Kevésbé tetszik a német cégeknek Magyarország
Tizenöt közép-kelet-európai országban működő német cégek vezetői nagy általánosságban elégedettek az üzleti környezettel, de bírálják a korrupciót, a pályázatok átláthatóságának hiányát, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát és a bürokráciát. Magyarország több pozíciót is vesztett a régiós versenyben.
A gazdasági válság ellenére továbbra is vonzó beruházási célpont a német cégek számára Közép- és Kelet-Európa, ahová eddig közel 100 milliárd eurót fektettek be - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) negyedik alkalommal elkészített konjunktúrafelméréséből. A tizenöt vizsgált ország összesen 943 térségbeli vállalatvezetőjének válaszain alapuló elemzés azt mutatja, hogy a cégek általánosságban elégedettek az üzleti környezettel és a beruházások stratégiai jellegével. Túlnyomó részük pozitívan nyilatkozott a munkaerő-piacról is, a gazdaságpolitikai feltételrendszert viszont kritikával illették.
A megkérdezettek a korrupciót, a pályázatok átláthatóságának hiányát, a térségbeli gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát és a bürokráciát nevezték meg a beruházást gátló legfőbb tényezőkként, de ugyanígy a fizetési fegyelem, az adórendszer, valamint az adóigazgatás miatt is elégedetlenek a vállalatok. Javuló tendenciát mutat ugyanakkor a szakemberhiány kérdése, de a munkaerő képzettsége és a munka termelékenysége is jobban megfelel az elvárásoknak, mint az előző felmérések során.
A válság következtében viszont az előző évekhez képest minden országban jelentősen romlott a konjunkturális helyzet megítélése. A válaszadók több mint háromnegyede az általános gazdasági helyzet romlásával számol, a vállalatok fele a jövőben beruházásai megkurtítására és foglalkoztatottjai számának csökkentésére kényszerül. A legvonzóbbnak idén Csehország, Szlovákia és Szlovénia bizonyult, míg Magyarország a tavalyi 5. helyről a 9.-re csúszott vissza. Utóbbinak több oka van: a hazai gazdasági helyzetet a vállalatvezetők 83 százaléka, a válságkezelést 78 százaléka ítélte rossznak, míg utóbbi kérdésben közepes osztályzatot is csupán a válaszadók 16 százaléka adna.
