeresési kötelezettségének is. Öt év után az adós a hatóságtól (vagy egy másik elképzelés szerint a bíróságtól) kérheti tartozásainak elengedését, ez ellen a hitelezői választmány csak akkor tiltakozhat, ha bizonyítani tudja, hogy az adós az adósságrendezési eljárás során nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek.