Huba
18 °C
34 °C

Az Európai Bíróság elmeszelte Magyarországot

2009.04.23. 14:10 Módosítva: 2009-04-23 17:12:57
Nagyot bukott ma a magyar állam és benne az APEH azzal, hogy az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek ítélt egy magyar áfaszabályt. A döntés cégek rohamát indíthatja meg, a vállalkozások több tízmilliárd forintnyi áfát kérhetnek vissza az adóhatóságtól. Még úgy is, hogy az állam, készülve a bukásra már korábban rögzítette: ebben az esetben nem az alapkamat kétszerese, csak az alapkamat jár az elmaradt kifizetések után. Még szerencse, hogy az összeg nem az idei, hanem a 2004-es és a 2005-ös költségvetési hiányt rontja.

A vállalkozások, gazdálkodó szervezetek számára jelentős ügy végére került ma pont. A Luxemburgban székelő Európai Bíróság egy Magyarországról hozzá került ügyben kimondta: hazánk EU-csatlakozásának időpontjától, 2004. május 1-jétől 2005 végi megszüntetéséig sértette a közösségi jogot a magyar áfatörvény egyik, úgynevezett áfaarányosítási rendelkezése.

A luxemburgi bírák egyértelművé tették azt is, hogy a magyar adózók hivatkozhatnak erre a megállapításra a magyar hatóságok és bíróságok előtt, ami egyet jelent azzal, hogy a korábban levonni nem engedett áfát most utólag sokkal könnyebben és sokkal nagyobb tömegben szerezhetik vissza a cégek, gazdálkodó szervezetek az APEH-től.

De mi az az áfaarányosítás?

Magyarország 2004 elején terjesztette ki az úgynevezett áfaarányosítási előírást az állami támogatásokra is. A magyar törvény értelmében egy olyan vállalkozás, amelyik állami támogatásban részesült, nem vonhatta le az összes, egyébként levonható áfát, függetlenül attól, hogy „vegyes” adóalanyról van-e szó, vagy olyanról, amelyik teljes mértékben áfaköteles tevékenységet végez – és épp ez a probléma. A le nem vonható részt úgy kellett megállapítani, ahogy a kapott támogatás aránylott az összes adóköteles bevételhez, vagy amilyen arányban a szóban forgó beszerzéseket állami támogatásból is finanszírozták.

Adószakértők már régóta hangoztatták, hogy hazánk uniós csatlakozása és a passzus 2005 végi megszüntetése között a rendelkezés ütközött a közösségi joggal, a szakemberek az Európai Bíróság két, még 2005 őszén hozott ítéletét hozták fel igazolásul. A luxemburgi ítészek akkor világosan kimondták, hogy egy – a magyar áfaszabályra kísértetiesen hasonló – francia és spanyol előírás sérti a közösségi joganyagot.

Az uniós irányelv szerint az áfaarányosítás (vagyis az áfalevonási jog korlátozása) csak az adóalanyok egyetlen csoportjára, nevezetesen a „vegyes adóalanyokra” alkalmazható: ezek a gazdálkodó szervezetek olyan tevékenységet is végeznek, ahol az áfa levonható, és olyan ügyleteket is folytatnak, amelyeknél nem. A két szóban forgó tagállam azonban hazánkhoz hasonlóan minden adóalanyra áfaarányosítási rendelkezést írt elő, azaz olyanoknál is korlátozta a levonási jogot, amelyek csak adóköteles tevékenységet folytattak.

A magyar állam azonban vonakodott elismerni, hogy a magyar előírás ellentétes az uniós joggal. Az Európai Bíróság mai ítélete ugyanazokat az érveket hozta fel, mint a korábbi két ügyben hozott ítéletének indoklásánál, és jogsértőnek ítélte 2004. május 1-2005. december 31-e közötti magyar áfaarányosítási rendszert.

Az állam a végsőkig védte álláspontját

A magyar állam már sejthette, hogy Luxemburgban el fogják marasztalni, de húzta az időt. A Pénzügyminisztérium védekezését lényegében megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság egy tavaly januári, egy Baranya megyei cég kezdeményezésére indított ügyben hozott döntése. Mint beszámoltunk róla, az ítélet az indoklásában rámutatott, hogy a kérdéses adóparagrafus egyértelműen a közösségi jogba ütközött.

Ezentúl pedig, azzal, hogy a bíróság új eljárásra utasította az adóhatóságot, és kötelezte az uniós direktíva alkalmazására a hazai törvény helyett, kihúzta a talajt az APEH védekezése alól is. Az adóhivatal arra hivatkozva nem akarta visszaadni a szóban forgó passzussal összefüggő, levonni nem engedett áfát az érintett cégnek, hogy ő csak jogalkalmazó, és nem kell figyelnie arra, hogy egy magyar jogszabály esetleg sérti a felsőbbrendű uniós jogot.

