Oszkó: Takarékossági intézkedések válság nélkül is kellenének

Az új kormány válságkezelő programjának elsődleges célja, a prioritási sorrend első eleme a foglalkoztatási helyzet javítása, a munkahelyek megőrzése, ezt követi a kkv-szektor segítése – deklarálta Oszkó Péter leendő pénzügyminiszter a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának ülésén, amelyen meghallgatták a pénzügyi bársonyszék várományosát. Ez azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy az adócsökkentés idén biztosan belefér az intézkedések közé, érzékeltette Oszkó. Jelezte, hogy minden eszközt meg fog ragadni arra, hogy forrást teremtsen ahhoz, hogy az elvonást lehessen lejjebb vinni, de azt is be kell látni, hogy „az adócsökkentésre most nem a legalkalmasabb a pillanat."

Szavaiból azt lehetett kivenni, hogy rövid távon inkább egy nullszaldós, a munkára való ösztönzést is szem előtt tartó adóátrendezésre lehet számítani nagy valószínűséggel. (Emlékeztetőül: a parlament előtt heverő, de tárgyalásában felfüggesztett adócsomag is nullszaldós adóátcsoportosítást takar. Oszkó az elmúlt esztendőkben az adókönnyítést sürgette, legutóbb például a Reformszövetség akciótervének adópillérét dolgozta ki, abban pedig a teherenyhítés mellett érvelt.) Hogy pontosan mire gondolt, nem derült ki, mert mint indokolt, részletekbe csak egy elfogadott kormányprogram, majdani döntések alapján szeretne bocsátkozni. Annyit mindenesetre körvonalazott, hogy bár összességében az adószint nem nőhet, de a lépésekbe beletartozhat az, hogy a vagyonosabb személyek egyfajta vagyonadó formájában jobban vegyék ki részüket a munkahelyteremtő -védő csomag fedezetének megtalálásában.

Azt nyilvánvalóvá tette: minél gyorsabban üzenetet kell küldeni a lakosság és a piacok számára, hogy mire is számítsanak. Erre minden jel szerint jövő héten sor kerülhet, mivel már akár pénteken, de lehet, hogy csak vasárnap a Bajnai-kormány megtartja első ülését, ott pedig már összeállhat a kormányprogram.

Rövid távon alapozás

Két célt kell összeegyeztetnie a kormánynak, mondta Oszkó. Egyrészt, a költségvetési egyensúlyteremtési folyamatot nem szabad megállítani, de ezt úgy kell kivitelezni, hogy az eddig gondoltnál is mélyebb idei recesszió miatt automatikusan visszaeső adóbevételeket adóemeléssel ne ellentételezzék. Másrészt, meg kell alapozni azt, hogy középtávon a gazdasági növekedés felpörögjön, hogy azzal az államadósságpálya fenntarthatóvá váljon. Az adórendszer átalakításában egy év alatt csak kezdőlépéseket lehet megtenni, de szeretnénk megalapozni olyan későbbi lépéseket, amelyek az elvonási szint lejjebb szállítását szolgálják – érzékeltette.

Világossá kell tenni, hogy szükségszerűek a takarékossági intézkedések, a megszorítások – szögezte le a leendő pénzügyitárca-vezető. Hozzátette: a kiadások jelentős lefaragását nem a válság kényszeríti ki, ez már régen meg kellett volna tenni. Utalt arra, hogy a visegrádi országokhoz (Szlovákia, Lengyelország, Csehország) képest három területen költ túl sokat a magyar állam, éspedig a kamatkiadások terén (de ezt rövid távon nem nagyon lehet befolyásolni), az állam gazdasági támogatásai, valamint a szociális juttatások esetében. Kétség nem férhet hozzá, hogy bizonyos csoportoknak fájdalmas lesz a kiadások metélése, de még több probléma adódna, ha nem tennénk meg ezeket – hangsúlyozta.

Személyes és céges ügyek

Egy évre tervezi elvállalni a pénzügyminiszterséget, tetteit pedig nem rendeli alá a jövő tavaszi népszerűségnek – jelentette ki Oszkó Péter. A személyét, üzleti ügyeit firtató ellenzéki kérdésekre úgy reagált: nem volt és nincs offshore cége. Nem volt szlovák rendszámú autója, de az a napokban felmerült pletyka, hogy külföldi rendszámú autója lenne, egy korábbi félreértésből származhat: egy külföldi rendszámú bérelt autó volánja mögött ült, amikor egy közszereplővel ütközött.

Oszkó jelenleg a Deloitte adótanácsadási, könyvvizsgáló cég elnök-vezérigazgatója, a Deloitte-ot pedig a magyar állam beperelte a Postabank-ügyben, mondván, a Postabank auditálását a Deloitte végezte a Postabank csődbe menetele előtt. Az állam 30 milliárd forint kártérítést követel a Deloitte-től. A per első fordulójában a bíróság a Deloitte-nek adott igazat. A per azonban folytatódik. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy arra kérte Bajnai Gordont, hogy a Postabank-ügy kerüljön ki a pénzügyminiszter hatóköre alól, neki ne legyen joga döntést, nyilatkoztatot tenni.

Amíg pénzügyminiszter lesz, addig nem kíván adni semmilyen megbízást jelenlegi cégének, a Deloitte-nak, tette világossá Oszkó. A cége jelenleg több állami vállalat (például Szerencsejáték Zrt, Magyar Posta, BKV) könyvvizsgálatát ellátja, ezeket a futó szerződéseket nem kell felbontani, tette hozzá, de új megbízást, ismételte, nem akar adni a pillanatnyilag általa vezetett cégnek.