Teljesen elhalt a nyolcvan százalékos polcszabály
Nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a kereskedők a nyolcvan százalékos szabályként emlegetett etikai kódexbe. Az Élelmiszer Termékpálya Kódex szerint meghatározták volna, hogy az üzletekben a magyar áruk aránya legalább nyolcvan százaléknak kell lennie. A válság azonban közbeszólt, a kereskedők felmondták a kódexet, minden marad a régiben.
A Gazdasági Versenyhivatal még a vizsgálati szakaszban megszüntette az Élelmiszer Temékpálya Kódex aláíróival szemben az eljárást. Az indok: mivel a kódex nem lépett hatályba, már nincs mit vizsgálni. A kódex aláírói azt vállalták volna, hogy az üzletekben az áruk legalább nyolcvan százaléka magyar lesz.
Az FVM pontosan egy évvel ezelőtt, 2008. augusztus 5-én azzal a szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a kereskedőkkel, hogy egy szakmai megállapodás keretében segítse a hazai beszállítókat. Hosszú tárgyalássorozat után április elején a hazai termelők, élelmiszerfeldolgozók és kereskedők aláírták a kódexet, melyben önként vállaltak bizonyos szabályokat.
A versenyhivatal május 21-én indított eljárást több szervezet ellen: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége ellen. A GVH szerint a kódex több pontja ütközhet a versenytörvénnyel.
Korlátozhatta a versenyt például, hogy a vállalkozások nem forgalmazhatnak sasát üzletben előállított terméket önköltségi áron, nem forgalmazhatnak szezonterméket akciós áron a szezon kezdetén. Kifogásolták azt a pontot, hogy a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről származó termékekkel csak a választékot bővítik, hogy legfeljebb nyolcvan százalék legyen a polcokon a magyar termékek aránya. Az sem tetszett a GVH-nak, hogy a vállalkozások vállalták, árletörési céllal nem importálnak kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagot, illetve a kiemelt jelentőségű hazai termékek körében exportra csak a hazai piacon nem értékesíthető többletmennyiséget értékesítik.
Mivel a versenytörvény tilt minden olyan megállapodást, melynek célja vételi vagy eladási árak meghatározása, az előállítás vagy forgalmazás korlátozása, a beszerzési források felosztása, a piac felosztása, a GVH vizsgálatot indított a kódex aláírói ellen. Azt próbálták vizsgálni, hogy sérül-e a verseny a megállapodás miatt. Ráadásul a megállapodás befolyásolhatta volna az EU tagállamok közötti kereskedelmet is, így közösségi versenyjogi szabályok is sérülhettek volna.
A kódex azonban életbe sem lépett, mert egy nappal a hatályba lépés előtt, június 30-án az Országos Kereskedelmi Szövetség bejelentette, hogy felmondja a megállapodást, mert az Országgyűlés június 29-én ugyanerről a kérdéskörről az FVM ígéretével szemben törvényt alkotott (amit végül a köztársasági elnök visszaküldött), a kódex és a törvény együttes terhei nem vállalhatók - magyarázta Vámos György főtitkár. A versenyhivatal így megszüntette az eljárást.
