Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Bérlakásötletekből nincs hiány Magyarországon

2009.04.29. 07:32 Módosítva: 2009-04-29 07:32:31

Egyre több fórumon merül fel a szélesen vett középrétegeknek szánt, úgynevezett közhasznú bérlakásépítések gondolata, de a döntéshozóknál még nincs számottevő elmozdulás - mondja Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke. Az építőanyag-gyártó és -forgalmazó cégeket, illetve szakmai szervezeteket összefogó egyesület továbbra is azt szorgalmazza, hogy korlátozott nyereségrátával működő közhasznú társaságok építsenek bérlakásokat, amelyek bére a válság előtti számítások szerint a hasonló paraméterekkel rendelkező otthonok törlesztőrészletének harmada lehetne.

Maráczi szerint a kedvező bérleti díjat eredményező támogatás lehetne vissza nem térítendő tőketámogatás, kamattámogatás, lakbértámogatás vagy a bérlők számára nyújtott szja-kedvezmény úgy, hogy a munkáltató által béren kívüli juttatásként adott lakbértámogatás akár adómentes is lehetne. Az új állami szlogen, miszerint immár a lakhatást kell támogatni, nem jelentheti a tulajdonszerzés támogatásának megszüntetését, hiszen azzal gyakorlatilag leírnák a vidéki lakásépítéseket - mondta az elnök. Ha pedig az állam nem lép színre elérhető lakásmegoldással, a kockázatos devizahitelek felé tereli a lakásvásárlókat, hiszen a támogatás nélküli forintalapú kölcsön a magas kamat miatt nem jelent reális alternatívát.

A kormánynak alapvetően a szociális bérlakásoknál kell lépnie - hangsúlyozza Borsi László, a 2006-ban megszűnt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) volt elnöke. Az építőipar válságkezeléséről szóló parlamenti nyilatkozat egyik pontja erről szól, így valami talán elindulhat. Borsi szerint a szocpol és a kamattámogatás megszüntetésével felszabaduló forrásokból évi 8-10 milliárd forintot lakbértámogatásra átcsoportosítva - családonként havi 40 ezer forint támogatással számolva -, 20-25 ezer család lakhatását lehetne megoldani.

Továbbra is aktuálisnak tartja a hivatal a három-négy évvel ezelőtt a kormány asztalára letett tervét, amely szerint olyan lakásmobilitási alapot kellene létrehozni, amely lakásokat vásárolna és építtetne is. Ebbe a nehéz anyagi helyzetbe került lakástulajdonosok otthonai is bekerülhetnének, amelyeket azután ugyanazok bérelhetnének tovább. A tulajdonosból bérlővé alakuló lakó az alapnak a piaci ár 30-50 százalékára rúgó szociális bérleti díjat fizetne, majd miután elveszíti jogosultságát, a díj piaci lenne, de választhatná a lakás visszavásárlását is.

A költségvetés jelenlegi helyzetében rövid távon nem látszik jó ötletnek az állami lakásépítés, így inkább a meglévő lakásokkal kellene gazdálkodni - véli Bartucz Tamás, az IBRED-csoport (korábbi nevén Ingatlanbank) tulajdonosa. A szakember szerint az állam vagy az önkormányzat a magántulajdonban lévő ingatlanokat szociális alapon adhatná bérbe úgy, hogy a tulajdonos már a piaci árat kapná meg. Ekkor a szociális lakások "létrehozásának" költsége a piaci és a szociális bérleti díj közötti különbség lenne. Egy másik, a volt OLÉH javaslatához hasonló megoldással a szociális alapon rászoruló, a megnövekedett törlesztőrészleteket már fizetni nem tudó lakástulajdonosokon lehetne segíteni. Ekkor az önkormányzat - hitelt felvéve - megvásárolhatná a bajba került adós ingatlanát, aki vállalná, hogy legalább tíz évig visszabérli, esetleg vissza is vásárolja.

A válság közepette meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a megszoruló lakáshitelesek ugyanabban az otthonban mint bérlakásban élhessenek tovább - ért egyet Bartuczcal és Borsival Mádi László, a Fidesz-frakció otthonteremtési műhelyének elnöke. A szakpolitikus abban is lát fantáziát, hogy a lakásmobilitási alap magánbefektetőkkel és állami szerepvállalással jöjjön létre. A lakbértámogatás viszont jelentős költségvetési determinációval járna, így azt csak fokozatosan, a szociális bérlakásoknál lehetne elindítani - véli Mádi, aki szerint bár a Fidesznek egyelőre nincs publikált bérlakásprogramja, ám a témát stratégiainak tekinti. Megfontolandónak tartja a Széchenyi-terv bérlakás-építési részének felújítását, de lehetőséget lát a nyugdíjpénztárak és biztosítók bevonására is. A Fidesz jónak látja a Társaság a Lakásépítésért kezdeményezését, ám szükség lenne egy olyan mintaprojektre is, amely igazolja a szervezet számításait. Nem elég egy 80-100 lakásos épületet felhúzni, egy pilotprojektet 500-1000 lakással lehetne elindítani - feleli a felvetésre Maráczi. Egy ekkora vállalkozáshoz már nem elég az az összeg, amelyet az egyesület tagjai össze tudnának dobni, ám éppen alkalmas volna a Sikeres Magyarországért program bérlakásépítésre rendelkezésre álló 60 milliárd forintos kerete. Ebből Maráczi szerint eddig - vélhetően mert a 10 százalékos önerő is hiányzott - mindössze kétmilliárdot vettek igénybe az önkormányzatok.