Márciusban már nem csökkent az alapok vagyona

A befektetési alapokból 49 milliárd forintot vontak ki összesen márciusban, a piaci teljesítmények viszont hasonló mértékben növelték az alapok vagyonát, így összességében a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 2491 milliárd forint maradt - áll a BAMOSZ, a befektetési alapok szövetségének új kimutatásában. „A tőkepiacok megnyugodni látszanak, a részvénypiacon jelentősebb pozitív korrekció is történt márciusban. Mindez kedvező hatással van az alapok tőkéjére. Ugyan márciusban még összességében több volt a visszaváltás, mint az új befektetés, azonban úgy tűnik, a nehezén már túl vagyunk, a tőkekivonás üteme megállni látszik" - hangsúlyozta Temmel András, a BAMOSZ főtitkára.

Az alapok összvagyonának 57 százalékát kitevő nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok vagyona márciusban 0,6 százalékkal nőtt, a 23,6 milliárd forint tőkekivonást ugyanis az alapok több mint 31 milliárd forintos teljesítménye ellensúlyozta. A hónap végén az alapok összvagyonának már 10 százalékát kezelték 32 zártkörű értékpapíralapban. Az intézményi befektetők töretlen bizalmát jelzi, hogy az alapok vagyona 12,4százalékkal nőtt - márciusban újabb 8 milliárd forint érkezett az alapokba -, miközben az alapok teljesítménye is 19 milliárd forinttal növelte a vagyont. Csak a zártkörű garantált alapok vagyona csökkent, míg leggyorsabban a zártkörű pénzpiaci alap vagyona nőtt. A hónap végén a zártkörű alapok összvagyona 246 milliárd forintot tett ki.

A részvények már hozták a pénzt

A nyilvános alapok közül az 59 részvényalap vagyona nőtt a legdinamikusabban márciusban (9,1 százalékkal), a hónap végén 231 milliárd forintot tett ki. A hónapban mintegy 200 millió forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények viszont – a mind a hazai, mind a nemzetközi részvénypiacokon tapasztalható márciusi felívelés következtében – 19,5 milliárd forinttal növelték a vagyont. A hónap során a tiszta részvényalapok vagyona 150 millió forint friss tőke és 4 milliárd forint hozam hatására 7,7 százalékkal nőtt. A részvényalapok 75 százalékát kitevő részvénytúlsúlyos alapok vagyona 9,6 százalékkal nőtt, az alapokból 370 millió forint tőkét vontak ki, az alapokon viszont 15,5 milliárd forint hozam keletkezett. Leggyorsabban a közép-kelet európai részvényalapok vagyona nőtt.

A pénzpiaci alapok száma márciusban egy garantált alap átsorolásával 44-re emelkedett, az alapokból ugyan 8,4 milliárd forint tőkét vontak ki a hónap során, de a hozamok ennél nagyobb mértékben, több mint 10 milliárd forinttal növelték a vagyont, ami a hónap végén 922 milliárd forintot tett ki. A kategória 76 százalékát jelentő likviditási alapok vagyona 1,4 százalékkal nőtt, és közel 3 milliárd forint új tőke mellett a hozamok is 6,7 milliárd forintot tettek ki. A hazai pénzpiaci alapok mellett csak az euróövezeti likviditási alapokból vontak ki tőkét márciusban, a leggyorsabban viszont a forint euróhoz viszonyított leértékelődése miatt az euróövezeti pénzpiaci alapok vagyona nőtt.

Az ingatlanalapok még lefelé tartanak

A 24 ingatlanalap vagyona 2,7 százalékkal csökkent, összvagyonuk a hónap végén 324 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 13 százaléka. Az alapokból 4,3 milliárd forint tőkét vontak ki (ez kevesebb a februári értéknél), s az alapok vagyonát 4,8 milliárd forint veszteség is csökkentette. A hazai ingatlanalapok alapjainak vagyona a hónapban 6,2 százalékkal csökkent, vagyonuk mintegy 59 milliárd forintot tett ki.

Az ingatlanalapokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a 90 forgalmazási napos visszaváltási időszakot alkalmazó nyíltvégű alapok április elejétől kezdik kifizetni a korábban leadott visszaváltási megbízásokat, így áprilistól az alapok tőkéjének erőteljesebb csökkenése várható. Áprilistól két nagyobb alap is zárt végűvé alakul, ezek esetében további jelentősebb vagyoncsökkenés nem várható, mivel az átalakulás kapcsán visszaváltó befektetők helyébe a mögöttes bankok fognak belépni.

Garantált alapok: csak a létszám nem csökkent

A hónapban a nyilvános garantált alapok száma nem változott, miután két új alap indult, egy a futamidő végével megszűnt, egyet pedig likviditási alappá alakítottak - a 154 alap összvagyona márciusban 5,1 százalékkal csökkent, 475 milliárd forintos hó végi vagyonuk az összvagyon 19 százaléka. A 28,7 milliárd forint tőkekivonás – ami a lejáró (megszűnő és átsorolt) alapok mellett egy szintén a futamidő végével nyíltvégűvé alakított alapból kivont jelentős tőke volt – mellett a piaci teljesítmények mintegy 3 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát.

A 24 kötvényalap összvagyona márciusban 6,6 százalékkal csökkent, a hónap végén 135 milliárd forintot tett ki, ennek oka a hazai kötvényalapokból történt tőkekivonás volt, az egyéb nemzetközi hosszú kötvény alapok vagyona viszont nőtt. A hónap során mintegy 7,8 milliárd forintot vontak ki a kötvényalapokból, és az alapok összességében 1,7 milliárd forint veszteséget is elszenvedtek. A kötvényalapok vagyonának 44 százalékát jelentő rövid kötvényalapok vagyona 10,3 százalékkal csökkent, 6,3 milliárd forint tőkekivonás és mintegy félmilliárd forint veszteség hatására. A hosszú kötvényalapok 1,5 milliárd forint tőkekivonást, és 1,2 milliárd forint veszteséget szenvedtek el márciusban, ezek hatására vagyonuk 3,4 százalékkal csökkent.

A kisebb alapkategóriák vagyona is csökkent márciusban. A 46 vegyes alap vagyona 3,2 százalékkal csökkent, és március végén 94 milliárd forint volt. A hónap során 5,6 milliárd forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények viszont 2,4 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát. A 9 egyéb alap vagyona a hónapban 2,4 százalékkal csökkent, március végén az alapok vagyona 29 milliárd forint volt. Az alapokból mintegy 1,6 milliárd forint tőkét vontak ki, míg az alapok mintegy 850 millió forint hozamot értek el. A nyilvános származtatott alapok száma ugyan 23-ra nőtt, az alapok vagyona viszont 0,5 százalékkal csökkent, március végén 36 milliárd forint volt. A hónap során 920 millió forintot vontak ki a befektetők az alapokból, míg a piaci teljesítmények mintegy 730 millió forinttal növelték az alapok vagyonát.