Hullámvasúton a forint

A világgazdasági helyzet, illetve annak megítélésének állatorvosi lovának is beillik a mögöttünk hagyott hét. A már hetek, sőt, pusztán a tőzsdei mozgás alapján mondhatni akár hónapok óta tartó válságvége-optimizmus tovább tombolt, újabb, itthon nyolc-tíz hónapja nem látott szintekre lökve részvényeket és a forintot - legalábbis a hét első napjain. Az OTP a múlt pénteken már járt 4000 forint felett, de hétfőn a záróár is megkapaszkodott e lélektanilag is fontos határ felett, a BUX a hét első napján 3,5 százalékot emelkedett. Nagyot futott a forint is, januári szintekre erősödött vissza, az euró ára 265 egység alá került. Mintha a piacok csak igazolni akarták volna, hogy a magyar cégek is, ha nem is jelentősen, de megalapozottan lettek bizakodóbbak a jövőt illetően.

Pedig továbbra is szinte teljes a bizonytalanság. A Pénz beszélen Pájer Tamás, az ING befektetési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes adatok alapján már nemcsak hurráoptimizmusról, hanem megalapozott bizalomról és így növekedésről van szó a tőzsdéken. Mintha csak őt akarnák erősíteni, a hét elején derült ki, hogy az USA feldolgozó iparában egyre kisebb a visszaesés. A forint erősödését kommentáló szakértők azonban inkább arra figyelmeztettek: törékeny a nemzetközi hangulat, az ősszel könnyen fordulat jöhet, most több adatról, például az amerikai fogyasztás vártnál rosszabb alakulásáról nem látszik tudomást venni a piac.
Kedden még szinte természetesnek tekinthettük, hogy a múlt heti és a hétfői ralli után a BUX már esett egy kicsit (az amerikai tőzsdék még mindig emelkedtek), a forint pedig korrigált ugyan, de 265-268 közötti euróár mellett még igen erősnek tűnt.

És persze közben a válság vége hangulatban szépen emelkedtek a nyersanyagárak is, hiszen, ha újra fellendül a termelés, több rézre, olajra lesz szükség. Pedig óvatosságra inthet, hogy meglehetősen tarka második negyedéves teljesítményről számoltak be az autógyártók, a többség továbbra is veszteséget termel. De óvatosan már bizakodnak is.

Szerdán aztán némileg fordult a kocka, legalábbis kifulladt a lendület. A visszafogottabb elemzők korrekcióról, mások arról beszéltek, hogy megint újabb makroadatok miatt elbizonytalanodott a jövőt illetően a piac. Merthogy szerdán bizony az amerikai szolgáltatószektorról publikált beszerzőmenedzser index (ami a jövőbeni rendelésállományokkal kapcsolatos várakozásokat hivatott tükrözni) rosszabb lett nemcsak a vártnál, de az előző, 47 pontos értéknél is, 46,4 pont lett. Az, hogy az adat (miközben az ipari rendelések állománya 0,4 százalékkal nőtt az 1 százalékos várt esés helyett) miért és hogyan képes mozgatni a piacot, ha egyáltalán, csak azzal a folyamatos, pillanatnyi hangulatból fakadó túllendüléssel magyarázható, ami általában is jellemzi a világgazdaságot. Ahogy Márvány Zsolt, a Commerzbank treasury-jének értékesítési vezetője írta egyik napi piaci kommentárjában, "minden relatív. Ha azt mondjuk, hogy az ipari termelés 18,6 százalékkal zuhant júniusban, akkor görcsbe rándulhat a gyomrunk, hogy jujj, mi lesz. De ha hozzátesszük, hogy májusban még 22,5 százalék volt a zuhanás tempója, akkor máris szebben fest a dolog, hiszen ez már a kilábalás jele. Ha pedig a hó/hó adatot nézzük, akkor májushoz képest 1,9 százalékos növekedést láthatunk (és májusban szintén nőtt, 2,6 százalékkal az áprilisihoz képest a mutató)."

A BUX és a vezetõ részvények árfolyamának változása
	32. heti záró	31. heti záró
BUX	17 820	17 280
OTP	4498	3999
Mol	13 400	13 760
Richter	36 400	36 950
Magyar Telekom	680	680

És ahogy a hangulat, a számokból levont következtetések változnak napról-napra, úgy mozognak nemcsak a tőzsdék, de a világgazdaság hosszabb távú jövőjével kapcsolatos kilátások is. Igaz, miután az USA-ban 1300 milliárd dollárt ért el a költségvetési hiány (ez 880 milliárd dollárral több, mint az előző költségvetési év első tíz hónapjában volt), nehéz nem hinni abban, hogy a kínai ipar mindjárt lerohanja az amerikait. Eddig 2020-ra tették, amikor Kína feldolgozóipara több terméket állít elő, mint az amerikai, most már úgy tűnik, 2015-ben előzhet az ázsiai ország.

A péntek a héten belül is ékes példája volt az adatfüggésnek: az európai tőzsdékkel együtt a budapesti is lejtőn kezdett, a befektetők aggódtak az USA-ban európai idő szerint délután publikált munkaerőpiaci adatok miatt.A vártnál kedvezőbb adat (júliusban 247 ezer munkahely szűnt meg, ezzel a munkanélküliségi ráta 9,4 százalékra csökkent az előző havi 9,5 százalékról, a ráta első ízben csökkent tavaly április óta) nyomán aztán az addig bizonytalankodó indexek pluszba fordultak. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,2 százalékos nyereséggel 950,15 ponton fejezte be a napot. A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 4731,56 ponton zárt, 41,03 pont, 0,87 százalékos nyereséggel. Varsó közel két, Frankfurt és Párizs egy százalék feletti emelkedéssel zárt a hét utolsó napján, az egész nap jellemzően 1,5 százalék körüli mínuszban tanyázó BUX-ot azonban csak 0 közelébe tudta felhúzni a jó hangulat, 0,2 százalékos mínuszban zárta a pénteket. A forint is korrigált: míg péntek délelőtt még 273 forint fölött is járt az euró ára, késő délutánra 270,70 köré jött vissza

Egy mondatban

Csúnya lett a júliusi költségvetési szaldó, pedig csak 1 milliárdos hiány keletkezett. Bezzeg tavalyelőtt és tavaly 90, illetve 140 milliárdos többlet volt júliusban. Miután teljesen elhalt a magyar áruk és termelők védelmére tervezett, sokat kritizált 80 százalékos polcszabály, a GVH menet közben lezárta ezzel kapcsolatos vizsgálatát. A kormány bejelentette, belekezd a közösségi közlekedes átalakitásába.