Egy rejtélyes cég három éve építi szolnoki papírgyárát

Több mint három éve, 2006 áprilisában rakták le a szolnoki ipari parkban a Higi Papírsoft Zrt. leendő, 16-17 ezer négyzetméteres papírgyárának alapkövét. Akkor nyolcmilliárd forintos beruházásról, 160 új munkahelyről szóltak a hírek, és arról, hogy a gyár papírzsebkendő, szalvéta és egyéb háztartási papíráru gyártásához szükséges alapanyagot fog előállítani. A helyiek arról is beszélnek, hogy a befektetők egy áramtermelő bioerőmű megvalósítását is tervezték, bár ennek hivatalosan nem találtuk nyomát (ahogy annak sem, hogy a cég állami támogatást kapott volna a beruházáshoz, amit Szolnokon emlegetnek).

Jól indult

Ami viszont biztos: az építkezés megkezdődött, és már több mint három éve tart, de a papírgyár azóta sem épült fel. A cég a tervezett nyolcmilliárd forint helyett nagyjából tízmilliárdot költött a beruházásra, holott meglehetősen gáláns feltételekkel juthatott a szolnoki telekhez. A város önkormányzatától kapott tájékoztatás szerint az ipari parkban 4000-4500 forint a közművesített telkek négyzetméterenkénti átlagára.

A Higi Papírsoft ugyanakkor négyzetméterenként 1500 forintért kapta meg a területet, igaz, vállalta, hogy annak közművesítését elvégzi. Ez azonban végül csak részben történt meg, így a teljes közművesítés az ipari parkot üzemeltető, városi tulajdonban lévő Szolnoki Ipari Park (SZIP) Kft.-nek is belekerült 150 millió forintjába.

Jogerősen fizetnie kell

Ennek a pénznek a SZIP elengedte ugyan egy részét, ám még így is nagyjából 100 milliós követelése volt, amire a Higi részletfizetési lehetőséget kért és kapott. A 100 millióban azonban máig csak 10 milliót fizetett be (a szolnoki önkormányzatnál azt mondták, hogy most már jogerős ítélet kötelezi a céget a további részletek megfizetésére, ám ez eddig nem történt meg).

Természetesen azonban nemcsak a város vár a pénzére. "A beruházást időről időre abbahagyták, majd újrakezdték, miközben a szállítók és az alvállalkozók egy része már 2007 óta vár arra, hogy kifizessék a számlákat" – panaszkodtak lapunk által elért kisvállalkozók. A Higi pénzügyi helyzetét érzékelteti, hogy egy felszámolás alatt álló cégnek, az Ipolyholding Kft.-nek például 408 millió forintra plusz annak kamataira rúgó peres követelése volt a Higivel szemben (a követelést a felszámoló idén júliusban megpróbálta értékesíteni, nem sikerült megtudnunk, milyen eredménnyel, a felszámolóbiztos ugyanis augusztus végéig szabadságon van).

Többen felszámoltatnák

A Higi hitelezői közül az utóbbi időszakban többen is felszámolási eljárást kezdeményeztek a budapesti székhelyű cég ellen – hogy pontosan hányan és mikor, azt nem tudjuk. A Fővárosi Bíróság megkeresésünkre ugyanis csak annyit közölt: „2007 óta több felszámolási eljárást kezdeményeztek a Higi Papírsoft Zrt.-vel szemben, azonban tekintettel arra, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó, illetve hogy a bíróságot az adat- és személyiségvédelmi szabályok kötik, kérjük, hogy bővebb információért forduljon a felekhez”.

A lapunk által elért kisvállalkozók egyike úgy tudja, hogy az egyik, több mint százmillió forintot követelő cég már tavaly nyáron kérte a felszámolási eljárást, ám csak július végén kaptak egy végzést. Ebben az szerepel, hogy a bíróság július 25-i határidővel harminc nap haladékot adott a cégnek, mert most van bejegyzés alatt egy tulajdonosváltás – legalábbis így tudja a lapunknak neve elhallgatását kérve nyilatkozó üzletember (azt a vállalkozót, aki állítólag ezt a végzést kapta, nem tudtuk megszólaltatni).

