Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Adócsökkentés is segíthetne az állampapírpiacon

2009.04.22. 14:58
Ha valaki három éven megtartja az állampapírokat vagy a részvényeket, kapjon adókedvezményt vagy mentességet, javasolja az Equilor Befektetési Zrt. tanulmánya, mely szerint azzal, hogy a lakosságot befektetésre ösztönzi az állam, egyszerre segíthet a tőzsdei cégeken, a kiszáradt állampapírpiacon, ráadásul öngondoskodásra nevel.

A mostani recesszió egy pénzpiaci, likviditási válságból indult, és lett mára reálgazdasági válsággá, ez is alátámasztja, hogy a likviditás fokozása a pénz- és tőkepiacokon segít a reálgazdasági követkemények enyhítésében is - vélik az Equilor vezetői, akik elemzésükben éppen ezért az egyes befektetési termékek forgalmának gyorsaságat, könnyed voltát, azaz likviditását vizsgálták. Az adott befektetésből való gyors kilépés lehetősége egyben annak biztonságát, így vonzerejét is növeli.

A régiós tőzsdéket a budapestivel összehasonlítva megállapítható, hogy azok forgalma lényegesen meghaladta a Budapestiét, miközben Bécs és Varsó jóval felette volt Budapestnek és Prágának, előbbiek közül a lengyel, a mi párharcunkban azonban a cseh főváros látszik erősebbnek.

Ennek az egyik oka az is lehet, hogy a magyar részvénypiac forgalma túlságosan koncentrált, a négy vezető papír adja a piac forgalmának több mint 90 százalékát, de ezen belül is kiemelkedő a Mol és az OTP jelentőség. Az elmúlt időszakban azonban az olajpíprok forgalma előbb emelkedett, majd jelentősen csökkent egyazon ok, az OMV felvásárlási kísérlete miatt: míg a Mol-OMV háború kezdete növelte a papírok iránti keresletet, már akkor is maga a Mol volt a legfőbb vevő. A védekezési stratégia eredményeképpen a vállalat most saját papírjainak közel 50 százaléka felett gyakorol kontrollt, vagy tudhatja azokat baráti kezekben, de ez a közkézhányad, a tőzsdén forgó mennyiség jelentős csökkenését eredményezte.

Az OTP-nél most, a válság kezdete óta a korábbi szintek negyedére-ötödére esett árfolyamok mellett láthatjuk, hogy a bank, nem annyira befektetési célból, mintsem egy egyelőre inkonkrét, potenciális felvásárlási kísérletre készülve védekezésképpen is vásárolja a saját részvényeit. Ez, illetve a hazai kisbefektetők az árfolyamesés nyomán való beszállása is hozzájárult ahhoz, hogy az idei első negyedévben az OTP már egyeduralkodóvá vált a budapesti tőzsdén a forgalmát tekintve, az 574 milliárd forintos három havi forgalom közel ötszöröse a Mol-énak, és több mint 15-szöröse a harmadik helyezet Richterének.

A Mol és az OTP eltűnése, közkézhányadának jelentős csökkenése rendkívül súlyosan érintené a magyar tőzsdét, lényegében a megszűnéssel lenne egyenlő, de az Equilor elemzése rámutat arra is: miközben a tőzsde egészének, a befektetőket vonzó likviditásnak sem a koncentrált forgalom, sem a nagypapírok közkézhányadának eddigi illetve potenciális csökkenése nem használ, a Mol és az OTP védekezése a vállalatok hosszabb távú függetlenségét és tőzsdei jelenlétét szolgálja.

Van másutt is gond a likviditással

A részvényeken túl az állampapírpiac befagyásában is szerepet játszik a likviditás kérdése, noha itt az alapvető kiváltó ok az, hogy a befektetők biztonságosabb régiókba vitték a pénzüket, és persze a magyar makrómutatok a térségbeli összehasonlításban is rosszak. Ugyanakkor az Equilor szerint mind az állampapírpiaci, mind a tőzsdei forgalmat lehetne élénkíteni az adószabályok módosításával, melyek nem mellékesen egyben alkalmasak lennének a lakosság megtakarításának és az öngondoskodás ösztönzésére.

Az egyik lépés lehetne a kamatadó csökkentés: ha valaki 3 éven túl állampapírt tart, legyen része adócsökkentésben, vagy akár mentességben, a jelenleg érvényben lévı 20 százalékos kamatadó
alól, vélik a befektetési cég munkatársai. Díjaznák a részvények hosszabb távú megtartását is, javaslatuk szerint a hosszú távon - például 3 éven túl megtartott - magyar részvény után ne kelljen árfolyamnyereség adót fizetni. Emellett a devizaügyletek adózását is módosítanák, a magánszemélyek OTC deviza ügyletei után
jelenleg fizetendő 36+11 százalékról 25-re csökkentenék az adót. E lépés Szántó András, a cég devizaüzletágának vezetője szerint jelentős fehéredést is eredményezne, hiszen ma a magas adótételek miatt a devizaügyletek jelentős részét külföldi cégeken keresztül bonyolítják le a magyar állampolgárok.