Pénzük után futnak a K&H Bank kiemelt ügyfelei
Biztos befektetésnek indult, de a töredékére csökkent azoknak az értékpapíroknak az értéke, melyeket a K&H Bank kiemelt ügyfeleinek ajánlott még a válság kirobbanása előtt. Eddig néhány tucatnyi bejelentés érkezett a PSZÁF-hoz, bírósági perek is indultak a bank ellen, mert az ügyfelek szerint nem tájékoztatták őket megfelelően a befektetésről, azok értékvesztéséről. A K&H Bank saját bevallása szerint nagyságrendileg mintegy 30 milliárd forint a névértéke ezeknek a CDO kötvényeknek, az ügyfelek pontos számáról azonban nem nyilatkoztak. A PSZÁF tízmilliós bírságot szabott ki.
Az egész ügy három évvel ezelőtt kezdődött – meséli az Indexnek az egyik károsult. Kiemelt ügyfélként 2006- március 2-án vásárolt a K&H Banktól úgynevezett CDO-kötvényeket. Az ilyen típusú terméknél különböző hitelformákat, kötvényeket és egyéb eszközöket gyűjtenek össze és öntenek bele egyetlen alapba: a befektetők ennek kockázatán illetve nyereségén osztoznak. Ezeknek a kötvényeknek fontos jellemzője, hogy nem forognak a tőzsdén, nehezen követhető értékük változása, az ügyfelek enben a bankra kell hagyatkozannak. Azt sem tudták, hogy pontosan milyen részvényeket, hiteleket tartalmaztak a papírok.
A K&H tájékoztatása szerint egy átlagos CDO-kötvény referenciaportfoliójában 4-500 különböző vállalat papírjai szerepelnek (diverzifikáltan, vagyis különböző szektorokból, illetve mindegyik rendelkezik legalább egy nemzetközi minősítőintézet minősítésével). A referenciaportfolióban szereplő vállalatok esetleges csődje befolyásolhatja a kötvények tőkeértékét és szelvénykifizetéseit.
Többmilliós veszteségek, elégtelen tájékoztatás
Olvasónk összesen 37,5 millió forintot fektetett be, kötvnyeinek piaci értéke februárban már csak 3 289 250 forint volt. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyiért el is tudná adni, hiszen a másodlagos piac megszűnt, nincs kinek eladni.
Azért fektetett be ennyi pénzt, mert telefonon azt a tájékoztatást kapta, hogy tőkegarantáltak a papírok (vagyis a befektetett tőkét nem veszítheti el az ügyfél), és van másodlagos piacuk (vagyis a bank bármikor visszavásárolja névértéken a papírokat, legfeljebb kezelési költséget számol fel). A K&H Bank kérdésünkre azt mondta, hogy alapvetően nem biztosított az ügyfeleinek formális tőkegaranciát vagy tőkevédelmet. Ennek ellenére ellenőrizni fogják minden ügyfélnél, hogy milyen információt kapott. Arra a kérdésünkre, hogy megvannak-e a beszélgetés hangfelvételei, hiszen így könnyedén kiderül, hogy ki milyen információt kapott, nem adtak választ. Annyit mondtak, hogy egyesével vizsgálják a kérdéseket és panaszokat.
A történethez még hozzátartozik, hogy olvasónk állítása szerint még a befektetése előtt a bank készített egy kockázatviselési kérdőívet, ez alapján úgynevezett védekező besorolást kapott, vagyis a lehető legkockázatmentesebb befektetéseket ajánlhatta neki a bank.
A papírok megvásárlása után jó ideig még minden rendben ment, az ügyfél rendszeresen megkapta portfoliója piaci értékéről a kimutatást. Egészen 2007 augusztusáig jól mentek a dolgok, amikor azt látta, hogy portfoliója már a befektetett tőke összegének az értékét sem érte el. Ekkor jelezte először a bank felé, hogy a kapott levélben megjelölt értéken el szeretné adni a papírokat. Ez azonban nem történt meg a következő egy évben különböző indokokra hivatkozva, hiába jelezte többször is, hogy megszabadulna befektetésétől. Emiatt 2008 augusztusában panasszal élt a K&H Bank felé, a bank októberben elküldött válaszában jelezte, hogy panaszlevelét nyilvántartásba vették és az értékelés után kap majd választ.
