További Magyar cikkek
Úgy tűnik, a K&H kkv bizalmi index túljutott a mélyponton, mivel tavalyi drasztikus, 25 pontos visszaesését követően 2009. első negyedévében, ha csekély mértékben is, de emelkedést mutat - így jelenleg -34 ponton áll. A mikro-, kis- és középvállalkozások elkövetkezendő egy évre vonatkozó várakozásait mutató bizalmi indexre a gazdasági válság és a várható reformok kétirányú hatása nyomta rá bélyegét.
Az index emelkedése azt jelzi, hogy az elkerülhetetlennek tartott reformok kapcsán a vállalkozások alapvetően helyzetük javulására számítanak a negatív gazdasági kilátások ellenére. Ennek egyértelmű jele, hogy a 4 éve tartó kutatássorozatban a fogyasztói és a kkv bizalmi indexek először mutatnak eltérő dinamikát. A fogyasztói index továbbra is meredeken csökkent, és történelmi mélypontjára került.
A gazdasági recesszió leginkább a munkanélküliség növekedése és a lakosság reáljövedelmének csökkenése következtében visszaeső kereslet, illetve a negatív pénzpiaci változások által sújtotta a vállalkozásokat. Ezzel egyidejűleg az elmúlt hónapokban több formában is bemutatott reformtervekben megjelenő adó- és járulékcsökkentések pozitív várakozásokkal töltik el a cégeket. Bár ezen hatások egymással ellentétes iránya miatt a főindex nem mutat jelentős változást, a részindexeknél lényeges mértékű átrendeződés tapasztalható, illetve a K&H kkv bizalmi index történetében először az egyes tényezők jelentőségének megítélésében is változások történtek: a monetáris politika - megelőzve a versenytársak és szállítók tényezők fontosságát - előbbre lépett.
A részindexek közül legnagyobb mértékben - 5,8 ponttal - a foglalkoztatásra vonatkozó index csökkent. Ez mutatja az alkalmazotti létszám csökkenését, illetve a fehér foglalkoztatással kapcsolatos negatív várakozásokat. Bár kisebb mértékben 4,4 ponttal csökkent a vállalat pénzügyeinek változásait mutató index, a kutatás 6 éves története során most először számolnak nyereségük csökkenésével a cégek.
Mintegy 1,4 százalékos árbevétel növekedés mellett átlagosan -1,3 százalékos nyereségváltozással számolnak, de nagy részük (48%) továbbra is profitnövekedést vár. Ennek ellenére a kkv-k csupán 7 százaléka tervez infláció feletti, 33 százalék pedig inflációkövető áremelést. A bankokkal kapcsolatos - tradicionálisan a pozitív tartományban tartózkodó részindex - ismét csökkent, ezzel tovább esett a pozitív várakozású tényezők száma.
A versenyhelyzetből adódó innovációs kényszer hatására a kkv-k 71 százaléka tervez valamilyen lépést - profilváltás, termékfejlesztés vagy piacbővítés valamelyikét. Nem csökkent a beruházási hajlandóság sem, továbbra is a cégek 62 százaléka tervez valamilyen beruházást. Legnagyobb arányban továbbra is informatikai fejlesztésekre készülnek a kkv-k (34 százalék), ezt követi a gépekbe (30 százalék) és a gépjárművekbe (16 százalék) történő beruházások.
Kiemelkedően pozitív változást mutat a közterhek változására vonatkozó részindex, amely utolsó, 26 pontos eséséhez képest most 25 pontos emelkedést mutat. Az elmúlt időszak egy pozitív fejleménnyel is járt - ma már mindenki osztja azt a véleményt, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás valamilyen formája elengedhetetlen. A munkát terhelő közterhek csökkentése, a szociális ellátó rendszer átalakítása és az állami elvonások, és elosztások mértékének csökkentése lehet a kulcsa a gazdaság élénkítésének - magyarázta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály igazgatója.
A kkv bizalmi indexre szintén pozitív hatással volt az Európai Unióval kapcsolatos részindex nagy mértékű növekedése. Míg legutóbb 27 pontos esést mutatott a benyújtott pályázatok lehetőségét és az EU-s támogatások elnyerésének esélyét mutató index, addig most 15 pontos növekedés következett be. Bár továbbra is megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági cégek nagyobb esélyt látnak nyertes pályázat benyújtására (77 százalék), mint a kereskedelmi (51 százalék), szolgáltató (48 százalék) vagy ipari vállalkozások (53 százalék), ez a különbség azonban egyre kisebb.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
