István, Vajk
17 °C
22 °C

Nagy kibeszélőshow lett az OÉT-ülés

2009.04.24. 14:19 Módosítva: 2009-04-24 14:27:43
Kapcsolódó cikkek (33)
Nagy kibeszélőshow lett az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai üléséből, amelynek napirendjén a Bajnai-csomag és az idei adótervek szerepeltek. Sem a munkaadói oldal, sem pedig a munkavállalói oldal nem tudott kicsikarni nemhogy érdemi, de még minimális engedményeket sem a kormányzattól, az egész rendezvény semmi másra, csak arra volt jó, hogy puhítsák egymást a felek.

Az ülés első felszólalójaként Bajnai Gordon miniszterelnök válságkezelő programját, annak célját és lépéseit körvonalakban festette fel. Ahogyan a csomagot bemutató vasárnapi nemzetközi sajtótájékoztatón, most is elmondta: mindenkinek ki kell vennie a részét a lemondásból, rövid távon áldozatot kell hozni azért, hogy hosszú távon egy prosperáló ország váljék Magyarországból. Csomagja négy célt szolgál, mondta a kormányfő. A válságkezelési pillérrel a munkahelyek megtartását, a devizahitelesek terheinek enyhítését, a kis- és középvállalati szektor megvédését kívánják elérni. Az egyensúlyteremtési pillér a költségvetési hiány kordában tartását biztosító, fájdalmas, de sok tekintetben szolidáris elemeket tartalmazza. A növekedési rész az adórendszer átalakítását és a jövő évi adócsökkentést takarja úgy, hogy a munkára rakódó terheket enyhítsék. Végül pedig, vissza kell állítani a külföldi befektetők és hazai szereplő Magyarországgal szemben megingott bizalmát – szögezte le.

A pénzügyminiszter, Oszkó Péter beszédében azt hangsúlyozta, hogy az adórendszert úgy szabják át, hogy jobban megérje dolgozni és a munkáltatók pedig szívesebben növeljék a foglalkoztatást. Az áfaemelésre, az ingatlanadóra azért van szükség, hogy a kiadásvágás mellett így előteremtett mozgásteret, minden forintot rövid távon munkahelyek megőrzésére, egy-két éves időtávon pedig munkahelyteremtésre, a foglalkoztatás növelésére fordítsanak.

Érdekes ötletek hangzottak el

A munkavállalói oldal képviselői több tervezett intézkedés ellen is kikeltek. Pataky Péter minduntalan azt hajtogatta, hogy a munkáltatói járulékok csökkentése nem biztos, hogy a legjobb megoldás, attól ne várjuk azt, hogy a növekedés impulzust kapjon, vagy hogy sikerüljön megőrizni munkahelyeket. Pataky az ülés résztvevői és a megfigyelők körében azzal az érvelésével is derültséget keltett, hogy Magyarországon szerinte nem is magas a teljes munkaerőköltség a régiós országokkal összevetve, ez nem is versenyképességi probléma nálunk. Szerinte azzal a veszéllyel fenyeget a munkáltatók által fizetendő járulék leszállítása 5 százalékponttal idén a minimálbér duplájáig, jövőre pedig általánosan, hogy esetleg a tulajdonosok kiveszik az ebből fakadó profitot a cégből.

Pataky féltette a havi bruttó 140 ezer forintnál kevesebbet keresőket (durván másfél millió alkalmazottat), mivel, indokolt, az szja alsó kulcsa sávhatárának kitolásából ők nem profitálnak, ám az áfaemelés miatt megnőnek a kiadásaik. Felvetésére Bajnai és Oszkó úgy reagált, hogy egyrészt esetükben a munkahelyek megtartását szolgálja az, hogy idén ilyen összegig csökken az őket foglalkoztató cégek terhe, másrészt az alacsony keresetűek már ma is olyan kis adóteherrel szembesülnek (hiába 18 százalékos az alsó szja-kulcs, az adójóváírás miatt havi 63 ezer forintnyi bruttó bér teljesen adómentes, havi 100 ezer forint bruttó bérnél csak pár százalékos az szja-terhelés – a szerk.), hogy onnan lejjebb menni már nem nagyon lehet.

Pataky szívesen látná azt, hogy ne csak a munkáltatók járuléka apadjon a minimálbér duplájáig, ahogyan azt az idei adócsomag tartalmazza, hanem a munkavállalók járuléka is csökkenjen hasonló szintig. Nem sokkal korábban ezen igénye előtt pedig azt mondta, hogy a munkáltatói járulékcsökkentés például azért sem jó, mert azzal az egészségügyi források és a munkaerőpiaci alap bevételei csökkennének.

Pataky Péter arra kérte, sőt szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza azt a javaslatát, amely a táppénz mértékét 10 százalékponttal mérsékelné. (Augusztustól a két évnél hosszabb biztosítási, vagyis lényegében munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló esetében a táppénz a bérének 70 százaléka helyett 60 százalékára mérséklődne, az ennél rövidebb biztosítási idővel rendelkezők esetében a mai 60 helyett 50 százalék lenne a táppénz mértéke – a szerk.) Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár lényegében visszautasította a kérést, mondván, a táppénzszabályok szigorítás, mint megannyi szociális és nyugdíjjuttatás szigorítása, a válságkezelő csomag része.

Nem mindig reagált a kormányoldal

A munkaadók szerették volna elérni, hogy a kétlépcsős járulékcsökkentés egyszerre valósuljon meg, vagyis idén júliustól általánosan szoruljon vissza 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetendő járulék. Ezt bevételi okokra hivatkozva utasította el Katona Tamás.

A munkaadói oldal azt akarta kicsikarni, hogy a 20-ról 25 százalékra való áfaemelés csak átmeneti legyen, valamint azt, hogy a 18 százalékos, most létrehozandó kedvezményes kulcs alá a turizmust és egyes munkaigényes szolgáltatásokat is soroljanak be. Az üzleti szféra képviseletét ellátó szervezetek vezetői ugyancsak forszírozták, hogy a parlamenti képviselők költségtérítésük után a többi állampolgárra érvényes szabályok alapján adózzanak (idén február közepétől 15 százalékos kulccsal adóznak némely költségtérítés után, szemben a 18-36 százalékos kulcsokat tartalmazó szja-rendszerrel – a szerk.), és hogy a nyugdíjszabályokat a rendvédelmi szerveknél ugyanúgy szigorítsák, ahogyan azt a normál munkakörben dolgozóknál tervezi tenni a kormány. Ezekre a felvetéseikre nem érkezett válasz a kormányoldalról.

Az OÉT tagjai két hét múlva ülnek össze ismét. Akkor már talán a 2010-es adócsomagot is megvitathatják.