Lapunk információi szerint a Legfelsőbb Bírósági tavaly év eleji döntése nyomán több cég és gazdálkodó szervezet is konkrét lépéseket tett az áfa visszaszerzésére, önrevízióval vagy bírósági útra terelve az ügyét, de tömegével még nem léptek.

Egy Nógrád megyei cég Luxemburgig vitte az ügyet

Mintha sejtették volna

A pénzt vélhetően kamattal növelten kell megtérítenie a költségvetésnek. Talán előrelátó volt az állam: tavaly január 1-jétől az akkori kormány kezdeményezésére a parlament által még 2007 őszén elfogadott adócsomag hogy, hogy nem, bevezetett egy ilyen helyzetre irányadó szabályt. Eszerint az uniós jogba ütközésért korábban jogtalanul beszedett adót nem a jegybanki alapkamat duplájának megfelelő késedelmi kamattal növelten kell visszaadni, hanem csupán a jegybanki kamattal növelten.

Egy Nógrád megyei autóipari cég is vitába keveredett az APEH helyi szervezetével. Az ügyet a megyei bíróság elé vitte, a Nógrád megyei bíróság pedig az Európai Bírósághoz fordult. A megyei bíróság két kérdést tett fel: 1. Az állam jogszerűen tartotta-e fenn a kérdéses áfaarányosítási passzust? 2. Ha nem, van-e az adózónak lehetősége az áfalevonási jog gyakorlására, közvetlenül az uniós áfairányelvre való hivatkozással.

Erről hoztak ma ítéletet a luxemburgi bírák, és szenvedett vereséget a magyar állam. A határozatban (.doc formátum) kimondták, hogy egyrészt a magyar adójogszabály uniós jogot sért, másrészt az uniós irányelvvel ellentétes nemzeti szabállyal szemben a nemzeti bíróság előtt hivatkozhatnak a közösségi – felsőbb szintű – jogra. Ez azt is jelenti, hogy a le nem vont áfa visszajár, utólag vissza lehet kérni.

Pár tízmilliárd forintot lehet visszaszerezni

Mivel az Európai Bíróság ítélete gyaníthatóan szélesebb körben válik ismertté, mint a Legfelsőbb Bíróság év eleji döntése, és nemcsak indoklásában, hanem közvetlenül is kimondja, hogy az ominózus hazai szabály közösségi jogot sért, van rá esély, hogy a cégek rohamával találhatja magát szembe az APEH.

Mi lesz a költségvetéssel?

Ha idén adja vissza az állam a pár tízmilliárdnyi áfát, az csak az úgynevezett pénzforgalmi költségvetési egyenleget rontja, de a fontosabb, a befektetők, az EU és az IMF által is nézett uniós szemléletű hiányt nem növeli, mivel a visszaigényelt áfa a 2004-es és 2005-ös esztendőre vonatkozik, így annak a két évnek a szaldóját rontaná a lépés.

Nem árt azonban körültekintően eljárni, sok gazdálkodó szervezet ugyanis olyan támogatási szerződést köthetett az állammal annak idején, hogy a támogatásra jutó áfa visszaigénylése esetén a vállalkozásnak vissza kell fizetnie az állami támogatást – így ugyananannyit veszíthet a réven a cég most, mint amennyit nyerne a vámon.

A tét mindenesetre nagy. Durván másfél évnyi, egyébként visszajáró, de levonni akkor nem engedélyezett áfáról van szó. A fenti szempontot, és azt is figyelembe véve, hogy esetleg nem minden érintett kéri vissza az áfát, megítélésünk szerint akár pár tízmilliárd forintnyi, legfeljebb ötvenmilliárd forintnyi áfát is vissza kell, hogy adjon az állam. Azt, hogy a vállalkozások, áfaalanyok milyen formában igényelhetik vissza az áfát, ezután alakítja ki a kormány, derül ki a Pénzügyminisztérium leveléből, de a tárca készen áll a követelések kifizetésére.

Gyorsan reagált az állam

Az ítélet és a cikk megjelenése után pár órával már elő is állt a kormány azzal a tervvel, miként kérhetik vissza a vállalkozások a visszajáró áfát. Az idei adócsomaghoz ma benyújtottak egy módosító indítványt, így ha azt a parlamenti többség bő két hét múlva elfogadja, akkor a vállalkozásoknak 180 napjuk lesz arra, hogy visszakérjék a szóban forgó összeget. (Pontosabban, az Európai Bíróság mai ítéletének napjától, vagyis mától ketyeg az óra, a 180 nap.) A cégek egy önellenőrzés keretében kérhetik vissza a korábban levonni nem engedett áfát, az APEH-nek pedig az önellenőrzés benyújtásának napjából számítva 30 napja van arra, hogy a jogosan visszakért áfát visszaadja az érintett vállalkozásnak, gazdálkodó szervezetnek.

Az összeget kamattal növelten kell visszaadni, szól a módosító indítvány, de nem a jegybanki kamat kétszeresének megfelelő kamattal növelten (ahogyan az adóhiány, késedelmes adóbefizetés esetén a cégeket büntetik ilyen kamattal), hanem csak a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamattal növelten.