Az ombudsman alkotmányellenesnek tartja az szja szuperbruttósítását

2009.07.27. 10:26 Módosítva: 2009.07.27. 13:14
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. Múlt héten egy adótanácsadó támadta meg a szóban forgó passzust. Csehországban lényegében ugyanazt a szabályt alkalmazzák már ma is, amelyet a törvény idehaza jövőre vezetne be.

Szabó Máté közleményében emlékeztet arra, hogy a pár hete elfogadott 2010-es adócsomag jövőre bevezeti a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást. Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem a bruttó bér lesz az szja alapja, hanem a munkáltatót terhelő járulékokkal növelt bruttó bér. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a személy jövedelemadót a maihoz képest 27 százalékkal nagyobb alapból vonják, de másik két ponton enyhítés is lesz, az szja-mértékek csökkennek, és a felső szja-kulcs jóval feljebb lép csak be a mai állapothoz képest.)

A PM szerint rendben van

A Pénzügyminisztérium szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek - írja közleményében a minisztérium. A tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés.

Az ominózus adóalap-megállapítás nem magyar sajátosság, Csehországban már bevezették, s ott az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek tartotta - hívja fel a figyelmet a PM.

Magyarországon több alkotmánybírósági döntés is született adóalap-megállapítással kapcsolatos ügyekben - emeli ki a tárca. Ezekben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a kérdéses adóalap csökkentő, illetve növelő tételek összhangban vannak az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság egy határozatában a következőképpen fogalmaz: „az Alkotmány .... nem azt határozza meg, hogy jövedelmet és vagyont kell (lehet) adóztatni, hanem azt, hogy a közterhek viselésének (adózásának) a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően, arányosan kell megtörténnie".

Egy szó mint száz: az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék is. Az ombudsman álláspontja szerint az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme.

Szabó Máté megjegyzi, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe. Mindezekre figyelemmel a állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

Nem árt tudni egyébként, hogy a jövő évi magyar szabály lényegében a cseh modellt követi, Csehországban is gyakorlatilag ugyanazt a "félszuperbruttó" szja-rendszert alkalmazzák már ma is, amelyet a törvény idehaza is behoz, sőt a cseheknél a jogszabály már járt az ottani alkotmánybíróság előtt és átment a rostán.

Nem ez az első kifogás a 2010-es szja-változás ellen. Múlt héten egy adótanácsadó már meg is támadta a szóban forgó rendelkezést - a vagyonadóval egyetemben - az Alkotmánybíróságon.