Malvin
11 °C
20 °C

Az idei negyedik nadrágszíjhúzás jöhet

2009. 04. 17. 11:42
| Módosítva: 2009. 04. 19. 17:21
Az EU-IMF-megállapodás betartása miatt az eddig ismert kemény kiadáslefaragási lépéssorozaton felül újabb intézkedésekre van szükség, máskülönben a romló gazdasági feltételek miatt nem lehet 3 százalék alatt tartani az idei költségvetési hiányt - ez húzódik meg a Bajnai-kormány legújabb, tervezett kiigazító csomagja mögött. Ismét 25 százalék lesz júliustól a normál áfakulcs, de a kenyér, a tej, és a távhő 15 százalékos kulcs alá megy. Elképzelhető, hogy engedik visszalépni a magánnyugdíjpénztári tagok egy részét az állami pillérbe. A magánszemélyek a szolidaritási adónak csak 2011-ben mondhatnak búcsút.

Röpke három és fél hónap alatt a negyedik nadrágszíjhúzásra készül a kormányzat – ez világlik ki abból az Index birtokába került dokumentumból, amely a Bajnai-kabinet újabb intézkedésterveit sorolja fel. A javarészt bevételnövelésből, kisebb részben további kiadásvágásból álló legújabb pakk 140-160 milliárd forintos szigorítást takar.

Az év első napjaiban a kormány már elrendelt egy közel 50 milliárd forintos zárolást a minisztériumi pénzekből, ezt követte a február közepén ismertetett döntés, mely alapján nullszaldós adóátrendezés mellé egy durván 200 milliárd forintos kiadásvágást rendelt a Gyurcsány-kabinet. Ezután két hete már az új miniszterelnök, Bajnai Gordon irányzott előre idén további körülbelül 150 milliárd forintos kiadásvágást. A mai napon első ülését tartó új kormány legfrissebb tervéből azonban egyértelműen kiderül, hogy mindez együtt sem elég ahhoz, hogy idén az IMF-EU-megállapodásban foglaltakat betartva 3 százalék alatt tartsuk a GDP-arányos költségvetési hiányt: ehhez további, 140-160 milliárd forintra rúgó szigorításokra van szükség.

Tojásokon lépkednek

Az újabb kormányzati intézkedésterv jól példázza azt, hogy - amint azt minapi cikkünkben bemutattuk - milyen nehéz helyzetben is kell lavíroznia az új kabinetnek. Az IMF-EU-megállapodásban foglalt 3 százalék alatti hiányhoz ragaszkodnia kell, ezért pedig a gazdasági helyzet romlása miatt újabb és újabb restrikciós intézkedésekkel kell reagálnia, mélyítve az idei visszaesést, és rontva a minél előbbi kibontakozás esélyét. Azonban élénk vita bontakozott ki arról idehaza, hogy az IMF-EU-duótól kicsikarható-e némi engedmény a hiányszámot illetően.

Ne felejtsük: két hete még azt gondolta az akkor kormányfőjelöltté avanzsált Bajnai, hogy a folyamatosan romló gazdasági kilátásokra reagálva a Bajnai-féle addicionális 2009-es kiadásmetélés (többek között a 13. havi nyugdíj második felének, vagy a közszféra plusz egyhavi bérének szerepét játszó keresetkiegészítés második részletének elvétele, a szocpol, félszocpol és lakáshitel-kamattámogatás felfüggesztése) elegendő lesz a 3 százalékon belüli idei deficit eléréséhez. Mostanra a kormányzat újraszámolta a makropályát: az eddig tartott 3,5 százalékos visszaesési előrejelzést a piaci prognózisokhoz igazodva 6 százalékosra rontotta, számításba vette a Bajnai-féle kiadáslefaragást. Az előkészítő anyag szerint így arra juthattak, a költségvetési hiány az év végére átlépné a bűvös 3 százalékos határt, márpedig akkor lőttek az IMF-EU-megállapodásnak, a mentőcsomag harmadik, negyedik és ötödik részletének. Ezt elkerülendő újabb intézkedéscsomagra van szükség. A lépéseket ma tárgyalja a kabinet, vasárnap pedig véglegesíti, így azokban ugyan lehet némi változás, de nagy módosításokra lapunk információi szerint nem kell számítani.

Gyorsan kell dönteni

A Bajnai-kormány ma tartja első, vasárnap pedig a második ülését, azon véglegesítik a legújabb csomagot. A sietségre azért van szükség, mert a parlament előtt heverő adócsomaghoz kedd délutánig kell benyújtani azokat a módosításokat, amelyeket át kívánnak vezetni Bajnaiék a pakkon.

A 140-160 milliárd forintos, idei negyedik kiigazítás nem kizárólag kiadásvágás, épp ellenkezőleg: a költségek lefaragása a negyedik pakk kisebb részét teszi ki, az összekalapozandó összeg nagyobb részét magasabb adóbevételekből teremtené elő az új kormány. Így nem 23 százalékra vinnék fel a normál, 20 százalékos áfakulcsot júliustól, ahogyan azt a parlament előtt heverő adócsomag előirányozza, hanem 25 százalékra. Igaz, behoznának egy 15 százalékos kulcsot is, amely alá a távhő, a kenyér és pékáruk, valamint a tej és tejtermékek tartoznának. (Az 5 százalékos, alsó kedvezményes kulcs maradna, abba jelenleg a könyvek, gyógyszerek, napilapok tartoznak.) Összességében a 25 és 15 százalékos áfaváltozat pár tízmilliárd pluszbevételt jelent a büdzsé szempontjából a jelenleg még hivatalos 23 százalékos forgatókönyvhöz képest.

