György
12 °C
23 °C

Az idei negyedik nadrágszíjhúzás jöhet

2009. 04. 17. 11:42
Az EU-IMF-megállapodás betartása miatt az eddig ismert kemény kiadáslefaragási lépéssorozaton felül újabb intézkedésekre van szükség, máskülönben a romló gazdasági feltételek miatt nem lehet 3 százalék alatt tartani az idei költségvetési hiányt - ez húzódik meg a Bajnai-kormány legújabb, tervezett kiigazító csomagja mögött. Ismét 25 százalék lesz júliustól a normál áfakulcs, de a kenyér, a tej, és a távhő 15 százalékos kulcs alá megy. Elképzelhető, hogy engedik visszalépni a magánnyugdíjpénztári tagok egy részét az állami pillérbe. A magánszemélyek a szolidaritási adónak csak 2011-ben mondhatnak búcsút.

Röpke három és fél hónap alatt a negyedik nadrágszíjhúzásra készül a kormányzat – ez világlik ki abból az Index birtokába került dokumentumból, amely a Bajnai-kabinet újabb intézkedésterveit sorolja fel. A javarészt bevételnövelésből, kisebb részben további kiadásvágásból álló legújabb pakk 140-160 milliárd forintos szigorítást takar.

Az év első napjaiban a kormány már elrendelt egy közel 50 milliárd forintos zárolást a minisztériumi pénzekből, ezt követte a február közepén ismertetett döntés, mely alapján nullszaldós adóátrendezés mellé egy durván 200 milliárd forintos kiadásvágást rendelt a Gyurcsány-kabinet. Ezután két hete már az új miniszterelnök, Bajnai Gordon irányzott előre idén további körülbelül 150 milliárd forintos kiadásvágást. A mai napon első ülését tartó új kormány legfrissebb tervéből azonban egyértelműen kiderül, hogy mindez együtt sem elég ahhoz, hogy idén az IMF-EU-megállapodásban foglaltakat betartva 3 százalék alatt tartsuk a GDP-arányos költségvetési hiányt: ehhez további, 140-160 milliárd forintra rúgó szigorításokra van szükség.

Tojásokon lépkednek

Az újabb kormányzati intézkedésterv jól példázza azt, hogy - amint azt minapi cikkünkben bemutattuk - milyen nehéz helyzetben is kell lavíroznia az új kabinetnek. Az IMF-EU-megállapodásban foglalt 3 százalék alatti hiányhoz ragaszkodnia kell, ezért pedig a gazdasági helyzet romlása miatt újabb és újabb restrikciós intézkedésekkel kell reagálnia, mélyítve az idei visszaesést, és rontva a minél előbbi kibontakozás esélyét. Azonban élénk vita bontakozott ki arról idehaza, hogy az IMF-EU-duótól kicsikarható-e némi engedmény a hiányszámot illetően.

Ne felejtsük: két hete még azt gondolta az akkor kormányfőjelöltté avanzsált Bajnai, hogy a folyamatosan romló gazdasági kilátásokra reagálva a Bajnai-féle addicionális 2009-es kiadásmetélés (többek között a 13. havi nyugdíj második felének, vagy a közszféra plusz egyhavi bérének szerepét játszó keresetkiegészítés második részletének elvétele, a szocpol, félszocpol és lakáshitel-kamattámogatás felfüggesztése) elegendő lesz a 3 százalékon belüli idei deficit eléréséhez. Mostanra a kormányzat újraszámolta a makropályát: az eddig tartott 3,5 százalékos visszaesési előrejelzést a piaci prognózisokhoz igazodva 6 százalékosra rontotta, számításba vette a Bajnai-féle kiadáslefaragást. Az előkészítő anyag szerint így arra juthattak, a költségvetési hiány az év végére átlépné a bűvös 3 százalékos határt, márpedig akkor lőttek az IMF-EU-megállapodásnak, a mentőcsomag harmadik, negyedik és ötödik részletének. Ezt elkerülendő újabb intézkedéscsomagra van szükség. A lépéseket ma tárgyalja a kabinet, vasárnap pedig véglegesíti, így azokban ugyan lehet némi változás, de nagy módosításokra lapunk információi szerint nem kell számítani.

Gyorsan kell dönteni

A Bajnai-kormány ma tartja első, vasárnap pedig a második ülését, azon véglegesítik a legújabb csomagot. A sietségre azért van szükség, mert a parlament előtt heverő adócsomaghoz kedd délutánig kell benyújtani azokat a módosításokat, amelyeket át kívánnak vezetni Bajnaiék a pakkon.

A 140-160 milliárd forintos, idei negyedik kiigazítás nem kizárólag kiadásvágás, épp ellenkezőleg: a költségek lefaragása a negyedik pakk kisebb részét teszi ki, az összekalapozandó összeg nagyobb részét magasabb adóbevételekből teremtené elő az új kormány. Így nem 23 százalékra vinnék fel a normál, 20 százalékos áfakulcsot júliustól, ahogyan azt a parlament előtt heverő adócsomag előirányozza, hanem 25 százalékra. Igaz, behoznának egy 15 százalékos kulcsot is, amely alá a távhő, a kenyér és pékáruk, valamint a tej és tejtermékek tartoznának. (Az 5 százalékos, alsó kedvezményes kulcs maradna, abba jelenleg a könyvek, gyógyszerek, napilapok tartoznak.) Összességében a 25 és 15 százalékos áfaváltozat pár tízmilliárd pluszbevételt jelent a büdzsé szempontjából a jelenleg még hivatalos 23 százalékos forgatókönyvhöz képest.

