Zsanett, Janka
14 °C
30 °C

Bújtatott privatizációtól tart a Magyar Víziközmű Szövetség

2009.06.11. 18:32 Módosítva: 2009-06-11 18:55:03
A bújtatott, lopakodó magánosítás megállítását szorgalmazza a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ), mert a magyar víziközmű ágazatban nincs szükség szakmai befektető forrásokra, elegendőek az Európai Uniós pénzek - mondta Ányos József, a MAVÍZ elnöke a szövetség csütörtöki, Sopronban tartott konferenciájához kapcsolódó sajtótájékoztatón. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot nem vonták be a regionális vízművek átszervezéséről meghozott döntésbe.

A szövetség szeretné elérni, hogy a vízkincs birtoklásával, a hozzáférési rendelkezési joggal kapcsolatos lépések legyenek nyilvánosak és átláthatóak, és alapuljanak az érintettekkel, így önkormányzatokkal, a fogyasztókkal és az üzemeltetőkkel lefolytatott tárgyalásokon - jelentette ki Ányos József.

A szövetség álláspontja szerint a magyar víziközmű ágazatban nincs szükség az EU-forrásokon kívüli, valamint a fogyasztók által megfizettetett költségeken felüli szakmai befektetői forrásokra. Mint ahogy a külföldi befektetők szakértelmére sem tartanak igényt, a hazai szakembergárda megfelelően felkészült.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az államnak nincs törvényileg kötelező vízellátási feladata, következésképpen a kezében lévő vízközmű létesítményeket az önkormányzatoknak kellene átadni, mivel törvényileg azok kötelezettek a vízellátásra és a szennyvízelvezetésre.

A MAVÍZ a vízdíjra tervezett 25 százalékos áfa-kulcsot is kifogásolta. Szerintük az ivóvizet, mint alapvető élelmiszert kedvezményes, 5 százalékos, de maximum, 18 százalékos áfa-körbe kellene sorolni.

Az elnök kiemelte azt is, hogy a kormányzat régóta adósa a szakmának az úgynevezett teljesköltség-megtérülés biztosításával. A költségek fedezésére a vízdíjakban kellene kellő forrást biztosítani. Ehelyett szerinte a kormányzat újabb és újabb költségterheket ró a szolgáltatókra.

A szövetség szerint a közszolgáltatói tevékenységek közül egyedül a vízközmű szolgáltatás nélkülözi szabályozást. Amennyiben a hiányzó törvényi szabályozó elemek a közeljövőben nem születnek meg, úgy például a veszélybe kerülhet a jelenlegi Európa-szerte elismert magyar vízszolgáltatási színvonal. Ugyanakkor a szolgáltatási díjak kontroll nélküli növekedésére lehet számítani.

Nem egyeztettek a szaktárcával

Horváth Lászlóné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a szaktárca az elmúlt években előkészítette a víziközművekről és a víziközművi szolgáltatásokról szóló törvényi szabályozást, és abban minden törvényi szintre kívánkozó szabályozási elem megtalálható. Ez a törvénytervezet közigazgatási egyeztetésre alkalmas módon rendelkezésre áll.

Az MTI kérdésre a főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a magánosítás ellen az öt állami társaság esetében ágáll a MAVÍZ. A szaktárca már korábban kiadott egy közleményt arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot nem vonták be abba a döntésbe, amelyet a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a Magyar nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előkészítését követően hozott meg április elsején. A szaktárca ezt követően megkereste a Pénzügyminisztériumot és ismertette azokat a feladat- és hatásköröket, amelyekre ilyen jelentős döntésnél indokolt egyeztetést folytatni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal. Erre a mai napig nem kaptak választ. Horváth Lászlóné hangsúlyozta, hogy a szaktárca kész a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatására.

A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. állami tulajdonú üzletrészét is az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésébe adja a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, ezzel a társaságcsoport a régió meghatározó piaci szereplőjévé lép elő - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. az MTI-vel április elején.

A tanács közleménye többek között leszögezte: a víziközművek a vízgazdálkodási törvény értelmében továbbra is kizárólagos, vagy többségi állami tulajdonban maradnak.

Az önkormányzatok vízmű társaságokban való tulajdonszerzési
feltételeinek, lehetőségeinek meghatározására a kidolgozás alatt
lévő vízközmű törvény, illetve a hatályban lévő vonatkozó
jogszabályok szükségszerű módosításának ismeretében tesz javaslatot
a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács - fűzték hozzá.