A PSZÁF büntetett
Időközben ügyfélpanaszok alapján a PSZÁF is vizsgálódni kezdett. A felügyelet több hiányosságot tárt fel az említett papírokkal kapcsolatban. A határozat szerint a bank belga anyavállalatától átvett CDO termékeket értékesített, és maga is bocsátott ki olyan kötvényeket, amelyek kifizetései a cégcsoport korábbi kibocsátású CDO kötvényeitől függtek. A KBC-csoport a CDO kötvényekre likvid másodpiacot garantált, ám egy hitelminősítő intézet leminősítését követően a bank ezt egyoldalúan – a szerződéskötést megelőző feltételektől eltérően és előzetes értesítés nélkül – megszüntette. Ezzel azonban súlyosan megsértette a tőkepiaci törvényt.
A másodpiac eltűnésére a K&H Bank annyit válaszolt az Indexnek, hogy "a világméretű pénzügyi válság a másodlagos piacok összeomlását okozta, és jelenleg nincs piaca a CDO vagy mögöttes CDO kötvényeknek".
A PSZÁF azt is kifogásolta, hogy több befektető – köztünk olvasónk is – tíz éves CDO befektetést szeretett volna vásárolni, csak később szembesültek azzal, hogy a befektetésük akár 35 éves lejáratú is lehet, vagyis nem volt biztosított, hogy a kötvények lejárata valóban tíz év. Arra a kérdésünkre, hogy miért mondták az ügyfeleknek azt, hogy 10 éves a futamidő, miközben 35 is lehet, a K&H a következőt válaszolta. "A kötvények értékesítésekor alkalmazott információs brosúrákban a 10 évet mint az úgy nevezett várható futamidőt nevezték meg. A 35 éves lejárat az úgynevezett törvényes lejárati napra utal, ami a referenciaportfolióban lévő mögöttes jelzálogok maximális lejáratát tükrözi. A tőketörlesztés szempontjából a várható lejárati nap (a tíz év) számít, és nem a törvényes lejárati nap (ez utóbbi csak bizonyos különleges körülmények között válik fontossá)".
A PSZÁF-nak az sem tetszett, hogy a K&H Bank nem tájékoztatta ügyfeleit arról, hogy 2008. március 27-én egy hitelminősítő intézet leminősítési figyelendő listára helyezte a KBC-csoport által kibocsátott egyes CDO kötvényeket. A hitelminősítő lépése azonban lényeges jelzést nyújtott volna a befektetők részére. Ennek hiányában a bank nem teljesítette megfelelően tájékoztatási kötelezettségét az ügyfelekkel fennálló privátbanki szolgáltatása során. A felügyelet a lehető legmagasabb büntetést szabta ki a bankra, tízmillió forint bírságot kell fizetnie a K&H-nak. Ez az összeg azonban eltörpül amellett, hogy 30 milliárd forint a névértéke a Magyarországon forgalmazott CDO-kötvényeknek.
A K&H azt ígéri, hogy egyenként vizsgálja meg valamennyi ügyfelét, akik a papírokból vásároltak. A lapunkhoz fordult olvasó azonban azt állítja, hogy a bank nagyon lassan válaszol megkereséseire, idén májusban kapott egy levelet a banktól, melyben tájékoztatják, hogy vizsgálják befektetésének helyzetét. A bank szerint az ügyfél tulajdonában álló kötvények "egyelőre jól teljesítenek még a jelenlegi kockázatos piaci körülmények között is". Arról is tájékoztatták, hogy a befektetések teljes hozamát megkapja, de a válság "hatást gyakorol" a névértéken való visszafizetésre és a további kamatfizetésre.
Információink szerint a PSZÁF-hoz több tucatnyi bejelentés érkezett az ügyben és többen bírósághoz fordultak, miután nem tudtak megegyezni a K&H Bankkal. Néhány ügyfélnek azonban sikerült peren kívül megállapodni a pénzintézettel. Erre vonatkozó kérdésünkre a bank üzleti- és banktitok miatt nem válaszolt.
