Nagyot üthet a sertésinfluenza a magyar gazdaságon

Nem is kell ehhez Magyarországra érkeznie a vírusnak – reagált egy piaci elemző arra, hogy okozhat-e komoly gazdasági visszaesést, ha a sertésinfluenza vírusa hamarabb érkezik az országba, mint ahogy az oltóanyag elkészül. Erre az esetre ugyanis a tiszti főorvos egy hétvégi nyilatkozatában azt valószínűsítette, hogy az átlagos influenzavírus által okozottnál ötször többen is megbetegedhetnek, ami azt jelenti, hogy akár másfélmillió magyar elkaphatja a kórokozót.

Ahhoz, hogy a járvány újabb százalékokat tegyen hozzá a magyar gazdaság visszaeséséhez, elég, néhány nagy kereskedelmi partnerünk, Németország, Ausztria, Olaszország vagy Franciaország a vírus elterjedése miatt bezárkózik – mutatott rá a neve elhallgatását kérő elemző. A járvány eldurvulása és világméretűvé válása a külkereskedelem globális visszaesését okozhatja, ami komolyan visszavetheti az olyan nyitott gazdaságot, mint a magyar.

Még mélyebbre taszít minket

Hogy a külkereskedelem visszaesése milyen mértékű lehet, azt nehéz számszerűsíteni. Az viszont valószínűsíthető, hogy ha másfélmillió magyar tényleg lebetegszik két-három hétre – bár ez csak extrém esetben fordulhat elő –, az több százalékponttal rontja a GDP-t. Ez azt jelenti, hogy a most már az Európai Bizottság által már 6,3 százalékosra jósolt magyar recessziót akár 8 százalék fölé emelheti a vírus. A szakértő azt mondta, ha tömeges méretűvé válik a megbetegedés Magyarországon, akkor az nagyon súlyosan érinti a gazdaságot, és emlékeztetett arra: egyetlen munkanap áthelyezése is érezhető tizedszázalékokkal alakítja át a gazdasági termelést.

Jelenleg nagyjából négymillió embernek van hivatalosan nyilvántartott állása, ők alkotják az úgynevezett aktív kereső népességet. Ha a járvány tényleg megbetegít másfélmillió embert, akkor számolhatunk azzal, hogy legalább egymillióan kiesnek a munkából. Részben azért, mert betegek, részben azért, mert nem akarnak megbetegedni, így inkább ki sem mozdulnak otthonról, hanem betegszabadságot vesznek ki, táppénzre mennek – kalkulált egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó elemző. Az Index birtokába került BKV-s intézkedési terv szerint akár a teljes fővárosi tömegközlekedést leállíthatják egy súlyos járvány esetén, ami százezrek munkába járását lehetetlenítheti el akkor is, ha nem betegedtek meg.

Innentől kezdve egyszerű matematika az egész (legalábbis az egyszerűség kedvéért most hagyjuk a rendelésállományok teljesítéséi kényszerét, és a munkanaphatás ebből fakadó, 1-2 nap esetén legalábbis egyre inkább minimálisnak bizonyuló hatását). Ha az aktív népesség negyede hiányzik a munkaerőpiacról, akkor minden kiesett hét nagyjából 0,5 százalékpontos GDP-csökkenést eredményez (52 hetes az év, de mintegy tíz munkanap esik ki ünnepnapok miatt, így egy hét nagyjából 2 százalékát adja a GDP-nek). Vagyis egymillió munkából kiesett dolgozó esetén a betegség két-három hetes lefolyása 1-1,5 százalékkal növelheti a recessziót. Ez ráadásul még tovább emelkedhet, ha biztonsági intézkedések miatt leáll egyes gyárakban a termelés, vagy bezárnak egyes közintézmények.

Terv van, számítás nincs

Bár ilyen konkrét számításokat nem tartalmaz, a 2005-ben megalkotott, és a múlt év végén – tehát még jóval a sertésinfluenza felbukkanása előtt – frissített nemzeti pandémiás terv is számol egy világjárvány magyarországi megjelenésének káros nemzetgazdasági hatásaival. A dokumentum szerint „a munkából tömegesen kiesők nagy száma miatt akár súlyos zavarok is keletkezhetnek az alapvető szolgáltatásokban és ezek folyományaként az élet számos más területén".

Az egy világjárvány magyarországi megjelenése esetén akár 3,5 millió megbetegedését és a munkavállalók 40 százalékának kiesését is elképzelhetőnek tartó pandémiás terv – ami ismeretében a 1,5 milliós előrejelzés már nem is tűnik annyira extrémnek – azt írja: a szakhatóságok egy nagy országos járvány esetén az „oktatási intézmények működtetését és a tömeges szórakozóhelyek látogatását" is korlátozhatnák. Az elemzők szerint egy országos, tömegessé váló járvány és annak pszichológiai hatása akár a hitelfelvételi vagy megtakarítási szokásokat is megváltoztathatja, például megnőhet a készpénzben tartott pénz mennyisége, csökkenhet a kockázatos befektetések, így a tőzsdék egyébként is sokat vesztett vonzereje.

