Bertalan
11 °C
27 °C

Raskó: Nincs agrárválság

2009.04.30. 10:54
Nem fenyegeti összeomlás a hazai agrárpiacot, mivel a világméretű gazdasági válság nem éri el az ágazatot - állítja Raskó György, a Lajoskomáromi Győzelem (LGY) Kft. ügyvezető igazgatója. Az agrártermékek iránt nem csökken a kereslet, sőt a mezőgazdasági alapanyagokból a mostaninál kétszer több is eladható lenne. Bár a belföldi élelmiszerfogyasztás egy-két százalékkal visszaeshet az idén, ezt az agrárexport bővülése ellensúlyozhatja. A kivitelnek a forintgyengülés kedvez, amely egyúttal fékezi a konkurens importot is. Ráadásul a szomszédos országokból egyre több vásárló szerzi be élelmiszerszükségletét a magyar piacról és ez további keresletnövelő tényező lehet.

A 2,9 ezer hektár bérelt termőföldön, családi vállalkozásként gazdálkodó társaság tevékenységei - a tejtermelés kivételével - nyereségesek, sőt egyes üzletágak extraprofitot is hoznak - mondta Raskó György. Egyértelműen eredményes a gabonaágazat, ahol a 30-40 ezer forintos tonnánkénti értékesítési árakkal a Fejér megyei cég 12-13 ezer forint nyereséget ért el. Az LGY - olasz, izraeli és szlovák vevőknek - már az elmúlt hónapokban eladta tavaly betakarított, 12 ezer tonnás teljes búza- és kukoricakészletét, de ma is több ezer tonnás vételi ajánlatokat kap, amelyeket áru hiányában a környékbeli árutulajdonosoknak közvetít ki.

A repce újra sikernövény lehet

Az ügyvezető igazgató szerint "hatalmas pénz van" a cukorrépában is, amely az idén - 12 ezer forintnak megfelelő várható tonnánkénti felvásárlási ár és 70 tonnás termésátlag mellett - hektáronként 200 ezer forintos nyereséggel kecsegtet. A sorozatos cukorgyári bezárások miatt az utóbbi időszakban számos gazdálkodó hagyott fel a répatermeléssel, de az LGY megtartotta kapcsolatait az egyetlen megmaradt hazai feldolgozóval, az osztrák Agrana-konszern tulajdonában lévő kaposvári Magyar Cukor Zrt.-vel. A repce - sorolja Raskó György - újra "sikernövény" lehet, a napraforgó viszont - az elmúlt évek konjuktúrája után - veszíthet gazdaságosságából a felvásárlási árak csökkenése miatt. A ma valószínűsíthető, 60 ezer forint körüli tonnánkénti árszint mellett az őszi bevételek csak a napraforgó-termelés költségeit fedezhetik - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Ma szintén eredményesen működik a vállalat ezer anyakocás sertéstelepe, mivel élénkült a kereslet az élőállatok iránt. A cég a malacokat most 750 forintos kilónkénti áron értékesítheti, miközben önköltsége 400 forint körül mozog. Tavaly ugyanakkor a válallatnak a sertéseladások még veszteséget hoztak, mert a felvásárlási árak - a sertéspiacra jellemző, lassan törvényszerűnek tekinthető áringadozások miatt - renkívüli nyomottak voltak. Az idén viszont ez az üzletág az LGY-nek akár száz milliós nyereséget is hozhat.

Buknak a marhákon

Ma a lajoskomáromi társaság tevékenységei között a szarvasmarhatartás az egyetlen veszteségforrás, mert a tejfelvásárlási árak jelentősen csökkentek az elmúlt hónapokban. Az árzuhanás alapvető oka, hogy az uniós tagországokban és Magyarországon is tejtöbblet alakult ki. Az LGY a nyerstejet főként az olasz piacon értékesíti, de az ott elérhető literenkénti árak mára 23 eurocentre süllyedtek. Ez a forintgyengüléssel együtt is 68-70 forintos árbevételt eredményhet, miközben a cég önköltsége 77-78 forint között mozog. Így a vállalat tejtermelése - figyelembe véve az uniótól kapott, 8,60 forintos literenkénti kvótatámogatást is - legfeljebb nullszaldós lehet.

Raskó György szerint a tejágazatban hosszabb távon is feszültségek lehetnek, mert a hazai termelés nem versenyképes más EU-tagországok tejgazdaságaival. Ezért a lajoskomáromi cég azt tervezi, hogy egy szlovákiai magyar befektető bevonásával javítja ezer férőhelyes tehenészetének hatékonyságát. A változtatások részeként a tejtermelést a közeljövőben önálló kft.-be szervezik ki és a telepeken beruházásokat hajtanak végre. Ennek eredményeként a mai 600 egyedes tehénlétszám az eddigi kétszeresére növekszik majd.

A növénytermelés az igazán profitábilis

Az LGY az elmúlt évben összessen 2,1 milliárd forintos konszolidált árbevételt ért el, amely azonban csak 60 milliós adózás előtti nyereséggel párosult - közölte az ügyvezető igazgató. A cég jól példázza azoknak a hazai agrárvállalkozásoknak a helyzetét, amelyek növénytermeléssel és állattenyésztéssel is foglalkoznak. Utóbbi szektor ugyanis - ahogy Lajoskomáromban tavaly a sertés- és a tejágazat - "elviszi" a növénytermelés hasznát, míg a "tisztán" földművelést végző társaságok jól prosperálnak. Így például az ügyvezető igazgató másik agrárérdekeltsége, a csak növénytermelésre szakosodott enyingi Mezőszöv Zrt. 150 milliós nyereséget realizált az elmúlt évben 0,9 milliárd forintos forgalom mellett.

Rakó György szerint Magyarországon nem elsősorban a piaci viszonyok, hanem a cégvezetők rossz döntései okoznak nehézséget az agrárvállalkozások számára. Hozzátette: a "józan paraszti ész" ma már kevés, az ösztönszerű vezetői reakciók hibás lépésekhez vezetnek. A menedzsmentek nagy részénél hiányzik a prrofizmus, így a vezetők nem tudnak tőzsdei ügyleteket kötni és kereskedelmi fellépésük is gyenge.

Lajoskomáromban magunk járunk utána az értékesítési lehetőségeknek és nem várunk arra, hogy termékeinket közvetítő kereskedők adják el - húzta alá az ügyvezető igazgató. A vállalat vezetése mára stabil - elsősorban olasz - vevői kört épített ki, így pontosan tudja, hogy vásárlóinak mely agrárcikkekre van szükségük milyen minőségben. Üzleteinket "hideg fejjel" kötjük, mert az érzelmi alapon hozottt döntések visszaüthetnek - fogalmazott Raskó György.