Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Megkezdődött a menekülés a távhőtől

2009.06.05. 15:59
Az Alkotmánybíróság május 20-án hirdette ki határozatát, amely alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a távfűtésről való leválást korlátozó fővárosi rendeletet (korábban több vidéki város hasonló tiltása is erre a sorsra jutott). Az átállással foglalkozó cégek szerint azóta megugrott az érdeklődés a 3-5 év alatt megtérülő, 40-50 százalékos díjcsökkentést eredményező váltás iránt. A távhőszolgáltatók szerint ugyanakkor kár váltani, mert hamarosan a távfűtés lesz a legolcsóbb.

A távhő júniusi alapdíja, valamint az áprilisi fűtési és melegvíz-készítési díj megközelítette a 17 ezer forintot egy 50 négyzetméteresnél kisebb budapesti panellakásban. „Hát mit fűtöttünk mi már áprilisban?" – háborgott az Index megkeresésére a lakó, aki egy hónappal korábban még csaknem 30 ezret fizetett. A több mint százlakásos panelházban korántsem nem volt egyedül a panaszával, így a lakásszövetkezet vezetői most keresik azt a szolgáltatót, amely a leggyorsabban és a legkedvezőbb feltételekkel oldaná meg a ház leválását a távfűtés rendszeréről.

Távhő vagy gáz?

Évek óta tart a vita arról, hogy érdemes-e a távfűtéses lakásoknak leválni. A távhőszolgáltatók szerint a távfűtés korszerű, környezetbarát és magas hatásfokkal működő technológia. Az ellenérvek szerint viszont a távhőszolgáltatók évek óta elhanyagolják a szükséges korszerűsítéseket, a rendszereiken hatalmas a szállítási veszteség – a megtermelt hőt esetenként több kilométeres vezetékeken szállítják a lakásokhoz –, és vitatják a környezeti hatásokat is. Ez utóbbit azzal, hogy bár a felhasználók környezetében valóban nem jelent a távhő környezetszennyezést, az energiát előállító erőművek szén-dioxid-kibocsátása magasabb, mint a modern gázkazánoké.

A kezdeményezéshez a legfelsőbb jogi fórumról kaptak támogatást május 20-án: ezen a napon tette közzé az Alkotmánybíróság azt a határozatát, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a távhőszolgáltatásról való leválást korlátozó fővárosi rendeletet. A döntés korántsem volt meglepő, hiszen a testület idén februárban, majd áprilisban már ugyanígy elmeszelte a hasonló korlátozásokat tartalmazó miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai rendeleteket is. A testület döntése szerint egy helyi képviselő-testületi rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, ráadásul az önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy kötelezővé tegyék a távhőszolgáltatás igénybevételét.

Másfélmillió embert érint

A megkeresések száma az Alkotmánybíróság döntése óta eltelt hetekben olyan nagyságrendűre nőtt, hogy alig győzzük tartani a tempót az ügyfelekkel – mondta az Index kérdésére Farkas Zsolt, a miskolci székhelyű Home Projekt Stúdió Kft. vezetője. A cég tíz éve foglalkozik távhőleválással, kazánházak kialakításával – nemcsak Miskolcon, hanem országszerte –, és a mostani érdeklődések alapján úgy becsülik, hogy a közeljövőben több tízezer lakás lép ki a távfűtésből. "A legtöbb megkeresés Budapestről érkezik, de Sátoraljaújhely, Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Szolnok, Pécs, Gyöngyös és Esztergom is szerepel a listánkon" – mondta.

Folyamatosan volt érdeklődés az elmúlt években is, nem most és nem attól vált élővé az igény, hogy az AB jogilag is lehetővé tette a leválást, mondja ugyanakkor Balkó Imre, a Hu-Ray Kft. illetékese. Szerinte a jogszabályi tiltás eddig sem aggasztotta a társasházakat, a korábbi években, a rendeletek ellenére is volt már számos leválás, és rengeteg olyan új ház épült, amely a távhővezeték kétszáz méteres körzetében van, azaz elvileg be kellett volna kapcsolni a távfűtés rendszerében, ám ez fel sem merült a kivitelezőkben.

