Százmilliárdos veszteség biztosnak tűnő befektetéseknél

Az elmúlt hónapokban szokatlanul magas volt az ügyfélpanaszok száma egyes banki termékekkel kapcsolatban – hangzott el két neves ügyvédi iroda sajtótájékoztatóján. A jogászok szerint 5-6 bank is érintett az ügyben, melyeknél devizaárfolyam-mozgásokhoz kapcsolódó befektetési termékeket értékesítettek ügyfeleknek a megfelelő tájékoztatás és elegendő háttérinformáció nélkül.

Több bank érintett

A Nógrádi Ügyvédi Iroda és a Zalán Gábor Ügyvédi Iroda idén márciusban elkezdett vizsgálatából kiderült, hogy jelentős volumenben értékesítettek a hazai bankok vállalatoknak és magánszemélyeknek összetett, devizaárfolyam mozgásokhoz kapcsolódó befektetéseket árfolyamindex swap, CDO-k és Profitmax névre keresztelt termékek formájában. Néhány hónap alatt ezek a cégek, magánszemélyek elveszették vagyonukat, a tájékoztatás szerint sok cég csődbe ment, ezzel munkahelyek szűntek meg. A befektetési formák éppen azokat a működő, válságot túlélni képes, tartalékkal rendelkező cégeket és magánszemélyeket érintik, akikre a válság amúgy nem, vagy kevésbé lenne hatással.

Az érintettek egy hibás banki terméket vásároltak – mondta Zalán Gábor, a Zalán Ügyvédi Iroda vezetője. Nem egy termékről, illetve nem egy bankról van szó, több bank, több termékkel ért el hasonló hatást. A legkényesebb és legkevésbé indokolható tényező, hogy a banki értékesítés még 2008. októberében is folyt, amikor a piaci kockázatok a Lehman-csődöt követően már egy teljesen új szintre emelkedtek és a magyar kormány megkezdte a tárgyalásokat az IMF-fel. Ezek a banki ügyletek az ügyvédek szerint összesen százmilliárd forint veszteséget okoztak a különböző bankok ügyfeleinek. A pontos összeg azonban nem ismert, mintahogy azt sem mondták meg, hogy hány érintettről lehet szó. Az érintett bankokat sem kívánták megnevezni az ügyvédi irodák képviselői.

Konkrét eset

Zalán Gábor a Raiffeisen bankot hozta példaként. A bank export orientált vállalatok és magánszemélyek számára is értékesített. A vállalatok számára a működésből származó deviza kockázatok enyhítése lett volna a cél, míg a magánszemélyek egy "csak kiemelt ügyfelek számára felajánlott befektetési lehetőség" kiemelkedő hozamában bízhattak. A Raiffeisen Bank a minimum 500 ezer euró értékben köthető árfolyamindex swap termékét azzal ajánlotta fel, hogy amennyiben erősödik a forint 2-3 százalékot, akkor azonnali 5,3 százalékos nyereség érhető el, akár pár nap alatt is. Amennyiben gyengül a forint, de ennek mértéke nem nagyobb mint 15 százalék, akkor a befektető évente kap 1,2 százalékos hozamot. Ezen befektetéshez az említett 500 ezer eurónak mindössze a 30 százalékát kellett – az esetlegesen bekövetkező veszteségek – fedezeteként biztosítani. De mi történik akkor, ha a forint 15 százaléknál többet gyengül?

A konstrukció háttérében egy olyan komplex befektetési termék áll, amelynek értékét a forint euróval szembeni árfolyam elmozdulásán kívül a két deviza kamatkülönbözetének, a forintárfolyam ingadozás mértékének, a vételi és eladási oldal különbségének változása határozza meg. Ezen tényezők ráadásul nem függetlenül mozognak. A 2008 őszén bekövetkezett nemzetközi pénzügyi válság hatására az összes tényező negatív irányba mozdult. A folyamat 2009 márciusáig tartott, amikor a forint euróval szembeni árfolyama átlépte a 310-es szintet is.