Az szja maradna

Bajnaiék nem változtatnának a parlamenti tárgyalás alatt levő adócsomag személyijövedelemadó- és járulékrészén. Így az év elejéig visszamenőleg 1,7-ről évi 1,9 millió forintra emelnék az alsó, 18 százalékos szja-sávhatárt, és júliustól 5 százalékponttal vágnák vissza a munkáltatók által fizetendő járulékot a minimálbér duplájáig. Az a furcsa helyzet állhat elő azonban, hogy bár ezt a két lépést nem írná felül a Bajnai-kabinet, mégis a Gyurcsány-féle csomaghoz készült számításokban szereplőnél több bevételre tehet szert a büdzsé a két lépés eredőjeként, pontosabban mondva, nem esik ki annyi pénz az államháztartásból, mint amennyire Gyurcsányék számítottak. Ennek pedig az az oka, hogy a kormány most nem a Pénzügyminisztérium, hanem az MNB - egy korábbi - bértömeg-várakozását veszi alapul, amely a pénzügyi tárcáénál kisebb idei bértömeg-visszaeséssel kalkulál. A kisebb bértömegesés pedig kisebb költségvetési bevételkiesést eredményez. Így a most feltárt újabb, 140-160 milliárdos költségvetési lyukból a kevésbé pesszimista bérpálya 40-50 milliárd forintot betöm.

A történet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a kormány valamilyen fura okból a jegybank két hónappal ezelőtti bértömeg-pályáját veszi alapul. Márpedig február óta, a szóban forgó jegybanki előrejelzés elkészítése óta több szám is napvilágot látott, legutóbb például ma egy bérstatisztika, amelyek arra utalnak, hogy az akkor gondoltnál rosszabbul alakulhat a bértömeg idén. (Az MNB május végén jön ki újabb bérpályával, amely épp a látható folyamatok alapján vélhetően alacsonyabb lesz annál, mint a korábbi, vagyis amire most a pénzügyi tárca alapoz.) Vagyis lehet, hogy a Bajnai-kormány feltételezése már most megdőlt, és csupán virtuális lehet a 40-50 milliárd forintos bevétel.

Gyatrább gazdasági teljesítmény

Az idei és jövő évi gazdasági keretfeltételeken is ront a kormány. Idén 6 százalékos GDP-visszaesésre számít a legfrissebb makropályája alapján, jövőre pedig további esést, 0,6 százalékos zsugorodást valószínűsít. Eddig idénre vonatkozóan 3-3,5 százalékos recesszióval kalkulált a kormányzat, 2010-től pedig kis élénkülésben bízott.

A bevételi oldalon még egy intézkedés segítene. A kormány fontolóra veheti, hogy megengedné a magánnyugdíjpénztárakból való visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe bizonyos korhatár felett. Hogy mennyit jelentene ez idén a költségvetésnek, nehéz megbecsülni, de a dokumentum szerint 20 milliárd forintnyi bevételre ebből is szert tehetne az államkassza. Jövőre még nagyobb a pluszbevétellel, akár 70 milliárd forinttal is gazdagodhatna a büdzsé azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok egy része a pénztárból kilép és csak az állami pillérbe fizet, oda viszont így több járulékot.

A költségvetési lyuk idei foltozása kisebb részben persze kiadásvisszafogásra is támaszkodik. Így a munkaerőpiaci, illetve a kutatási és technológiai alap kifizetéseit összesen 15-20 milliárddal nyesnék vissza.

Probléma lehet a jövő évi deficitcéllal is

Nemcsak az idei deficitcéllal van azonban gond, a 2010-es hiány 3 százalék alá szorításához is intézkedésekre, mégpedig csaknem 270 milliárd forintos csomagra van szükség az eddig hivatalosan ismertetett Bajnai-féle kiadásvágásokon túl. A fent felsorolt idei bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések áthúzódnának 2010-re is, ezek pedig a 270 milliárdos lyuk java részét betömnék, hiszen jövőre már az év egészében hatnának, nem úgy, mint idén, amikor is csak 5-6 hónap költségvetési egyenlegét javítják. Egyetlen új elem jönne be jövőre a dokumentum alapján: mégsem szűnne meg jövőre a magánszemélyek évi 30 milliárd forintot jelentő különadója, a szolidaritási adóként elhíresült sarcot csak 2011-ben törölnék el.

PM-MNB-tandem

Lapunk úgy tudja, az elmúlt napokban, egy-két hétben a korábbinál is intenzívebbé vált a munkakapcsolat a Pénzügyminisztérium és az MNB között. A dokumentum is ezt támasztja alá, amelyből kiderül, hogy az újabb pakkot a két intézmény apparátusának makropályájának erős közelítése alapján számolja ki a kormányzat.

A korábbiaknál szorosabb együttműködést két dolog magyarázhatja. Egyrészt, az MNB az elmúlt sok évben mindig a legjobb előrejelzést adta a költségvetési folyamatokra, figyelembe véve nemzetközi intézményeket, gazdaságkutató cégeket, elemzőket, és magát a pénzügyi tárcát is, amely elvileg a fiskális politika irányítója. Másrészt, a kooperációt személyi vonal is magyarázhatja: a jegybankelnök, Simor András volt a pénzügyminiszteri bársonyszéket most elfoglaló Oszkó Péter elődje a Deloitte elnök-vezérigazgatói posztján, a két szakember ma is jó kapcsolatot ápol egymással.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.