A tömeges érdeklődés nem csoda: az országban több mint 640 ezer, jellemzően panel- vagy egyéb iparosított technológiával épült házban lévő távfűtéses lakás van, ezekben nagyjából 1,4 millió ember él. Budapesten nagyjából 240 ezer távfűtéses otthon van, 11 vidéki városban – Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Dunaújváros, Pécs, Székesfehérvár, Tatabánya, Győr és Szombathely – városonként további 10-30 ezer, de van további több mint hetven település, ahol szintén használnak távfűtést.

Eltántoríthatnak

Magyarországon nincs precedensjog, vagyis a budapesti vagy a miskolci rendelet megsemmisítése nem jelenti automatikusan más városok azokkal egyébként megegyező tartalmú rendeletének megsemmisítését – mondja Schneider István, a szigethalmi székhelyű Schneider Energy vezetője. Amit a szintén több sikeres dunántúli és fővárosi távhős leválást lebonyolító cég vezetője azért tart aggasztónak, mert szerinte ez a helyzet alkalmas arra, hogy – bár csak ideiglenesen – eltántorítsa a váltástól a bizonytalankodókat. Ugyanakkor azt mondja, a lakóknak az AB döntése legalább annyiban segíthet, hogy versenyhelyzetbe kényszeríti a szerinte elavult technológiát használó, és messze nem hatékonyan működő távhőszolgáltatókat.

Váltani minél előbb érdemes – állítják, persze nem meglepő módon, az ezzel foglalkozó cégeknél. A különböző vállalkozásoknál egyöntetűen azt mondják, hogy a beruházás, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban valósítják meg, 3-5 év alatt megtérül. Vagyis akik a leválások első hullámában, a rendszerváltás környékén léptek ki a távfűtésből, már bőven pluszban vannak, míg azok, akik most készülnek erre, még évekig várhatnak arra, hogy a beruházásuk nyerőbe forduljon, mondják a cégeknél.

Schneider István konkrét példát is említ: egy tapolcai társasházi rendszerben, amelyet az átállás után napkollektorokkal is felszereltek a melegvíz ellátására, lakásonként havi 15 600 forintra jön ki az átlagos havi díj. Ez első hallásra soknak tűnik ugyan, ám ebben a fűtési költség és a melegvíz előállításának hődíja mellett már a víz- és a csatornadíj is benne van. A díjból emellett képeznek egy olyan alapot is, amelyből később az új fűtési rendszer karbantartására költhetnek, hogy ez ne jelentsen pluszköltséget a lakóközösségnek.

Később kell kifizetni

A társasházakat a legtöbb cég azzal is kecsegteti, hogy az átállás semmiféle pluszköltséggel nem jár, mert a beruházás költségét a következő évek kisebb energiaszámlájából lehet megtakarítani."Tartunk egy helyszíni felmérést, adunk egy árajánlatot, tartunk egy lakossági tájékoztatót, mindezt ingyenesen. Majd ha a közgyűlés döntött a leválásról – ehhez a törvény szerint a lakástulajdonosok négyötödének támogatása kell –, mi vagyunk a tervezők, a mi feladatunk a finanszírozás és a kivitelezés is" – sorolta Farkas Zsolt.

Ebben a konsrukcióban a költségeket a lakók az átállást követő években fizetik meg. A legtöbb cégnél úgy kalkulálnak, hogy bár a lakók már ekkor is kevesebbet fizetnek, mint a távhős időszakban, de többet, mint a tényleges energiaszámlájuk, hogy megfizethessék a beruházást. "Amikor ez az időszak véget ér, akár 40-50 százalékkal is alacsonyabb lehet a számla, mint a távhős volt" – mondják a cégek szakértői. Schneider István ezt azzal fejelte meg, hogy a váltás a lakás értékét önmagában is megnöveli, "akik próbáltak már panelt eladni vagy kiadni, tudják, hogy a távhő sok érdeklődőt elriaszt".

A modell a Schneider Energynél, valamint a leválásokkal foglalkozó első magyarországi cégnél, a Slant-Fin-Blue Danube Hungary Kft.-nél is hasonló, az Index által megkérdezett cégek közül csak a Hu-Ray ajánl hitelfelvételes konstrukciót (bár a lakók itt is ugyanúgy az átállás után fizetnek, csak nem a cégnek, hanem a banknak). A megtérülési időre a cégek jellemzően 3-5 évet mondanak. Ezt azonban alapvetően két tényező is befolyásolhatja: egyfelől az, hogy az átállás után elvégzik-e az épület utólagos hőszigetelését és a nyílászárók cseréjét, másfelől az, hogy milyen fűtési technológiára váltják le a távhőt.

