Bekeményít a Mol az oroszokkal szemben

Az igazgatóság által tervezett alapszabály-módosítások csaknem tíz nagyon fontos elemet tartalmaznak. Elsőként említendő, hogy a jelenleg az állam (a nemzeti vagyonkezelő cég) tulajdonában lévő B sorozatú szavazatelsőbbségi részvény (1 darab ilyen létezik a Molnál) előjogai akkor is megmaradnának, ha azt nem az állam tulajdonolja.

Putyin, nyilatkozz!

A tervezett változtatások között szerepel, hogy az igazgatóság felhívására a részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni: a tulajdonában álló részvények vonatkozásában ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos. Amennyiben a részvényes a felhívásnak nem tesz eleget vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a részvényes az igazgatóságot megtévesztette, a részvényes szavazati joga felfüggesztésre kerül, és nem gyakorolható mindaddig, ameddig a fenti követelménynek teljes körűen eleget nem tett.

Egy javaslat szerint nem lenne szükség az alapszabályban való rögzítésre a saját részvény vásárlások, az átváltoztatható kötvények kibocsátása esetén (ezeket a döntéseket közgyűlési felhatalmazás alapján az igazgatóság hozná meg). Nem tartozna a közgyűlés hatáskörébe a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról való döntés, ami igazgatósági hatáskörbe kerülne.

Az alaptőke közgyűlés általi felemeléséhez, illetve átváltoztatható, vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról való döntéshez a leadott szavazatok háromnegyedes többségével hozott határozat szükséges. A gazdasági társaságokról szóló törvény azonban az alaptőke felemeléséhez egyszerű többséget kíván meg, amit a Mol alapszabályába is átvezetnének.

Lopakodó felvásárlás ellen

A Mol szerint "a jelenlegi részvényesi átrendeződés és struktúra indokolttá teszi, hogy a társaság lopakodó felvásárlása ellen megfelelő mechanizmusok működjenek", így az igazgatóság bármely tagjának visszahívását háromnegyedes többséghez kötné az alapszabály. Hasonló okok miatt a B részvény szavazat is kellene bizonyos alapszabály-módosításoknál, továbbá ha az igazgatóság nem támogatná az alábbiakat: az igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés.

Szintén a lopakodó felvásárlás elleni védekezésként negyedévenként 1 igazgatósági tag lenne visszahívható, szemben a jelenleg érvényes 6 havonta maximum 3 taggal. Az igazgatóság maximum 30 milliárd forinttal emelhetné az alaptőkét, szemben a jelenlegi 16 milliárd forinttal. Kikerülne az alapszabályból az a feltétel is, hogy zárt körben csak a stratégiai célok megvalósítása és felvásárlás érdekében kerülhetne sor alaptőke emelésére.

A Portfolio.hu szakértői szerint, tekintetbe véve az olajcég tulajdonosi struktúráját, kizártnak tűnik, hogy a fenti alapszabály-módosításokat ne fogadjál el a közgyűlésen. Ez azt jelenti, hogy az ellenséges felvásárlás még inkább lehetetlenné válik a Mol esetében (nem mintha eddig könnyedén megvalósítható lett volna, lásd az OMV sikertelen akcióját).

Több alapszabály-módosítás egyáltalán nem titkolt céllal az ellenséges felvásárlás elleni védekezésre irányul. Az alapszabály azon módosítása, mely a tényleges haszonhúzó tulajdonossal kapcsolatos nyilatkozatra vonatkozik, egyesen az orosz vevőre van írva, hiszen az teljesen átláthatatlan tulajdonosi struktúrával rendelkezik, melyet sem a részvényesei, sem az orosz felügyelet számára nem ad ki (piaci vélemények szerint maga Putyin rendelkezik a részvények 37 százalékával).

Bécs–Moszkva-tengely

Az OMV múlt hétfőn jelentette be, hogy eladta a Molban levő 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Szurgutnyeftegaznak. Az orosz céget az egyik legáttekintetetlenebb vállalatnak tartják, és egyenesen Vlagyimir Putyint sejtik tulajdonosai között. Az oroszok a hétfői tőzsdei ár duplájáért vásárolták meg a Mol-pakettet.

A Mol-ügylet a piacot váratlanul érte. Múlt héten aztán a parlament külügyi bizottsága rendkívüli ülésén foglalkozott a tranzakcióval, a Mol pedig a PSZÁF vizsgálatát kérte. Az ügylet első reakciójaként Brüsszelben aggodalmuknak adtak hangot. Az elmúlt napokban pedig folytatódott az üzengetés az oroszok és hol a nyugati államok, hol a Mol között. Legutóbb például tegnap az orosz Kommerszant lap kommentárjában hívta fel a figyelmet arra az orosz zsarolópotenciálra, hogy a Mol onnan kapja az olajat, és az oroszoknak nem nagyon tetszik, hogy akadályozzák terjeszkedésüket.