Túl sok a szocializmus Magyarországon
Valószínűleg azért is érinti Magyarországot a környező országoknál súlyosabban a válság, mert nálunk még mindig túl sok a szocializmus - mondta Tóth István György (Tárki), a Közjó és Kapitalizmus Intézet egyik alapítója. A szakértő utalt rá: az állami támogatások rendszere nem támogatja az egyéni felelősségvállalást. Lantos Csabával, az OTP volt vezérigazgató-helyettesével, az intézet egy másik alapítójával együtt azt hangsúlyozta: most publikált tanulmányuk, és általában az intézet munkájának a célja nem a politizálás, egy tükröt kívánnak, alapos elemzéseken keresztül tartani a közállapotok, azon belül is a gazdaság helyzete elé. (A tanulmány megállapításairól készült cikkünket itt, a teljes tanulmányt pdf formátumban az intézet honlapjáról érheti el.)
Az ezentúl évente kiadni tervezett, szerdán első ízben bemutatott "Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról" című tanulmány megállapításai szerint arcos kapitalizmus működik Magyarországon.
A gazdaságot vevők, szállítók, együttműködő szereplők együttműködéseinek sűrű hálózata tartja mozgásban. Ha könnyen meg lehet győződni a lehetséges partner megbízhatóságáról, gyors és egyszerű a megállapodás, és a szerződésszegők nagy valószínűséggel elnyerik büntetésüket, akkor a bizalom infrastruktúrája jól működik.Magyarországon ez nem így van, az üzleti bizalom szinte kizárólagos alapja a személyes kapcsolat. A tapasztalatra, személyes ismeretre épülő kapcsolatok hálózatai olyan közegben működnek, ahol az ismeretleneket, az államot megbízhatatlannak tartják a vállalkozók. A vállalkozások közötti bizalmi viszonyok szerepe más országokban is jelentős. Kapitalizmusunk arcos jellegét hangsúlyozza azonban, hogy mindez az általános bizalom rendkívül alacsony szintjével és az állami, piaci intézmények gyenge reputációjával párosul.
Az államban okkal nem bíznak a vállalkozók, erre utalt Lantos Csaba mellett Urbán László, az OTP jelenlegi vezérigazgatóhelyettese, aki hangsúlyozottan magánemberként, alapítóként beszélt. Urbán szerint a gazdasági intézményrendszer egésze diszfunkcionális, nem a hatékony működést jutalmazza: a jogalkotástól a jogalkalmazásig is az látható, hogy, nagyon sokszor az állam részéről az éppen pillanatnyi érdeknek megfelelő, a későbbi következményekkel kevéssé törödő szabályozás születik. Lantos ezzel kapcsolatos példaként hozta fel, hogy a mai válságban Magyarországon jelentős szerepet játszó devizahitelbumm azután kezdődött, hogy a támogatott forinthitelek körét szűkítették, az ősszel felfüggesztett nyíltvégű ingatlanalapok lufija pedig a kamatadó bevezetésével kezdett felfújódni.