Gáz, nap, pellet

A vállalkozások többsége a gázkazánokat részesíti előnyben, de például a Home Projekt neves magyarországi egyetemekkel vizsgálja meg, milyen fűtési módozatra érdemes váltani, "és ez a legtöbbször már megújuló energia". A legtöbbször a pelletet ajánlják, Budapesten már három kerületben van olyan ház, ahol ilyen technológiát használnak. A Schneider és Slant-Fin-Blue Danube a napenergiával kombinált gázhasználatot javasolja, bár erről az utóbbi cég illetékese,.Tábori Tibor azt mondta: a megtérülési ideje akár 8 év is lehet, ha a váltás nem jár együtt panelfelújítással (ugyanakkor Farkas Zsolt szerint egy pelletkazán beszerelése akár 3 év alatt is kifizetődővé válhat).

"Amikor a társasházi döntés megszületik, onnantól 3-4 hét alatt megvagyunk" – mondta Farkas arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tart a leváláshoz szükséges munka (a gyorsaságot részben az okozza, hogy más cégekkel szemben a csöveket és radiátorokat nem cserélik). A teljes folyamat a helyzetfelméréstől és az első tájékoztatótól kezdve 4-5 hónapot vehet igénybe.

"Ha a ház gyorsan dönt, akkor a megvalósulás a tervezés kezdetétől maximum 5-6 hónap, feltéve, hogy a gázszolgáltató tud megfelelő gázkapacitást biztosítani" – mondta Schneider István, hozzátéve: most is van olyan házuk, ahol már csak a gázszolgáltatókra várnak. Ez utóbbi fontosságát minden cégnél kiemelték, mondván: bár a gázpiaci liberalizáció jogilag megtörtént, a helyzetet nehezíti, hogy a technológiát egy területen továbbra is csak egy szolgáltató működteti.

Az átállásra egyes cégeknél csak a fűtési szezonon kívül van lehetőség, de vannak olyan technológiák is, amelyek ezt télen-nyáron lehetővé teszik. Vannak ugyanakkor cégek – ilyen például a Slant-Fin-Blue Danube –, amelyek a jellemzően elöregedett csöveket és radiátorokat is lecserélik, ezek természetesen csak a fűtési szezonon kívül tudják megoldani a váltást. Ez azért fontos, mert a cégeknél az elmúlt hetekben nagyon sokan jelentkeztek, így sokan felkészülhetnek arra, hogy ha későn ébrednek, az idei fűtési szezont még a távhővel kell végigcsinálniuk.

Főtáv: A legolcsóbb lesz a távhő

A távhőszolgáltatók, nem meglepő módon, gyorsan reagáltak az AB döntésére: a Főtáv a határozat nyilvánosságra hozatalát követő napon kiadott egy sajtóközleményt, mely szerint "a közeljövőben a távfűtés lehet a legolcsóbb fűtési mód Budapesten" (sajnos a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének több napos vidéki konferenciája miatt a szervezetnél egyetlen nyilatkozattételre jogosult illetékessel sem tudtunk beszélni).

A Főtáv szerint azért a távfűtés lesz a legolcsóbb, mert például a távhő áfája 18 százalékra csökken, míg a gázé 25 százalékra fog nőni, és a fogyasztók idén még biztosan igénybe vehetik az 1100 forintos alanyi támogatást (ezt minden távhős háztartás havonta kapja, a Robin Hood néven ismertté vált, az energiacégeket sújtó adóból). A Főtáv szerint az is várható, hogy a távhőszolgáltatók hamarosan olcsóbban kapják a gázt, "így várhatóan a távhőszolgáltatás díja a gázfűtéssel szemben nagyobb mértékben fog csökkeni".

A cég szerint"a távhőszolgáltatás versenyképes fűtési mód", és a "a távhőről való leválás sem a fogyasztó, sem az ország számára nem megtérülő beruházás". A társaság közleménye arról is ír, hogy "a költségcsökkentéshez az energiatakarékosságon, a korszerűsítésen keresztül vezet az út", és "a távhőszolgáltatás a város és az ország szempontjából hasznos, fejlesztése környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontból indokolt".