Jácint
16 °C
33 °C

Kiemelt jelentőségű hazai élelmiszer lesz a polcokon

2009.04.09. 18:05 Módosítva: 2009-04-09 22:46:07
Csütörtökön aláírták a hazai termelők, élelmiszerfeldolgozók, és kereskedők azt az etikai kódexet, amely önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként fogja szabályozni működésüket. A dokumentumban hosszú hónapok egyeztetése során meghatározták mind a magyar termék, mind a kiemelt jelentőségű hazai termékek fogalmát, valamint azt, hogy a mostanában sokat emlegetett nyolcvan-húsz százalékos polckihelyezési arányt polcterületben mérik, de csak a kiemelt jelentőségű hazai termékek esetében. A kódex július egytől lép érvénybe, betartását egy, az aláírókból álló ellenőrző bizottság felügyeli, működésének feltételeit pedig az agrártárca garantálja. Ha mégsem működnek ezek az irányelvek a gyakorlatban, csak akkor folyamodnak a törvényi szabályozás eszközéhez - amivel azonban az etikai kódexben tárgyalt kérdéseknek körülbelül a negyedét lehetne csak szabályozni.

Aláírták a élelmiszer-termékpálya képviselői azt az etikai kódexet, amelynek a kidolgozását körülbelül hat hónappal ezelőtt kezdeményezte az agrártárca, hogy a régóta fennálló ellenségeskedés és egymásra mutogatás helyett végre megbeszéljék sérelmeiket a termelők, feldolgozók és a kereskedők, és önként vállalat szakmai-üzleti etikai normákat határozzanak meg az együttműködés érdekében. Az érdekegyeztető tárgyalások során a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét (MOSZ), az Országos Kereskedelmi Szövetsége (OKSZ), és az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), valamint a legnagyobb hazai áruházláncok képviselői egy közel ötven pontból álló, a gazdasági folyamatok széles körét érintő kérdéssorozatról egyeztettek.

Az egyik kulcskérdés a tárgyalások során az áruházláncok polckihelyezését érintő napirendi pont volt, ami akkor került be a köztudatba, mikor Gyurcsány Ferenc a parlament tavaszi nyitóülésén bejelentette, hogy a magyar áruházláncok polcaira nyolcvan százalékban magyar áruk fognak kikerülni. Magáról a nyolcvan-húsz százalékos arányról nem volt nehéz megegyeznie az érdekegyeztető feleknek, az ehhez szükséges olyan részletkérdésekről, mint például, hogy mi is számít hazai terméknek, illetve hogyan is mérjék a nyolcvan-húsz százalékot, azonban csak több hónapos vitasorozat után tudtak megállapodni.

Hazai és kiemelt jelentőségű hazai termék nem ugyanaz

A hazai termék fogalmát végül a következőképpen határozza meg az etikai kódex: minden termék magyar árunak minősül, amely „a Magyar Köztársaság területén bejelentett élelmiszer-előállító telephelyen - a kereskedelmi értékesítést előkészítő darabolási, válogatási, csomagolási és címkézési műveleteket meghaladó mértékben - előállított termék."

Kiemelt jelentőségű hazai termékként cimkézi a kódex a következő három kategóriába sorolt élelmiszereket: az első csoportba tartozik a „baromfi, tojás, hús, tej, gabona (malomipar, tésztaipar, sütőipar), szőlő-bor, zöldséggyümölcs, burgonya, fűszerpaprika, méz és hal termékpályák hazai előállítású, további feldolgozásra nem kerülő mezőgazdasági alaptermékei."

Ők írták alá

Az Élelmiszer Termékpálya Kódexet aláíró szakmai és érdekképviseleti szervezetek a következők: Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Magyar Agrárkamara, Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége,Tej Terméktanács, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Baromfi Terméktanács, Országos Kereskedelmi Szövetség, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége.

