További Magyar cikkek
Az elmúlt években a pénzügyi szektorban tapasztalható erősödő versenyben mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban megfigyelhető volt a közvetítői szféra súlyának erőteljes növekedése. A hagyományosan közvetítői rendszer igénybevételével működő biztosítási szektor mellett gyorsan nőtt a közvetítők szerepe a többi területen is (például az ügynökök által közvetített lakossági devizahitelek állománya több banknál meghaladja az 50 százalékot). Bővült mind a közvetítők száma, mind a közvetített termékek köre, miközben az értékesített termékek egyre bonyolultabbá, az ügyfelek számára nehezen áttekinthetővé, megérthetővé, sok esetben kockázatosabbá váltak.
A közvetítői szektor kiemelt kockázataira tekintettel a PSZÁF 2008-ban valamennyi szektorra kiterjedő vizsgálatot indított a hazai pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységének áttekintésére, ideértve a vonatkozó hatályos jogszabályi környezetet is.
A felügyelet a vizsgálat tapasztalatai alapján szükségesnek tartja a közvetítői tevékenység alapos, szektorsemleges, egységes szabályozását a pénzügyi fogyasztók érdekeinek kiemelt figyelembevételével. A PSZÁF többek között fontosnak tartja, hogy a pénzügyi piacokon működő közvetítők szabályozása tevékenységi alapon, és ne intézményi megközelítés alapján történjen. A közvetítői kategóriákat a különböző szektorokban azonos elvek szerint célszerű kialakítani, aszerint, hogy a közvetítő a termékgazda vagy az ügyfél képviseletében jár-e el.
A közvetítői tevékenység kellően szabályozott és könnyen átlátható legyen (például a közvetítői láncok esetében). A közvetítők piacra lépésük előtt minden esetben legyenek kötelesek nyilvántartásba vételre a felügyelet által működtetett regiszterbe (felügyeleti engedélyezés ott indokolt, ahol ezt a tevékenység speciális jellege vagy a megbízói felelősség és ellenőrzés hiánya indokolja);
A felügyeleti nyilvántartásban szereplő közvetítők rendelkezzenek arcképes igazolvánnyal, amelyen a felügyeleti regisztrált nyilvántartási szám is szerepel. A pénzügyi termékek értékesítését és a kapcsolódó tanácsadást minden esetben szakmai követelményekhez (képzettséghez, végzettséghez és folyamatos szakmai továbbképzéshez) kell kötni.
A közvetítők díjazása egyértelmű szabályozással, átlátható módon történjen. A jutalékok mértéke és fizetése legyen összekötve a közvetített állomány minőségével is, az érdekeltségi rendszer igazodjon a termék jellegéhez (hosszú távú terméket csak ugyanilyen érdekeltségi rendszerrel lehessen értékesíteni: arányában kisebb szerzési és nagyobb fenntartási jutalék szükséges). Nem támogatandó a két oldalról történő finanszírozás: vagy csak az ügyfél vagy csak a megbízó pénzügyi intézmény fizessen a közvetítőnek jutalékot.
A PSZÁF javasolja az ügyfél-tájékoztatás minimális követelményeinek jogszabályi rögzítését, minden szektorra. Az ügyfél kapcsolatfelvételkor kapjon – dokumentált módon – tájékoztatást a közvetítőről, a közvetített termék(ek)ről, valamint a közvetítő érdekeltségéről.
Minden területen legyen lehetőség a közvetítőkkel szembeni fellépésre, közvetlen intézkedésre.
A szabályozási javaslatok megvalósulása kiszámíthatóbb, átláthatóbb és egyértelműbb viszonyokat teremtene a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységében, amely fontos az ügyfelek védelme, a pénzügyi piacokon működő közvetítők és a hazai pénzügyi szektor egészének működése és stabilitása szempontjából. A PSZÁF a javaslatok megvalósításáról széleskörűen egyeztet a szabályozói hatóságokkal és az érintett piaci szereplőkkel.
A javaslatok megfogalmazásához a PSZÁF 19 helyszíni vizsgálatot folytatott, illetve további 11 vizsgálatot terjesztett ki a közvetítőkre, 25 interjút szervezett és 13 szakmai konzultációt tartott a piaci szereplők és a szakmai szövetségek részvételével, elemezte a közvetítőkre vonatkozó panaszokat, a termékgazdák közvetítőkkel kapcsolatos gyakorlatát és tapasztalatait, továbbá szúrópróbaszerűen, személyesen is ellenőrizte a közvetítők ügyfelekkel kapcsolatos magatartását. Mindezeken túl, a felügyelet áttekintette a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó hatályos hazai és uniós szabályozást; az EU-s felügyeleti társhatóságok bevonásával tanulmányozta a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó külföldi szabályozásokat és az általuk alkalmazott felügyeleti gyakorlatokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
