Cégek ezreit söpörte el a válság

2009.07.02. 12:40 Módosítva: 2009.07.02. 15:26
Az idei első félévben 7391 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez harminc százalékkal több, mint egy éve. A bedőlt cégek között egyre több a nagyvállalkozás, ami további csődhullámot indukálhat - közölte Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója csütörtökön, az első félév cégeljárási adatait elemzve. További csaknem 6700 cég a tulajdonos döntése miatt húzta le a rolót. Csökkent a cégalapítási kedv is.

Korábban soha nem látott magasságba nőtt, és meghaladta a négyezret a felszámolási eljárások száma az idei második negyedévben, derül ki az Opten adataiból. Csorbai Hajnalka elmondta: a válság kirobbanása óta drasztikusan megnőtt a felszámolt cégek száma. Az első negyedévben egy pánikhangulat alakult ki, ha valakinek nem fizettek, a lehető leggyorsabban kezdeményezte a felszámolást, hogy pénzhez jusson. Ezt korrekcióként egy enyhe stagnálás követte, ám a második negyedévre ismét felpörgött a felszámolások mértéke, ami jelzi azt, hogy messze még a válság vége – mondta Csorbai Hajnalka.

Bár májusi 1330-hoz képest csökkent, de a tavaly júniusival összevetve jelentősen nőtt a fizetésképtelenség miatt felszámolás alá került társaságok száma. Az Opten adatai szerint a múlt hónapban 30 százalékkal több, 1205 cég dőlt be, mint tavaly júniusban. A tendencia nemcsak havi, hanem negyedéves összevetésben is romló képet mutat: míg az első három hónapban csak 22 százalékkal haladta meg a felszámolások száma az egy évvel korábbit, a második negyedévben már 39 százalékos volt a növekedés.

Aggasztó az is, hogy idén a korábbinál sokkal nagyobb cégek is csődbe mentek. Az elmúlt félévben felszámolás alá került tíz legnagyobb cég összes árbevétele csaknem 140 milliárd forint volt, ezeknél több mint 3300 ember dolgozik, dolgozott – összehasonlításként: a múlt évben a top10-ben szereplő cégeknél csak 500-an dolgoztak, az összesített árbevétel pedig 25 százalékkal alacsonyabb volt az ideinél. A nagyvállalkozások bedőlése nemcsak a közvetlen álláshelyek megszűnése miatt aggasztó, hanem azért is, mert ezeknek számos alvállalkozója és beszállítója maradhat pénz nélkül, ami tovább gerjesztheti a csődhullámot.

A felszámolások mellett a végelszámolások száma is emelkedett: a tavalyi első féléves nagyjából ötezerrel szemben idén június végéig 6680 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok. A második negyedévben már több mint negyven százalékkal nőtt a végelszámolt cégek száma. Csökkent a cégalapítási kedv is, félév alatt 5 százalékkal, és február óta minden hónapban kevesebb új társaságot hoznak létre, mint tavaly az azonos hónapban.

A felszámolások aránya minden ágazatban növekedett, mondta Csorbai Hajnalka. A gépjárműkereskedelem felszámolási arány tekintetében még a tradicionálisan egyik legkockázatosabb ágazatnak számító építőipart is megelőzte – egy éven belül minden huszadik céget felszámolnak. Az agrárszektorban másfélszeresére nőtt a csődkockázat mértéke, míg az utazási irodáké több mint kétszeresére nő. Ráadásul ez utóbbi szektorban nem jellemző a végelszámolás, itt, ha bedől egy cég, komoly tartozásokat hagy maga után. Még a hagyományosan alacsony kockázatú informatikában is több mint másfélszeresére nőtt a felszámolások száma, mondta az Opten igazgatója.

Arra a kérdésre, hogy milyen kilátásai vannak a magyar gazdaságnak, Csorbai Hajnalka azt mondta: a számokból látszik, hogy még messze nincs vége a válságnak. Vitatja a szakembereknek azokat a véleményét, hogy elértük a válság mélypontját, és most már kilábalóban vagyunk belőle. Magyarországon várhatóan 2010 második felére találhat magára a gazdaság, akkortól indulhat meg a növekedés. Idén akár 17 000 felszámolás is lehet – tavaly 11 500 volt –, ami azt jelenti, hogy éves szinten minden harmincadik cég bedőlhet. Ez a folyamat azonban nem feltétlenül káros, a szakértő szerint a magyar gazdaságnak le kell pusztulnia, mert egészségesen nem működhet egy ekkora országban 560 ezer társas vállalkozás.

Csorbai Hajnalka szerint problémát jelent, hogy a cégeljárás szabályozásában kifejezetten káros intézkedések történtek az elmúlt időszakban. Ilyennek nevezte az egyórás cégbejegyzés lehetőségének megteremtését, vagy az alaptőke lecsökkentését. "Nem erre van szüksége a magyar gazdaságnak" – mondta, hozzátéve: a felszámolt cégek tulajdonosainak több mint fele azonnal új céget alapít – összességében is a cégalapítók csaknem háromnegyedének volt már korábban vállalkozása –, és visszatér a magyar gazdaságba. És bár a csődtörvényben van olyan lehetőség, hogy aki bedönt egy céget, az öt évig ne térhessen vissza a gazdaságba, ez nem automatikus folyamat, azt a bedőlt cég károsultjainak kellene perben elérniük.