Jácint
16 °C
33 °C

Romániába menekülnek a magyar cégek

2009.03.30. 07:27
Mágnesként hatott a magyar vállalkozásokra, hogy Romániában már 70 eurós költséggel megalapítható egy kft, ráadásul igen rövid idő alatt. Tavaly az egy évvel korábbit meghaladva több mint ezer új, magyar érdekeltségű céget jegyeztek be délkeleti szomszédunkban, amivel számuk immár meghaladja a kilencezret. Ezek túlnyomó többsége alacsony tőkéjű kisvállalkozás.

A törzstőke és tőkeemelések összesített adatai alapján 1990-től 2008 végéig 362 millió euró volt a magyar befektetések értéke. Az újrabefektetett nyereséggel együtt viszont már egymilliárd euróra becsülhető az invesztíciók összege.

A befektetések legalább 80 százalékát továbbra is néhány nagy cég - köztük az OTP, a Mol, a Richter, a Danubius Hotels és a Fornetti - jegyezte, a többin a kisvállalkozások osztoznak - mondta a Napinak Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. A tőke nagysága alapján Magyarország Románia 15. legnagyobb befektetője, míg a cégek számát tekintve benne van az első ötben.

A kisvállalkozások tavaly a vártnál kisebb befektetéssel akarták megvetni a lábukat a román piacon, hiszen míg egy éve a szakember azt prognosztizálta, hogy a magyar cégek összesített törzstőkéje 40 millió euróval emelkedhet 2008-ban, addig ebből csak 10 millió euró valósult meg. A képet persze árnyalja az árfolyamhatás - a lej tavaly több mint 30 százalékkal gyengült, márpedig a befektetéseket és a tőkeemelést lejben tartják nyilván.

A magyar cégek számára továbbra is Erdély az elsődleges célpont, de Bogár szerint a határtól távolabb fekvő területeken szintén volna üzleti lehetőség, ám ezek kihasználása nagyobb befektetést, rákészülést igényel. A magyar cégeket nem éri negatív diszkrimináció a hatóságok, hivatalok részéről, és ha időről időre fel is merül valamilyen politikai jellegű feszültség a két ország között, az nem érinti a gazdasági kapcsolatokat.

A magyar befektetők a legkevésbé a turizmusban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jeleskednek. Bogár szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az infrastrukturális hiányosságok miatt e szektorokban nagyobb pótlólagos beruházásra volna szükség, illetve hosszabb távú, nagyobb megtérülési idejű befektetést igényelnének.

A román építőipar elmúlt évekbeli fellendülését viszont a magyar cégek lehetőségeikhez mérten maximálisan kihasználták, ami az építőanyagok exportjában, egyes lakásprojektek kivitelezésében, illetve - a tartóssá vált munkaerőhiány miatt - a magyar szakemberek romániai munkavállalásában egyaránt megnyilvánult. A boomnak azóta vége lett, a tervezési fázisban lévő projektek jó részét leállították, és bár a már elindított beruházások zömét folytatják, jelentősen szűkültek a piaci lehetőségek.

Befektetői szemmel nézve az igazi áttörést a vámkezelés megszűnése jelentette - mondta lapunknak Havasi István, a vegyipari alapanyagok forgalmazására szakosodott, elsősorban gumiipari és építőipari megrendelőkkel bíró, bukaresti székhelyű Variachem Srl. ügyvezető igazgatója. Románia uniós csatlakozása előtt ugyanis a kamionnal szállított áru fél napot rostokolt a határon, ma várakozási idő nélkül lehet átkelni. Jelentősen javul az üzleti környezet is, bár uniós szinten még mindig Romániában van a legtöbb adónem: szám szerint 113.

A külföldi befektetőket korábban elsősorban az olcsó munkaerő vonzotta a térségbe, mára azonban az országban jelen lévő nagyszámú multinacionális cég miatt egyre nehezebb és drágább megfelelően képzett munkaerőt találni. A Variachemnek például költséghatékonyabb a frissen végzett vegyészmérnökök továbbképzésére áldozni, mint a piaci trendnek megfelelő óriási fizetéssel szakképzett munkaerőt alkalmazni.

Egy romániai munkavállaló habitusa teljesen más, mint egy hazai alkalmazotté, mert bár a helyi bérek már nagyobbak, mint Magyarországon, a munkavállalók folyamatosan új álláslehetőség után kutatnak - magyarázta Havasi. Hozzátette, óvatosan kell kezelni a kintlévőségeket is, mivel a helyi fizetési hajlandóság igen alacsony szinten van, a 60-90 napos határidőket nem veszik komolyan, ami a lej volatilitása miatt komoly kockázat. Mindezek ellenére a cég a közeljövőben komoly fejlesztéseket tervez, Havasi szerint ugyanis a gazdasági válság ellenére a romániai építőiparban további legkevesebb 10 százaléknyi növekedési potenciál van.