Csányi a monetáris politikát kritizálta

Már régen elfogadta a parlament azt a törvényt, ami a tavaly szeptember végéig munkanélkülivé váltak számára nyújt átmeneti könnyítést a jelzálog-lakáshitelek törlesztésében 100 százalékos költségvetési garanciával. Az Európai Bizottság azonban még nem végzett a jogszabály vizsgálatával, ami ezért az nem alkalmazható egyelőre. Mivel a 80 százalékos garancia a szokás, elképzelhető, hogy Magyarországnak vissza kell vennie a kezesség mértékéből, mondta az első bankárkonferencián hétfőn Marsi Erika kormánybiztos. Azt is bejelentette, hogy már a kormány előtt van a törvény módosítása, amelyben az uniós vizsgálat elhúzódása miatt kitolják az igénybe vétel határidejét idén szeptember végéről 2010. június 30-áig. Azt is tervezik, hogy az összes jelzáloghitelre és egyéb adósokra is kiterjesztik a lehetőséget, de csak "méltányolható ingatlanra és hitelre".

Többen – így Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is – szóvá tették, hogy a bankok már hitelképes vállalatoknak sem adnak hitelt. Csányi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját, a túl magas alapkamatszintet okolta ezért. Simor András jegybankelnök azt mondta a kritikákra, hogy jelenleg nem lehet alacsonyabb az alapkamat (az MNB éppen hétfőn hagyta 9,5 százalékon), minden országban, amelyet velünk egy kategóriában kezelnek a befektetők, körülbelül a mienkkel azonos az alapkamatszint. A kamatcsökkentés veszélyeztetné a forint árfolyamát.

Az MNB elnöke kijelentette: a jegybanki és más intézkedések következtében legalább 1000 milliárd forinttal több pénz van most a bankszektorban, mint a válság kitörése után volt, nem igaz tehát, hogy a hitelezés azért állt le, mert nincs pénz – mondta Simor András.

Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság bizalma a válság közepette is megmaradt a bankok iránt, nem következett be nagyarányú betétkivonás, mint például Ukrajnában. A hitelszűke mindenre igaz, a térség bankjainak finanszírozásában fontos külső forrásból jelenleg semmi pénzre sem számíthatunk, márpedig a leszakadás nagyobb kárt okoz, mint amekkora a finanszírozás kockázata. Az OTP ügyfeleinek kevesebb, mint egy százaléka vette igénybe az adósvédelmi programot. Ha nem húzódik el válság, a térség bankszektora a fellendülés nyertese lehet – mondta Csányi, aki szerint a külső keresleti sokk nagy részén már túlvagyunk, a bizalmi indexek enyhén emelkednek, a visszaesés még folytatódik, de már kisebb ütemben.

A bankszövetség elnöke szerint megalapozatlan az ágazat elmarasztalása a lakosság eladósodásáért és a nagy arányú devizahitelezésért. Felcsúti Péter gyengeségüknek tartja viszont például a svájci frank túlsúlyát az euró alapú hitelekkel szemben, és az ingatlanhiteleknél a megfelelő hitelminősítés nélküli kölcsönfolyósításokat. A bankszövetség elnöke bírálta azokat a "szinte xenofóbiába hajló" megnyilatkozásokat, amelyek szerint a bankoknak magyar tulajdonba kell kerülniük, de legalábbis magyarországi legyen a székhelyük. Magyar tulajdoni háttérrel megoldhatatlan feladat lett volna a válságban fenntartani a szektort – mondta Felcsúti.

Többen beszéltek arról, hogy vége egy aranykornak a világ bankszektorában. Eltűnt a korlátlan mennyiségű olcsó pénz, az elmúlt 10 év fogyasztásról és hitelekről szólt, a következő időszak a beruházásról és takarékosságról fog. Balázs László, a Volksbank elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy a "fogyassz most" helyett a "takarékoskodj, fektess be, és ebből fogyassz" a jelszó. A jövő bankjának nagyobb a tőkéje, mint eddig volt, alacsonyabb a megtérülési ráta, a hitelezés helyett a jutalékokból származó jövedelem fog dominálni – mondta Balázs László, aki szerint a feladat a bizalom újjáépítése, a szabálykövetés és a felelősség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!