Az egészségügyi tárcát az Index megkérdezte, a tervben foglalt általánosságokon kívül becsléseik, prognózisaik vannak-e arra, hogy milyen területeken lehetnek a legsúlyosabb zavarok, és milyen mértékű lehet a gazdaság visszaesése, ha a tiszti főorvos által említett nagyságú járvány söpör végig az országon, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Válaszolt viszont a gazdasági tárca. Bár a részben általuk készített, 2009. márciusában véglegesített Útmutató a gazdálkodó szervezetek számára Társasági influenza pandémiás terv kidolgozásához c. kiadványban foglalt előzetes becslések szerint egy világjárvány méretű influenza pandémia bekövetkezése esetén – előzetes felkészülés, védekezés nélkül - a járvány legsúlyosabb két hete alatt az egyes társaságoknál mintegy 40 százalékos munkaerő-kieséssel kellene számolni, a GDP alalkulására vonatkozó számításaik enyhébbek az Indexnek nyilatkozó szakértőkénél.

Ők úgy becsülik, a súlyosabb járvány esetén 400-500 ezer munkavállaló, a gazdaságilag aktív népesség 10-15 százalékának kiesésével kell számolni. Mégpedig az 5-10 munkanapra, ami az egész évi munkanapok számának kb. 2-4 százaléka. A kettő szorzatából mechanikusan számítva az éves gazdasági teljesítmény 0,2-0,6 százalékán kiesése adódna. Valójában azonban nem kell ekkora mértékű GDP-csökkenéssel számolni, hiszen a vállalkozások megfelelő munkaszervezéssel és felkészüléssel - bizonyos mértékig - képesek az átmenetileg kieső munkaerőt pótolni, tehát a gazdasági teljesítmény minden bizonnyal kisebb mértékben csökken, mint a ledolgozott munkaórák száma. Ezzel együtt a feltételezéseknek megfelelő, tömeges munkaerőhiány esetén a néhány tizedszázaléknyi GDP-kiesés elképzelhető.

Több táppénz, nagyobb deficit

A piaci elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: egy, a magyarok millióit megbetegítő járványnak a GDP-visszaesés felgyorsításán kívül számos más kedvezőtlen gazdasági hatása is lenne. Egyfelől jelentősen megnőhet az egészségügy leterheltsége, és ezzel párhuzamosan az egészségkassza kiadási oldala is, növelve az államháztartási hiányt (aminek GDP-arányos hiányát a recesszió fokozódása önmagában is emelné). Az állami adóbevételek kiesése is jelentős lehet, ami tovább ronthatja a költségvetés egyenlegét, mondják a szakemberek.

Súlyos tízmilliárdokba kerülhet az is, nemcsak az egészségpénztárnak, hanem a munkaadóknak, ha tényleg táppénzre kényszerül egymillió ember. A tavalyi kereseti adatok alapján fejenként napi háromezer forint körüli átlagos táppénzzel lehet számolni. Ha három hétig tartó átlagos betegállománnyal és egymillió táppénzre jogosult beteggel kalkulálunk, az 63 milliárd forintos tételt jelent, míg a kéthetes betegállomány 42 milliárdosat.

Elvileg ennek nagy részét a munkáltató fizeti, hiszen a hatályos szabályok szerint évente a betegség első 15 napjában a munkaadó fizet a betegszabadságon lévő dolgozónak, és csak azt követően jön a táppénz, aminek egyharmada a munkaadót, kétharmada a társadalombiztosítást terheli. Csakhogy a hivatalos adatok szerint évente egyébként is táppénzen töltünk évi 8-9 napot; erre rakódna még a 14-21 sertésinfluenzás nap, így a táppénzes időszak felét-harmadát már a tb-nek kellene finanszíroznia.

Korai aggódni

Noha a számok gazdasági szempontból is riasztóak – különösen, hogy az általunk megkérdezett egyik elemző felidézte: a középkorban egy komoly járvány meg tudta szüntetni egy-egy ország, térség teljes gazdasági aktivitását –, a szakértők szerint egyelőre csínján kell bánni a vészjósló előrejelzésekkel. Nagy az ijedtség, de egyelőre nem látni azt, hogy valóban kitört volna a világban egy mindent elsöprő járvány, mondta az egyik elemző. Él az emberben a gyanú, hogy ilyenkor sokkal ijesztőbben tálalják a dolgot, akik ettől bármiféle előnyt, saját pozícióik megerősítését remélik – tette hozzá kollégája.