Hedvig
7 °C
23 °C

Kényszervállalkozók a vidéki plázákban

2009.04.24. 07:34
A gazdasági válság hatására a vidéki nagyvárosokban az utóbbi fél évben valamelyest csökkent a plázaépítési láz, néhány beruházás pedig a korábban tervezettnél lassabban halad. Ugyanakkor a meglévő, különösen a közelmúltban elkészült bevásárlóközpontok egyre nagyobb kapacitáskihasználtsággal működnek.

Az elnéptelenedő belvárosokból a kereskedők is a központokba tódulnak, emellett most az is növeli a drága üzletek iránti keresletet, hogy egyre több munkanélküli kénytelen valamilyen vállalkozásba fogni. A bérlők harmada egy-két hónapon belül feladja, mert nem tudnak megbirkózni a sokszor százezres nagyságrendű bérleti díjakkal, helyükre azonban mostanában gyorsan kerülnek újak.

A kisebb vidéki városok plázáiban az elmúlt időszakban gyakran volt példa arra, hogy a drasztikus keresletcsökkenés miatt a bérlők 35-40 százaléka pár hét alatt távozott, pedig a tulajdonosok rendszerint árengedményre is hajlandók voltak.

A három dél-dunántúli kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a plázáknak nem kis szerepük van abban, hogy a kis üzletek, kereskedelmi vállalkozások százszámra mennek csődbe és egy-egy üzletközpont megnyitása után a foglalkoztatási szaldó is negatív. A pécsi Király utca, amely turisztikai szempontból is meghatározó része a városnak, mára szinte teljesen kiürült, az üzletek többségét olcsón bérbe lehetne venni, de szinte senkinek sem kellenek.

Hasonló a helyzet Kaposváron is, ahol 7,5 milliárd forintos költséggel a minap készült el a mintegy 350 munkahelyet teremtő Corso bevásárlóközpont. A többszintes plázában mindössze hat nagy alapterületű üres üzletet számolt össze a Napi munkatársa, a vele szemben már hosszú évek óta működő, a Plaza Centers által felépített Kaposvár Plaza mintegy félszáz üzletéből pedig csak egy üres.

Ugyanakkor a többnyire önkormányzati tulajdonban lévő Fő utcai boltok zöme évek óta bérlő után kiált. Magyar Péter, a felmérés egyik összeállítója szerint a plázaberuházások kapcsán az önkormányzatok egyre nagyobb dilemma elé kerülnek. Az értékesített terület gyorsan számottevő bevételt hoz, ráadásul az esetek többségében az építkezés a városrehabilitáció része, körforgalom, járda, mélygarázs létesítésére lehet kötelezni a beruházót. A klasszikus belvárosokkal eközben nem tudnak mit kezdeni, ez pedig hosszabb távon jelentős bevételkiesést okoz.

A Raiffeisen-Leasing és a Baubüro beruházásában 11 millió eurós költséggel egy éve elkészült több mint 31 ezer négyzetméteres szombathelyi plázában négyzetméterenként átlag 10-12 euró a bérleti díj, ami nem sokkal magasabb, mint a város más részein, nem csoda, hogy a helyi kereskedők célba vették a közeljövőben bővíteni tervezett létesítményt. Hamarosan átadják a győri ETO Parkot is, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. pedig változatlanul 40 ezer négyzetméteresre tervezi a szegedi Árkádot, igaz, a fejlesztés előkészítése több mint két éve tart.

Az üzletek iránti kereslet ellenére a fejlesztések üteme sok helyütt lassul, többek között az egyre bizonytalanabb finanszírozási háttér következményeként. Ilyen okok miatt akadt el az elmúlt hetekben a Sió Invest Kft. többmilliárdos siófoki beruházása is: a társaság az egykori Sió Áruház helyén a főtéren kíván bevásárló- és szórakoztató központot építeni, ám a helyszínen egyelőre csak egy nagy gödör tátong.