Komoly pénzügyi gondok

Azt viszont a szolnoki ipari parkot üzemeltető cégnél is megerősítették, hogy a gyár valóban nem készült el, az építését időnként abbahagyják, de most például dolgoznak a területen. „Mi is tudjuk, hogy a cégnek komoly pénzügyi gondjai vannak” – mondta Andrási Imre, a SZIP Kft. ügyvezetője. Az építkezésen dolgozók ezt azzal egészítették ki, hogy tudomásuk szerint a félkész épület áram- és vízellátását lekapcsolták a szolgáltatók. A megyei lap online kiadásán tavaly egy kommentelő azt írta, hogy „már a szemetet is elföldelik az építési területen, csak azért, mert nem tudják kifizetni a hulladékelszállítási költségeket sem”.

Andrási hallott az állítólagos tulajdonosváltásról, és arról is, hogy nyújtottak be a cég ellen felszámolási kérelmeket, de azt mondta, részleteket nem tud. Csak annyit mondott, hogy egy állítólagos új tulajdonosi csoport nevében már megkeresték őt, „de a befektetők már azzal kezdték a tárgyalást, hogy a felhalmozódott adósságokat akkor tudják kifizetni, ha beindul a termelés” – mondta Andrási. Aki szerint a Higinél minden folyamatosan változik, így néha azt sem tudják, hol érhetik el őket.

Kikapcsolva, kikapcsolva, kikapcsolva

Ezzel nincsenek egyedül, az Index több mint egy héten keresztül szintén hiába próbált a cég illetékeseivel beszélni. Noha a cég weblapján látható szám tárcsázása után nem sokkal visszahívott egy Kelemen Péter nevű személy – hogy ki ő, arról később –, ám csak annyit mondott, hogy visszahívnak, ha a tulajdonosok akarnak nyilatkozni. Erre a visszahívásra a cikkünk megjelenéséig hiába vártunk.

A társaság székhelye a főváros XII. kerületében van, egyik vezérigazgatójának, Tóth Miklósnak a lakcímén. Ezen a címen egy mobiltelefonszámot tart nyilván a tudakozó, ám a szám ki van kapcsolva, hangpostafiók nincs, így üzenetet sem tudunk hagyni (Tóthot az alvállalkozók által ismert mobilszámán sem tudtuk elérni).

A Higinek elvileg van egy telephelye a főváros VII. kerületében, a Wesselényi utcában is, itt egy vonalas telefonszáma van. Vagyis csak lenne, amikor tárcsázzuk, azt halljuk, hogy a hívott számon előfizető, illetve szolgáltatás nem kapcsolható. A helyszínen sem járunk nagyobb sikerrel, sem a házba tartó idős úriember, sem a néhány perccel később onnan kijövő fiatal pár nem tud arról, hogy bármilyen cég székhelye lenne ott. A kapucsengőkön és a postaládákon szintén nem láttunk a Higi ottlétére utaló jelet.

Offshore-tulaj megy és jön

Az Opten cégtárának céginformációs adatai szerint a társaságnak jelenleg egyetlen tulajdonosa van, egy Veronában bejegyzett cég, az Over Meccanica S.p.a., amely 2004 óta részvényes, és jelentős befolyással rendelkezik a Higiben. Az IRM ingyenes céginformációs adatai szerint emellett most van bejegyzés alatt az offshore-paradicsomnak számító Brit Virgin-szigeteki Challenger Consultancy Services (CCS) Ltd. 50 százalékot meghaladó részesedés-szerzése a társasági szerződés május 28-i módosításának értelmében. Májusban egyébként kétszer is módosították ezt a szerződést: 22 nappal korábban, május 6-án épp arról született döntés, hogy kiszáll a cégből a CCS, amely 2003 januárjától volt a Higi tulajdonosa.

A társasági szerződés későbbi módosítása személyi változásokat is eredményezett. Egyfelől felügyelő-bizottsági tagságának bejegyzésére vár Szabó Károly és a wiesbadeni (Németország) lakcímű, de neve alapján vélhetően orosz Vitalij Mazin. Másfelől vezető tisztségviselőként bejegyzése alatt áll a moszkvai lakcímű Oleg Sztalnov – bár a lakcímeként megadott utcát a Google Mapson nem sikerült fellelnünk –, a budapesti Kelemen Péter – vele sikerült beszélnünk telefonon –, valamint ismét a menedzsment tagja lehet egy bizonyos Terner Géza, aki régóta kötődik a Higihez és áll üzleti kapcsolatban a Higi-székhelyének otthont adó Tóth Miklóssal.

