Nem Soros alapja törte meg az OTP-t

2009.04.03. 10:34 Módosítva: 2009.04.03. 11:37
Az árfolyamozgás még a hírhedt napon, október 9-én sem tért el durván a régiós vetélytársaktól, hosszabb távon pedig szinte kéz a kézben mozgott az OTP és az Erste vagy a Raiffeisen papírok árfolyama. Legfeljebb azokat károsíthatta meg Soros alapjának a spekulációja, akik október 10-én adtak el.

Október 9-én valami mélybe rántotta az OTP árfolyamát, ami miatt a PSZÁF nemrég elmarasztalta tisztességtelen árfolyam-befolyásolás miatt a londoni székhelyű Soros Fund Management LLC-t. Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint ezzel a Soros Fund komoly kárt okozott az OTP kisbefektetőinek.

Egy pillantás a grafikonokra viszont nem látszik igazolni ezt a feltételezést: az OTP árfolyama alapvetően nem zuhant nagyobb mértékben sem októberben, sem később, mint a hasonló érdekeltségű – és ezért általában az OTP-vel együtt síró, együtt nevető – osztrák bankok papírjai.

A Soros Fund akciója ettől még minősülhet tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak – mint ahogy a Btk. a gyilkossági szándékot akkor is bünteti, ha a kiszemelt áldozatnak haja szála sem görbült – de ezt okolni a „bizalom bankjának” hosszú távú mélyrepüléséért balgaságnak tűnik.

Beszéljenek a számok

Lássuk tehát a grafikont: az első ábrán az OTP Bank, valamint a kelet-közép-európai régióban szintén érdekelt a Raiffeisen International illetve Erste Bank részvényárfolyamai és a Bloomberg kelet-közép-európai bankpapírokat tömörítő indexe látható.

Az OTP, az Erste és a Raiffeisen Bank részvényeinek és a Bloomberg CECE Banking indexének napi záróértéke

Az ábrán a spekuláció előestéjét jelentő október 8-i záróárfolyam jelenti a 100-as értéket. A spekuláció napján, október 9-én valóban az OTP mutatja a legnagyobb zuhanást a maga -14,3 százalékos esésével, a többi bankpapír azonban nem sokkal teljesített jobban: az Erste 11,3, a Raiffeisen 8,2 százalékos mínuszt hozott. Az osztrák bankpapírok az OTP-hez hasonló utat jártak be: a nap elején nagy emelkedéssel kezdtek, utána viszont erősen a negatív tartományban zártak.

Ez a megforduló széljárás egyébként minden európai piacra jellemző volt, és nagyban összefüggött azzal, hogy ezen a napon az amerikai tőzsdék mínuszban nyitottak. A spekuláció napját követő október 10-én (amikor a Soros Fund visszavásárolta a részvényeket), a két osztrák bank papírjainak relatív értéke már az OTP-é alatt volt, még ha nem is sokkal. Október 14-re a papírok ára visszakorrigált a spekuláció előtti, október 8-i záróérték közelébe (hogy aztán újabb mélyrepülés vegye kezdetét).

Az osztrák bankpapírok tehát láthatóan ugyanolyan utat jártak be a Soros Fund spekulációjának napjaiban, mint az OTP. Itt persze nem zárhatjuk ki a fertőzési hatást: a bécsi tőzsde fél órával később zár a budapestinél, így a hazai parketten a záró szakaszban lerántott OTP mélyrepülése további lökést adhatott az Erste és a Raiffeisen zuhanásának is. Ugyanakkor az aznapi és másnapi osztrák gazdasági sajtó ennek nem tulajdonított jelentőséget (inkább a Raiffeisen Bank oroszországi kitettségeivel magyarázta az esést), bár itt fontos lenne látni a bécsi tőzsde intraday kereskedési adatait aznap 16:30 után (ha valaki rendelkezik ilyennel, küldjön egy emailt a szerzőnek).

Mindazonáltal, még ha nem is zárható ki, hogy október 9-10-én az OTP árfolyamának alakulása hatással volt a régiós riválisok papírjaira is, igencsak valószínűtlen, hogy ez az ok-okozati viszony hosszabb távon is érvényes lett volna. Ami azt jelenti, hogy ha az OTP papírjai együtt mozogtak a Raiffeisen és az Erste részvényeivel, akkor kevéssé tűnik hihetőnek, hogy a bank valami egyedi, csak ellene irányuló spekulációnak lett volna áldozata, és nem a régióban működő hitelintézetek körüli drasztikus befektetői pesszimizmusnak.

(Érdekes módon egyébként az OTP árfolyamának alakulása október 20-21-én, a 300 bázispontos kamatemelést megelőző nagy magyarországi bizonytalanságok idején válik el – lefelé – az osztrák bankokétól, vagyis másfél héttel a Soros Fund-féle spekuláció után).

Régóta kéz a kézben jártak az árfolyamok

Márpedig az OTP árfolyama alapvetően a hasonló helyzetben lévő osztrák bankokéval mozgott együtt: sőt 2008 utolsó negyedévét tekintve még jobban is teljesített náluk. Ráadásul, ha a grafikonunkat nem a spekuláció napjával kezdjük, akkor az is egyértelműen kiderül, hogy a hazai bank (és az osztrák versenytársak) vesszőfutása nem október 9-én kezdődött: az október 8-i záróárfolyam már közel harminc százalékkal volt alacsonyabb az október elsejinél, és hasonlóan kemény napokat élt át ugyanekkor az Erste és a Raiffeisen is.

Az OTP, az Erste és a Raiffeisen Bank részvényeinek és a Bloomberg CECE Banking indexének napi záróértéke

Mindez persze nem szolgálhat mentségül a Soros Fundnak abban az esetben, ha tényleg az árfolyam tisztességtelen befolyásolására törekedett az október 9-10-i tranzakcióival. Azonban még ha ez valóban így is történt, a spekulánsok képessége csupán annyi, hogy ráerősítsenek egyébként is létező piaci folyamokra, de sohasem ők fúják a passzátszelet! Tehát legfeljebb siettetni tudták az összeomlást, semmiképpen sem előidézni azt.

Az OTP részvényesei közül tehát legfeljebb azokat károsíthatta meg a spekuláció, akik október 10-én adtak el. A többiek egyszerűen és szimplán – a maga arcnélküliségében ugyan megfoghatatlan, de attól még nagyon is létező – válság áldozatai.