Lakóparkok lakások és parkok nélkül

Épülettorzókkal magára hagyott "lakóparkokról" egyelőre nem tudni. Az ütemezett projektek tervezettnél korábbi befejezéséről, a szolgáltató struktúra elmaradásáról és a későbbi ütemek felfüggesztéséről annál inkább.

Egy kellően részletes adásvételi szerződés birtokában az eladó kárfelelőssége megállapítható - állítja Horváth Gyula ügyvéd, a Hidasi és Társa ügyvédi iroda munkatársa. Ha a lakópark nem az építési engedélyben meghatározott módon valósul meg, a vevő elállhat a szerződéstől, illetve szerződésszegés címén pert indíthat - első esetben a foglalót visszakapja - vagy kártérítési igénnyel léphet fel. Ha minderre a lakásépítő csődje miatt kerül sor, a felszámolás keretei között az esélyek sokkal rosszabbak. A jogász tapasztalatai szerint csupán azért, mert a pénz elfogytával a lakópark bizonyos elemei nem épülnek meg, nemigen perelnek a tulajdonosok, erősen kétséges ugyanis, hogy az évekig elhúzódó, költséges folyamat végén lesz-e egyáltalán valaki, akin a kár behajtható. Sokkal problémásabb, ha az anyagi ellehetetlenülés miatt úgy marad félbe az építkezés, hogy be sem lehet költözni - sajnos ilyenkor is könnyen előfordul, hogy a vevők elveszítik az addig befizetett összeget és természetesen a lakást is.

Nem lát jogorvoslatra lehetőséget az ütemezett projektek esetében Görög Áron, az Otthon Centrum Projekt Consulting vezetője. Mint mondja, a több fázisban tervezett lakóparkokban az egyes épületekre külön-külön kérik az építési engedélyt, a használatbavétel is ezek alapján történik, vagyis a vevő nem reklamálhat a saját lakóházán túl a projektben tervezett más épületek meghiúsulásával kapcsolatban. Hasonló véleményen van Nagy Balázs, a Palace Ingatlantanácsadó vezetője is, aki szerint az adásvételi szerződéssel csak egy bizonyos lakásra szerez jogot a vásárló, tehát kártérítési vagy jogorvoslati kérelemmel is csak ezzel kapcsolatban élhet.

Egy félbemaradt vagy a szolgáltatásait nem kiépítő lakópark esetében azonban sokkal komolyabb veszélyt jelent Nagy szerint, ha a beruházó a projektfinanszírozó hitelt devizában vette fel, mert az árfolyamváltozás eredményeként a teljes értékesítettségre kalkulált 10 százalékos profit helyett akár 20 százalékos mínuszba kerülhet, s így nem tudja visszafizetni a hitelt. Ez pótlólagosan bevonható fedezet híján nemcsak a fejlesztő bedőlését jelentheti, hanem a vevők számára is számos bonyodalom forrásává válhat, különösképpen akkor, ha nem ugyanattól a banktól származik a projektfinanszírozás és a vevők hitele. Ezért a jelenlegi helyzetben vásárlóknak a szakember azt ajánlja, döntés előtt ne csak a saját hitelfelvételi lehetőségeiknek, hanem a projektfinanszírozásnak is alaposan járjanak utána.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!