Négy és fél hónapjuk van a cégeknek visszaszerezni 40-60 milliárdnyi áfát

Mint elsőként beszámoltunk róla, az Európai Bíróság április közepi határozatában a közösségi jogba ütközőnek ítélte a hazai áfatörvény egyik rendelkezését az uniós csatlakozás időpontjától, 2004. május 1-jétől annak fennállásáig, 2005. december 31-ig. Az ominózus passzus az államháztartási támogatások utáni áfalevonási jogot korlátozta azoknál a vállalkozásoknál, gazdálkodó szervezeteknél is, akik teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytattak. Ezt a rendelkezést ítélte uniós jogot sértőnek az Európai Bíróság, így a korábban levonni nem engedett áfa most visszajár az érintetteknek.

A május közepén kihirdetett (a Magyar Közlönyből letöltött dokumentumott pdf-formátumban itt éri el), idei évközi adómódosításokat magába foglaló adó-salátatörvény szabályozza azt, hogy miként kaphatják vissza az érintettek a levonni nem engedett áfát – és ez az adózás rendjéről szóló törvénybe beiktatott paragrafus érvényes általánosan azokban az esetekben is, amikor akár az Európai Bíróság, akár az Alkotmánybíróság töröl el egy adópasszust, így pedig valamekkora adó visszajár az adóalanyoknak. Az APEH és a Pénzügyminisztérium az adóhatóság honlapján a napokban közzétett két tájékoztatót is, amelyek további segítséget nyújtanak az eligazodásban. (Az egyik közleményt itt olvashatja, a másik közleményt pedig emitt.)

Október 20-ig lehet benyújtani a bevallást

Az áfaarányosítási ügyben érintett vállalkozások, gazdálkodó szervezetek október 20-ig egy önellenőrzéssel kérhetik vissza az áfát. A 08310-es számú bevallásban tehetik meg az önrevíziót, azon be kell jelölni, hogy az Európai Bíróság döntése miatt kerül sor az önellenőrzésre. Csatolni kell az önellenőrzéssel kapcsolatos bevallás 09-es lapját. Ha az érintett időszakot ellenőrzéssel már lezárt az APEH, akkor is lehet önellenőrzéssel élni, ebben az esetben az adóhatóság ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek tekinti az önellenőrzési bevallást.

Az APEH-nek az önellenőrzés benyújtásától számítva 30 napja van arra, hogy ha minden rendben van a bevallással, akkor visszaadja a visszaigényelt áfát. Az áfa ráadásul a jegybanki kamattal növelten jár vissza.

Mikor lehet és mikor nem

Az APEH közleménye felsorol néhány esetet, amikor a levonási jog nem illeti meg az adózót. Így például az adózót nem illeti meg az utólagos levonás joga, ha a beszerzést terhelő le nem vonható adónak megfelelő összeg más személytől számára megtérült. Ilyen megtérülésnek minősül az is, ha az adózó a levonási tilalomra tekintettel a támogatást – áfát is finanszírozó – bruttó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további államháztartási támogatást kapott.

Nem illeti meg továbbá az utólagos levonás joga akkor sem, ha a beszerzések az adóalany adóköteles és tárgyi mentes tevékenységéhez egyaránt, tételesen el nem különíthető módon kapcsolódtak. Ezen beszerzésekre vonatkozó arányosítási kötelezettségre az uniós áfairányelv is lehetőséget ad.

Fontos, hogy a levonási jog csak az államháztartási támogatások esetében éled fel. Ezért például a közvetlen uniós kifizetések, közösségi agrárpiaci támogatások, valamint a belső politikák keretében adott támogatások esetére nem vonatkozik az Európai Bíróság ítélete, mivel azok a magyar államháztartás rendszerében nem jelentek meg, tehát nem minősülnek államháztartási támogatásnak.

Május végéig alig negyedszázan éltek csak az önellenőrzés lehetőségével, fejenként átlagosan mindösszesen 2 millió forintnyi áfát kívántak így utólag visszaszerezni. Az érintettek köre azonban jóval szélesebb, és érdemes is az önellenőrzéssel visszaigényelni a korábban levonni nem engedett áfát, mivel becsléseink szerint akár 40-60 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amely az érintetteknek visszajár kamattal növelten.