Továbbá a „baromfi, tojás, gabona (malomipar, tésztaipar, sütőipar), szőlő-bor, zöldség-gyümölcs, burgonya, fűszerpaprika, méz és hal termékpályák kizárólag hazai előállítású mezőgazdasági alapanyagból és a Magyar Köztársaság területén bejelentett élelmiszer-előállító telephelyen előállított egykomponensű élelmiszertermékei, továbbá a tőkehús, parasztsonka, parasztlapocka, fogyasztói tej, túró és trappista sajt."

A kiemelt jelentőségű hazai termékek harmadik csoportja pedig a „baromfi, hús, tej, zöldség-gyümölcs és gabona (malomipar, tésztaipar, sütőipar), termékpályák azon több komponensű élelmiszertermékei, továbbá a hús és tej termékpálya azon egykomponensű élelmiszertermékei, melyeket a Magyar Köztársaság területén bejelentett élelmiszer-előállító telephelyen, kizárólag hazai alapanyagból vagy – amennyiben a hazai alapanyag az előállítás időszakában megfelelő mennyiségben, minőségben és az általánosan elfogadott piaci áron nem áll rendelkezésre - hazai alapanyagból és nem hazai alapanyagból vegyesen állították elő."

A nyolcvan-húsz százalékos arány a kiemelt árukra vonatkozik

Vagyis hazai terméknek kell lennie a közvetlenül a mezőgazdasági termelőtől az üzletekbe került árunak, az egykomponensű termékek - például a sajtfélék - alapanyagának is Magyarországról kell származnia, a többkomponensű termékek esetében pedig Magyarországon kell gyártani azt, amit magyar terméknek tekintenek, továbbá a komponensek között magyar alapanyagnak is lennie kell.

A nyolcvan-húsz százalékos polckihelyezési arány tehát csak a kiemelt jelentőségű hazai termék kategóriába tartozó élelmiszerekre vonatkozik.

Arra a kérdésre, hogy de mi van akkor, ha a termékeket raklapon vagy hűtőben tárolják, Vámos György az Indexnek elmondta, hogy a termékek döntő részét polcokon tárolják, ezért fölösleges ennyire részletkérdéseket feszegetnünk.

Az etikai irányelvek továbbá kikötik azt is, hogy a kereskedők azonos tartalmú ajánlatok esetén részesítsék előnyben a kiemelt jelentőségő hazai termékeket, illetve hogy a külföldről származó termékekkel csak a választékot bővíthetik. Arra is ígéretet tettek a feldolgozók, hogy árletörési céllal nem importálnak kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagot.

Senki sem igazán elégedett

Tót István, a MOSZ főtitkára lapunknak elmondta, hogy a gazdák nem teljes mértékben elégedettek a megállapodással, de azt sem állítják, hogy semmit sem ér. Mindhárom fél csak korlátozott mértékben tudott érvényt szerezni eredeti elképzeléseinek, és csak a hatályba lépés után fog kiderülni, hogy mennyire működőképesek az irányelvek. Azt azonban kiemelte, hogy a kódex arra mindenképpen elégséges, hogy határt szabjon az aláíró felek szélsőséges magatartásának, vagyis enyhítse a lehetséges visszaéléseket. Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke is hangsúlyozta, hogy sok mindent fel kellett adnia a feleknek, de a jelenlegi helyzetben még mindig ez volt a legjobb megoldás. Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint pedig az egész világon példanélküli, hogy az élelmiszer ágazat képviselői együtt tesznek kísérlete az ágazatot sújtó problémák megoldására.

A kódex július egytől lép érvénybe, betartását egy, az aláírókból álló ellenőrző bizottság felügyeli, működésének feltételeit pedig az agrártárca garantálja. Ha mégsem működnek ezek az irányelvek a gyakorlatban a féléves tesztelési időszak után, csak akkor folyamodnak a törvényi szabályozás eszközéhez, amivel azonban nem szeretnének élni, hangsúlyozta Gráf József miniszter a sajtótájékoztatón. Többek között azért sem, mert a jogszabályokat nem lehetne a folyamatok ilyen széles körére kiterjeszteni.