Kiszorítják az állástalanok a külföldieket

A regionális munkaügyi központok adatai, illetve a szakemberek becslése szerint a gazdasági válság kezdete óta 11-12 ezer - részben feketén foglalkoztatott - vendégmunkás kényszerült arra, hogy hazaköltözzön. A bejelentett csoportos létszámleépítések alapján a nyár végéig további négyezer külföldi távozására lehet számítani.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikái szerint az első negyedévben az egy évvel korábbinál 15 százalékkal kevesebb munkavállalási engedélyt adtak ki, illetve - az EU-tagállamok esetében - bejelentést regisztráltak, s a második negyedévben is hasonló tendencia várható. Az apadás oroszlánrészét a szlovákiai munkavállalók számának zuhanása okozta, miközben látványosan nőtt a romániai dolgozók száma.

A jelentős foglalkoztatási gondokkal küzdő dél-dunántúli régióban különösen azóta nehezedik egyre nagyobb nyomás a vállalatvezetőkre, mióta a külföldi munkalehetőségek is visszaszorulóban vannak. A munkaerő hazai munkanélküliekkel való pótlását csendben több önkormányzat pártfogásába vette, s adókedvezménnyel is segítik a cégeket. Csapó Géza, a térségben három telephelyet is működtető Dráva Beton Épületelem Gyártó Kft. humánpolitikai igazgatója elmondta, míg az elmúlt év elején közel 60, elsősorban romániai és ukrajnai vendégmunkásuk volt, ma már alig tíz külföldi dolgozik a cégnél, miután a kényszerű leépítéseknél döntően tőlük váltak meg.

Májusban azért küldtek el 25 külföldi munkavállalót, mert olyan, munkájukat másutt elvesztő, jól képzett helyiek jelentkeztek, akiknek nem lehetett nemet mondani. Csapó hozzátette: nem járható út, hogy miközben a fél falunak nincs munkája, külföldiek dolgoznak az üzemben. Hamarosan a még megmaradt vendégmunkásokat is elbocsátják, hiszen tucatnyi régi dolgozójuk kérte, hogy végzős gyermekének próbáljanak meg munkát biztosítani. A Zala Textil Ruhaipari Kft. májusban 35 külföldi, elsősorban ukrán és mongol munkavállalójának mondott fel. Csiszár Katalin termelési igazgató közölte, miután rendelésállományuk az elmúlt év ősze óta csaknem 40 százalékkal csökkent, a vendégmunkásokat foglalkoztató egységet kénytelenek voltak teljesen leállítani.

A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai nemcsak azt igazolják, hogy hónapról hónapra csökken a kereslet a külföldi dolgozók iránt, hanem azt is, hogy a meghirdetett álláshelyek mintegy 15-20 százaléka a külföldiek elbocsátása révén jön létre. Tajnafői Sándor, az Agroteam 95 Kft. gazdasági igazgatója szerint bár áttörésről még nem beszélhetünk, már van jele annak, hogy egy sor nehéz, akár idényjellegű fizikai munkát magyar dolgozók is szívesen elvégeznek. Míg a korábbi években átlagosan félszáz külföldit foglalkoztattak a különböző telephelyeken, idén már 30-at sem, miután állástalan diplomás fiatalok is jelentkeztek például gyümölcsöt válogatni.

Karajos Zsolt, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Magna Munkaerő Szervező és Tanácsadó Kft. főmunkatársa úgy véli, a hazai munkaerő preferálásával, többek között lakhatási támogatással lehetne csökkenteni a foglalkoztatási gondokat. Más kérdés, s ők is ezt tapasztalják, hogy a mobilitás hiánya és a szociális rendszer anomáliái még mindig jelentős fékezőerőt jelentenek. Bár nő azok aránya, akik költöznének is a munkahelyért, e rétegben csak elvétve találni olyan, alacsony képzettségű, korábban is betanított munkát végző embereket, akik a külföldieket nagy számban helyettesíthetnék.