Vendel
6 °C
21 °C

Nyolc év alatt 1500 milliárd ment lakástámogatásra

2009.04.27. 10:17
Elkészült a lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés a költségvetés 2000 és 2007 közötti támogatási rendszerének vizsgálata alapján. Az ÁSZ-jelentés szerint a támogatott forinthitelek a rendszer bevezetésekor fordulatot jelentettek a lakáshoz jutás finanszírozásában, ám később már a dotáció ellenére sem tudott versenyezni a devizahitelekkel.

Az állami lakástámogatási rendszer 2000-s megteremtésétől kezdve 2008-ig a költségvetés összes lakáscélú kiadása 1469 milliárd forint volt. A lakáscélú támogatásokra fordított költségvetési kiadások a 2000-es évi 50 milliárd forintról 2008-ra 186 milliárd forintra növekedtek – olvasható az Állami Számvevőszék legújabb, a lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzéséről szóló, pdf-formátumban itt olvasható jelentésében.

Az ÁSZ munkatársai hat hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizték a lakáscélú állami támogatások közvetítésének feltételeivel és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységet. Emellett a támogatások nyújtására a magyar állammal szerződött hitelintézetek körében kérdőíves felmérést végeztek.

Az ÁSZ-jelentés kitér arra: az 1990-es években a lakások építése és forgalmazása területén piaci körülmények alakultak ki. A lakásfinanszírozás döntően készpénz alapú volt, a hitelek részaránya az új építések finanszírozásában a kilencvenes évek végére 10 százalék alá süllyedt. A lakástámogatási rendszerben 2000 után fordulat következett be azzal, hogy a kormány új lakás építéséhez és vásárlásához, valamint a használt lakás vásárlásához kamatkedvezményt biztosított, majd 2001-ben a kialakított támogatási rendszert bővítették.

A jelentés szerint 2000-2007 között a kormányprogramok, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram általános lakástámogatási célkitűzéseket tartalmaztak, teljes körű, a lakástámogatási rendszer számszerűsített céljait tartalmazó nemzeti lakáspolitikai program nem készült. A lakástámogatási rendszer működését, a lakáspolitikai célkitűzések megvalósulását, a megtett intézkedések, változtatások hatásait a kormány átfogóan nem értékelte.

A számvevőszék problémaként említette, hogy 2001 februárja és 2008 júniusa között a lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendelet 25 alkalommal módosult, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét az igénybe vevők és a támogatások közvetítését végző hitelintézetek körében. 2003-tól a szabályozás változtatásai során a támogatási rendszer teljesítményét mérő mutatószám a költségvetési kiadások nagysága volt.

A 2000-től bevezetett lakástámogatási rendszer célja új lakások építésével és a használt lakások felújításával a lakhatás minőségének javítása, valamint a bérlakás állomány növelése volt, ami az ellenőrzött időszakban alapjaiban nem változott. A támogatási rendszer rövidtávú (2000-től 2003-ig) céljai teljesültek, a meghozott intézkedések 2004-ig a lakásépítések számának emelkedését eredményezték. Az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma és összege 2003-ig emelkedett, majd 2008-ra az összes engedélyezett hitelállományon belül a számuk 10, míg értékük 8,6 százalékra csökkent.

A jelentés felhívja a figyelmet arra: 2000 és 2003 között a lakástámogatási kiadások egyre növekvő terhet jelentettek a költségvetés számára, ezért 2003-ban szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mérséklődéséhez vezetett. A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapja és mértéke, aminek következtében megnőtt a támogatott hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat.

A devizahitel-állományra növekvő hatást gyakorolt az is, hogy 2005-től az állam készfizető kezességet vállalt a 35 év alatti házastársak, élettársak és gyermeket nevelő egyedülálló személyek devizában felvett lakáskölcsöne esetében a hitel fedezetéül szolgáló lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60 százalékát meghaladó részére. Az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többségének részére.

A kamattámogatás számítása megváltoztatásának az is célja volt, hogy a hitelintézeti kamatkülönbözetet szűkítsék. A kitűzött cél teljesült (a kamatkülönbözet a 2000. évi 8,8-12,2 százalékról 2008-ra 2,7-3,1 százalékra csökkent), ugyanakkor a hitelintézetek a hitelkamatok csökkenését a hitelintézeti költségek és díjak emelésével kompenzálták.

A lakásépítési kedvezmény összege 2000 és 2007 között három alkalommal, az inflációt meghaladóan emelkedett, az új lakást vásárlók és építők döntését azonban érdemben nem ez befolyásolta, hanem jövedelmi helyzetük, a kedvező devizahitel lehetőségek és a lakáskínálati piac összetett hatásrendszere, de a meglévő gyermekek után a lakásépítési kedvezményt igénybe vették.

A pályázati típusú lakástámogatási rendszernél a kilenc pályázati lehetőségből négyet 2003 óta (bérlakás állomány növelése, közművesített telkek kialakítása, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítása, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése és teljes felújítása), egyet (városrehabilitáció) pedig 2004 óta nem hirdettek meg, holott arra a jogszabály folyamatosan lehetőséget biztosít. A lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása program folyamatosan élt, 2007 kivételével minden évben volt pályázati kiírás.

A pályázatok meghirdetése esetleges volt, a meghirdetésre vonatkozó miniszteri döntések nem dokumentáltak, a támogatással elérendő számszerűsített célokat nem határoztak meg és azok teljesülését nyomon követő monitoring rendszert nem alakítottak ki.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ javasolta, hogy a kormány határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit és intézkedjen azok végrehajtásáról, vizsgálja felül a devizában történő hitelnyújtáshoz kapcsolódó állami kezességvállalás fenntartását. Szintén javasolta a számvevőszék, hogy a kabinet a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelet módosításával írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő által végzett kötelező auditálását, valamint követelje meg a pályázati típusú támogatások lebonyolításának ütemezett, átlátható és dokumentált végrehajtását, a programok hasznosulásának rendszeres értékelését.