Terner Géza, a visszatérő

Az akkor még bécsi lakcímű, a mostani cégnyilvántartási adatok szerint már luganói Terner neve annak kapcsán szerepelt először a lapokban, hogy – korábbi, nem cáfolt osztrák lapinformációk szerint – egy Barrage Consulting nevű cég nevében az M5-ös autópálya sikerdíjaként két, összesen több mint 1,5 millió euró értékű számlát állított ki egy Eurocontact nevű PR-cégnek, a Strabag partnerének.

Ahogyan az offshore CCS, úgy Terner is visszatérő szereplő a Higi életében: egyik tulajdonosa volt 1999 és 2005 között, emellett 2003-ig a cégvezetésben is szerepet vállalt. Az idén április óta 1,545 milliárd forintos alaptőkéjű társaság tulajdonosa volt továbbá nagyjából ebben az időben, 1999 és 2003 között a tavaly március óta felszámolás alatt álló Vencap Építőipari Kft., amelynek 45 százalékos tulajdonosa Tóth Miklós (ebben a cégben további 45 százaléka van Tóth Endrének, aki a Higi igazgatóságnak is tagja, és egy időben Terner is tulajdonos volt).

Tóth Miklós és Terner Géza egyébként nemcsak Higin és a Vencap révén ismerik egymást: Terner a nevét viselő cégen, a Terner GmbH-n keresztül – ennek 2004-ben megszűnt magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét szintén Kelemen vezette – tulajdonosa volt annak a mai napig Tóth Miklós által vezetett Mobilber Kft.-nek, amely 2000-ben 1,8 milliárd forintért opciós szerződést kötött a Magyar Úttörőszövetséggel a csillebérci tábor megvásárlására (a cég székhelye a tábor címe). Igaz, a csillebérci tábor tulajdoni viszonyai rendezetlenek, a fővárosi bíróság néhány hete utasította el – bár még csak első fokon – az úttörőknek azt a beadványát, amelyben területre vonatkozó résztulajdonjogának megerősítését kérték.

Lesznek, akik megvédik őket?

Magas körökhöz vezetői jó politikai kapcsolataikra többször utalgattak is a Higi Papirsoft vezetői, „arra célozgatva, hogy hiába is akarunk mi keménykedni, lesznek, akik megvédik őket” – mondják a pénzükre váró kisvállalkozók közül többen is. Hogy mennyire erősek a politikai szálak, azt sejtetni engedi, hogy Tóth Miklós nemcsak az úttörőkkel került üzleti kapcsolatba az ezredfordulón, hanem ez év május 18-ig ügyvezetője volt az MSZP-alapítású, jelenleg is a párt tulajdonában lévő, korábban a Köztársaság téri pártszékházban működő Concedo Kulturális Szolgáltató Kft.-nek.

A Higi helyzetét könnyíti, hogy a magyar jogrendszer sajátosságai miatt egy felszámolási eljárásnak már az elindítása is hosszú hónapokig elhúzódhat. Példaként említi erre a papírgyár építésén dolgozó, pénzükre váró cégek egyikének illetékese a már tavaly nyáron beadott felszámolási kérelmet, amiről csaknem egy év elteltével született érdemi döntés (a bíróság sajnos arra a kérdésünkre sem adott választ, hogy valóban van-e olyan felszámolási kérelem, amely tavaly nyár óta vár az elbírálásra).

A szolnoki önkormányzatnál mindenesetre inkább reménykednek, mint aggódnak. Abban bíznak, hogy a cég a most folyamatban lévő tulajdonosváltás után befejezi a beruházást, és hamarosan újraindítja a papírgyárat (erre már csak azért is nagy szükség van, mert tavaly bezárt a város másik, egyébként nyereségesen működő papírgyára, a Mondi). A hitelezők közül viszont többen attól tartanak, hogy az oroszok megjelenése csak újabb hitegetések kezdetét jelenti, ahogy egyikük fogalmazott: „messziről jött ember azt mond, amit akar, de ha nem tesz le valamit az asztalra két héten belül, mi mindannyian futhatunk a pénzünk után”.