Most szedik össze a Költségvetési Tanács szakértői gárdáját
Három hónap múlva indul élesben a Költségvetési Tanács, a háromfős testületnek az első munkáit, a makrogazdasági prognózisokat július 1-jétől kell elkészítenie. A számításokat természetesen nem a Tanács három tagja végzi, hanem a stáb, amelynek tagjait mostanában szedik össze. Nem lesz sétagalopp felállítani a szakértői gárdát. A kormány az induláshoz már félretett 300 millió forintot, amely a szakértők bérére, járulékaira, az iroda bérleti díjára, a bútorokra és a számítógépekre, szoftverekre kell.
Február 16-án a parlament nagy többséggel megválasztotta a Költségvetési Tanács elnökének Kopits Györgyöt, a Tanács másik két tagjának pedig Oblath Gábort és Török Ádámot. Ez volt a gyakorlatban fokozatosan kiépülő közpénzügyi csomagnak (pdf-formátum) a lakosság szemében is érzékelhető első mozzanata. A második lépést most kell megtenni, a Tanácsnak fel kell építenie a szakértői gárdát. A stáb hivatalosan a Költségvetési Tanács Titkárságaként fog működni, és a tervek szerint 40-50 főből állna. A törvény szerint a Titkárságot is Kopits György, a Tanács elnöke vezeti, de a kiírt álláspályázatokból látható, hogy lesz egy főigazgató is, aki őt helyettesíteni tudja, valójában ő lesz, aki az operatív működést irányítja.
A stábvezetői poszt betöltésére és a szakértői helyekre pályázatot írtak ki. A stábot nem lesz egyszerű összeszedni, ugyanis nem szaladgál az utcán 40-50 olyan gazdaságelemző, költségvetési szakember, makroprognózisokkal foglalkozó szakértő, akikre elsősorban van szüksége a Tanácsnak. Az ilyen területen mozgó személyek most néhány minisztériumban, a jegybankban, és a pár gazdaságkutató cégnél dolgoznak. A bankoknál, alapkezelőknél is van ugyan makroelemző, ám rendszerint csak egy-egy. Amúgy sem nagy tehát a „merítés", másrészt pedig ha más intézményektől csábítana át munkatársakat a Tanács, akkor őket volt munkahelyeiknek pótolniuk kellene. A helyzetet csak kissé könnyíti meg, hogy egyrészt a gazdasági felsőoktatás végzősei a nyár elején fejezik be tanulmányaikat, másrészt a jegybankból mostanában több szakaszban 91 főt bocsátanak el. Ám az MNB-s leépítés nem igazán a Tanács titkárságának „célpontjait" érintik.
Mindenesetre nincs sok ideje a Tanácsnak a stáb összeterelésére, a közpénzügyi csomagot magába foglaló, plafontörvényként elhíresült jogszabály arról rendelkezik, hogy július 1-jétől már készen kell állni a Tanácsnak makroprognózisok publikálására. Így a szakértői gárdát elvileg május végéig össze kellene gyűjteni, hogy ha kell, az első tanulmányt – akár a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának kérésére – már július elején felmutathassák. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Országgyűlés a nyáron szünetet tart, ezért nem valószínű, hogy már július 1-jén produkálnia kell magát a testületnek. Ezért aztán praktikusan valamikor augusztusban kellene makropályát produkálni, így azt a kormány még érdemben figyelembe tudja venni a 2010-es büdzsé tervezéséhez, és a közvélemény is időben értesülne arról, hogy a kormánytól független szakértői bázis hogyan látja a makroparamétereket.
A kormány első körben már el is különített 300 millió forintot a költségvetés általános tartalékából a szakértők bérére, járulékaira, a Titkárságnak helyt adó épület, épületrész bérleti díjára, az irodabútorra, a szoftverekre és hardverekre, vagyis minden olyan kiadásra, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkezdhessen dolgozni a szakértői gárda. Úgy tudjuk, ez a 300 millió forint azonban nem fedezi a teljes idei várható költségeket, még szükség lesz további forrásra is. A végösszeg azonban minden bizonnyal így is jócskán elmarad attól az 1,8 milliárd forinttól, amennyibe került volna a Tanács és a háttérstáb az eredetileg elgondolt verzióban. Igaz, ez döntően annak köszönhető, hogy az elemzői gárda létszáma a korábban kalkuláltnak csak a fele lenne, ráadásul amíg az 1,8 milliárd forint az egész éves költséget jelentett volna az első változat alapján, addig idén értelem szerűen csak féléves költségigény merül fel.
A Költségvetési Tanács következő feladatát ősszel fogja betölteni, amikor is a 2010-es büdzsé összeállításakor, parlamenti tárgyalásakor ügyelnie kell arra, hogy a testületet is létrehozó közpénzügyi törvénycsomagban foglaltakat betartsa a kormány és a parlament, vagyis hogy az államháztartási deficit jövőre csökkenjen, és hogy a kiadások ne nőjenek korlátlanul (legfeljebb az inflációval és a gazdasági növekedés felével növelhető összesen arányosan a kiadási oldal 2010-ben).
A szorosan vett költségvetési vizsgálatokat csak 2010 júliusában veszi fel tevékenységi körébe a Költségvetési Tanács. Akkor árazza be az egyes törvényjavaslatokat, törvénymódosításokat, vagyis kiszámolja, hogyan változna az államháztartási egyenleg, ha elfogadnák a tárgyalt jogszabályterveket. Ám a legnagyobb horderejű törvény esetében, a költségvetési törvény esetén ezt a munkát csak 2010-ben kezdené el a testület, vagyis először a 2011-es költségvetés lesz olyan, amelyet beáraz a Tanács, szétszed apró részletekre, megmondja róla, hogy megalapozott-e, és ugyanígy jár el a költségvetési törvényhez benyújtandó módosító indítványok esetén is.
A Költségvetési Tanács több fejlett államban – az Egyesült Államoktól kezdve Belgiumon át Hollandiáig és Svédországig számos helyen – létezik, és létezik egy józan költségvetési gazdálkodásra szorító törvény is. Hazánkban tavaly ősszel, részben nemzetközi nyomásra sikerült ezeket elfogadtatni a parlamenttel azt követően, hogy másfél évnyi ötpárti egyeztetések után elhalni látszott a kezdeményezés. A Költségvetési Tanács a kormánytól független, pártsemleges intézmény. Ettől és a törvénycsomagban foglalt szabályoktól a felelős és fenntartható költségvetési politika folytatását, az államadósság hosszú távon is kezelhető szintre történő mérséklődését, az állami gazdálkodás átláthatóságát remélik a törvénycsomag megalkotói.