Az ügyvédi irodák tájékoztatása szerint a bank a befektetés értékét meghatározó változók együttes negatív elmozdulását nem vizsgálta, nem mutatta be az ügyfeleknek, így a termék kockázatait bemutató leírásban a valóságosnál három és félszer kisebb kockázatot szemléltettek.

Két évvel ezelőtt vezették be azt a szabályozást, hogy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát vizsgálni kell az adott befektetési terméknél. Ez itt csak formailag következett be. "Becslésünk szerint, amennyiben a törvény szellemiségét követően járt volna el a bank, akkor az ügyfelek 90 százaléka nem köti meg az ügyletet" – jelentette ki Zalán Gábor, a Zalán Gábor Ügyvédi Iroda vezetője. Azt, hogy az ügylet kifejezetten a bank számára volt előnyös, jól mutatja, hogy amennyiben egy befektető az ügylet megkötését követően egy perccel szerette volna lezárni a pozícióját, azonnal 15,6 millió forintos veszteséget szenvedett volna el (500 ezer eurós befektetés esetén), ami a befektetéshez fedezetként megkövetelt 150 ezer euró 44 százalékát teszi ki.

Bonyolult termék

Ezen kívül azt is tapasztalták, hogy olyan tanácsadók értékesítették a terméket, akik önmaguk sem értették az adott befektetés minden részletét. Jól tetten érhető ez a bank által bemutatott és a valós kockázati szintek közötti eltérésen is – mondta Zalán Gábor. A befektetés kockázatainak teljes bemutatásán túlmenően a bank elmulasztotta közölni az ügyfelekkel, hogy negatív piaci tendenciák esetén a kezdetben megkövetelt 150 ezer eurón túlmenően mikor kell további fedezetet biztosítaniuk ahhoz, hogy a befektetés fennmaradhasson. Sőt, a meglévő befektetés mögé a pótlólagos fedezetet az ügyfél banknál elhelyezett vagyonából, annak előzetes értesítése nélkül képezte meg a bank.

A 2008. októberében megkezdődött drasztikus forintgyengülés ellenére – ami az egyéb tényezők negatív irányú elmozdulásával párosulva jelentős veszteségeket okozott – a bank egyetlen alkalommal sem konzultált az ügyféllel – legalábbis az ügyvédi irodák által megismert esetekben. Azaz a bank nem teremtette meg az ügyfelek számára annak a lehetőségét, hogy még elviselhető szintű veszteség mellett a befektetésüket lezárják. Sőt, a bank ügyfélkérés ellenére írásban megtagadta, hogy napi szinten megismerhetők legyenek a befektetés értékét meghatározó tényezők (volatilitás, forint-euró hozamkülönbség stb.) – állítja Zalán Gábor. A banki ügyfélkezelés szabálytalanságait jól mutatja, hogy a bank az ügyfélszerződésben kötelező érvénnyel megkövetelt veszteséglimitáló megbízás nélkül kötötte meg az ominózus befektetési ügyleteket. Így elméletileg az ügyfél vesztesége bármeddig növekedhet.

Nem önmagával a befektetési termékkel van a baj – mondta Nógrádi Péter, a Nógrádi Ügyvédi Iroda vezetője. Ha a bank betartotta volna a saját előírásait és veszteséglimitáló megbízást is megkövetelt volna, már induláskor bemutatta volna a termék valós kockázatait azon összefüggéseiben, ahogy azt a nagy veszteségek bekövetkezése után, 2009 márciusában megtette.

Raiffeisen: nincs realizált veszteség

A Raiffeisen Bank megkeresésünkre közleményben reagált. Tájékoztatásuk szerint nem volt olyan ügyfél, akinek vesztesége keletkezett volna az ügyleten, legalábbis realizált vesztesége. Mert "nem realizált" vesztesége van, de amíg nem száll ki az ügyletből, addig ez nem számít realizált veszteségnek. A bank szerint az elszámolás napján az is előfordulhat, hogy nyereséggel szállnak ki az egészből az ügyfelek. Kérdés, hogy az ügylet fedezetéhez szükséges több millió forintot minden ügyfél ki tudja-e fizetni.