Az szja maradna

Bajnaiék nem változtatnának a parlamenti tárgyalás alatt levő adócsomag személyijövedelemadó- és járulékrészén. Így az év elejéig visszamenőleg 1,7-ről évi 1,9 millió forintra emelnék az alsó, 18 százalékos szja-sávhatárt, és júliustól 5 százalékponttal vágnák vissza a munkáltatók által fizetendő járulékot a minimálbér duplájáig. Az a furcsa helyzet állhat elő azonban, hogy bár ezt a két lépést nem írná felül a Bajnai-kabinet, mégis a Gyurcsány-féle csomaghoz készült számításokban szereplőnél több bevételre tehet szert a büdzsé a két lépés eredőjeként, pontosabban mondva, nem esik ki annyi pénz az államháztartásból, mint amennyire Gyurcsányék számítottak. Ennek pedig az az oka, hogy a kormány most nem a Pénzügyminisztérium, hanem az MNB - egy korábbi - bértömeg-várakozását veszi alapul, amely a pénzügyi tárcáénál kisebb idei bértömeg-visszaeséssel kalkulál. A kisebb bértömegesés pedig kisebb költségvetési bevételkiesést eredményez. Így a most feltárt újabb, 140-160 milliárdos költségvetési lyukból a kevésbé pesszimista bérpálya 40-50 milliárd forintot betöm.

A történet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a kormány valamilyen fura okból a jegybank két hónappal ezelőtti bértömeg-pályáját veszi alapul. Márpedig február óta, a szóban forgó jegybanki előrejelzés elkészítése óta több szám is napvilágot látott, legutóbb például ma egy bérstatisztika, amelyek arra utalnak, hogy az akkor gondoltnál rosszabbul alakulhat a bértömeg idén. (Az MNB május végén jön ki újabb bérpályával, amely épp a látható folyamatok alapján vélhetően alacsonyabb lesz annál, mint a korábbi, vagyis amire most a pénzügyi tárca alapoz.) Vagyis lehet, hogy a Bajnai-kormány feltételezése már most megdőlt, és csupán virtuális lehet a 40-50 milliárd forintos bevétel.

Gyatrább gazdasági teljesítmény

Az idei és jövő évi gazdasági keretfeltételeken is ront a kormány. Idén 6 százalékos GDP-visszaesésre számít a legfrissebb makropályája alapján, jövőre pedig további esést, 0,6 százalékos zsugorodást valószínűsít. Eddig idénre vonatkozóan 3-3,5 százalékos recesszióval kalkulált a kormányzat, 2010-től pedig kis élénkülésben bízott.

A bevételi oldalon még egy intézkedés segítene. A kormány fontolóra veheti, hogy megengedné a magánnyugdíjpénztárakból való visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe bizonyos korhatár felett. Hogy mennyit jelentene ez idén a költségvetésnek, nehéz megbecsülni, de a dokumentum szerint 20 milliárd forintnyi bevételre ebből is szert tehetne az államkassza. Jövőre még nagyobb a pluszbevétellel, akár 70 milliárd forinttal is gazdagodhatna a büdzsé azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok egy része a pénztárból kilép és csak az állami pillérbe fizet, oda viszont így több járulékot.

A költségvetési lyuk idei foltozása kisebb részben persze kiadásvisszafogásra is támaszkodik. Így a munkaerőpiaci, illetve a kutatási és technológiai alap kifizetéseit összesen 15-20 milliárddal nyesnék vissza.

Probléma lehet a jövő évi deficitcéllal is

Nemcsak az idei deficitcéllal van azonban gond, a 2010-es hiány 3 százalék alá szorításához is intézkedésekre, mégpedig csaknem 270 milliárd forintos csomagra van szükség az eddig hivatalosan ismertetett Bajnai-féle kiadásvágásokon túl. A fent felsorolt idei bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések áthúzódnának 2010-re is, ezek pedig a 270 milliárdos lyuk java részét betömnék, hiszen jövőre már az év egészében hatnának, nem úgy, mint idén, amikor is csak 5-6 hónap költségvetési egyenlegét javítják. Egyetlen új elem jönne be jövőre a dokumentum alapján: mégsem szűnne meg jövőre a magánszemélyek évi 30 milliárd forintot jelentő különadója, a szolidaritási adóként elhíresült sarcot csak 2011-ben törölnék el.

PM-MNB-tandem

Lapunk úgy tudja, az elmúlt napokban, egy-két hétben a korábbinál is intenzívebbé vált a munkakapcsolat a Pénzügyminisztérium és az MNB között. A dokumentum is ezt támasztja alá, amelyből kiderül, hogy az újabb pakkot a két intézmény apparátusának makropályájának erős közelítése alapján számolja ki a kormányzat.

A korábbiaknál szorosabb együttműködést két dolog magyarázhatja. Egyrészt, az MNB az elmúlt sok évben mindig a legjobb előrejelzést adta a költségvetési folyamatokra, figyelembe véve nemzetközi intézményeket, gazdaságkutató cégeket, elemzőket, és magát a pénzügyi tárcát is, amely elvileg a fiskális politika irányítója. Másrészt, a kooperációt személyi vonal is magyarázhatja: a jegybankelnök, Simor András volt a pénzügyminiszteri bársonyszéket most elfoglaló Oszkó Péter elődje a Deloitte elnök-vezérigazgatói posztján, a két szakember ma is jó kapcsolatot ápol egymással.