További Magyar cikkek
Az idei év első félévében 12 938 fizetésképtelenségi eljárás kezdődött, ez 21,83 százalékkal több a múlt év azonos időszakához képest. 2008. első hat hónapjában 10 620 ilyen eljárás, két évvel ezelőtt 9390, 2006-ben pedig 7296 ilyen eljárás indult. A több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak.
2009 első hat hónapjában a csődeljárások száma magasabb volt mint az előző években, ám sajnálatos módon ez még mindig rendkívül alacsony. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépő új csődtörvény sem fog érdemleges áttörést hozni, annak hatása legfeljebb 2010 végén lesz látható. A csődeljárások egy nagyságrenddel történő bővülése esetén sem lesznek jelentős súlyúak a felszámolásokhoz képest, mondta dr. Czibor Zsolt, a Coface jogásza.
Hullanak a nagyok is
A fizetésképtelenségi eljárásokban továbbra is tömegesen vannak jelen a mikrovállalkozások, amelyek nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, vagyis eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit. A vállalkozások kevesebb mint tíz százaléka számít hitelképesnek, és ez a helyzet csak tovább fog romlani, hiszen a vállalatok kis hányadának van növekvő bevétele. A Coface szakértői szerint túl magas a cégek száma a lakossághoz képest, így a tisztulási folyamat tovább tart majd.
Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint árbevételű cégek ellen folytatták. Azonban nagy számban kerültek eljárás alá azok, akiknek az árbevételük 2007-ben meghaladta az 1 milliárd forintot, azaz olyan cégek is kerülnek a süllyesztőbe, akikről ezt korábban nem hitték volna. Ezek aránya korábban nem érte el az egy százalékot idén már az első félévben átlépte ezt a határt. Igaz, arányuk alacsony, de gazdasági súlyuk jelentős.
A hazai szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem és a kiskereskedelem minden formája, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe, ami végül is nem meglepetés, csak mára lett érzékelhető.
Nem fogy eléggé a ruha meg a kaja
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17,58 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt félévben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, valamint az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 35 százalékát, Pest megyében pedig 10 százalékát indították. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb 2009 első hat hónapjában (6,75 százalék), majd ezt követi Nógrád megye (4,84 százalék) és Békés megye (3,32 százalék).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
