Móric
14 °C
17 °C

Felülvizsgálhatják a posta-
és a MÁV-székház eladását

2009. 09. 02. 07:20
| Módosítva: 2009. 10. 01. 15:11
Rég nem látott karakán jelentéssel rukkolt elő az Állami Számvevőszék, amely nagyjából 350 oldalon szedi ízekre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megalakulását, illetve tavalyi működését. Ahogy korábban már nyilvánosságot látott, a sukorói telekügyletet semmisnek tekintik a számvevők, és több más konkrét ügyet is kifogásoltak.

Ahogy az az előzetes hírek ismeretében várható volt, az Állami Számvevőszék alaposan kiosztotta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működése miatt a szervezetet irányító testületet, de különösen Tátrai Miklóst, a szervezet azóta már távozott vezérigazgatóját – írja a Napi Gazdaság. Az MTI azt emeli ki: a felek véleményének eltérését jelzi, hogy a dokumentumban jelentős terjedelmet tesz ki az ÁSZ és az MNV üzenetváltása.

A számvevőknek az MNV 2008-as működésről készült jelentésében a tavaly felállított szervezet felügyelete kapcsán számos bírálatot kap a mindenkori pénzügyminiszter (Veres János és Oszkó Péter), de a kormány is megkapta a magáét. A vizsgálati jelentés kimondja, hogy az MNV Zrt. nem szerencsés csillagzat alatt született: az új vagyontörvény kapkodó parlamenti tárgyalása, majd hatálybalépésének elhúzódása eleve meghiúsította az előd szervezetek zökkenőmentes megszüntetését, illetve az új alapítását – olvasható a Napi Gazdaságban.

A lap felidézi: számvevők elvi hibaként rótták fel, hogy 2008-ban az MNV elfogadott számviteli politika nélkül kezelte a rábízott vagyont, a vagyonkezelési stratégiát viszont a kormány nem fogadta el. Az előd szervezetek nem készítettek záróleltárt, így az átadás-átvétel törvényi feltételei nem álltak fent. A vagyonátadó mérlegben az MNV nyitóvagyonát 1771,2 milliárdban határozták meg, amit egy évvel később az ÁSZ helyszíni vizsgálata során 15,9 milliárd forinttal korrigálni kellett a földalap pontatlanságai miatt.

Visszatérő téma a vagyonnyilvántartás rendszere: a három előd szervezet (ÁPV Rt., Nemzeti Földalap és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság) vagyonnyilvántartása nem volt egységes, míg az MNV az egységesített nyilvántartással 2009 nyarára készült el - vagyis ilyen 2008-ban nem létezett -, igaz, ezt elvégzendő feladatként írja elő a vagyontörvény.

A konkrét ügyeket említve az ÁSZ bírálja a volt moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának eladását, illetve annak körülményeit: az épület ellenértékéül befolyt 3,5 milliárd forintot az MNV kivonta a költségvetési körből és azt saját letéti számlájára helyezte - jogtalanul. Az ügy pikantériája, hogy a pénz három hónappal korábban befolyt, mint ahogy a vételárat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta, olvasható a Napiban.

A jelentés kitér a sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó ingatlan-vásárlásra is. Ahogy az nem hivatalosan már korábban napvilágot látott, az ÁSZ szerint az ügylet nem volt szabályos, ezért a számvevőszék álláspontja az, hogy a szerződés semmisnek tekinthető.

A további konkrét ügyek közül az MTI azt emelte ki, hogy az ÁSZ felkéri a pénzügyminisztert: vizsgáltassa ki a MÁV és a Magyar Posta székházaival kapcsolatos döntéseket, és kezdeményezze a szerződések felülvizsgálatát. Javasolták emellett a tárca vezetőjének az állami tulajdonú, különösen veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének teles körű előzetes felülvizsgálatát, valamint azt: kérje fel az NVT elnökét, hogy hajtassa végre az MNV vezérigazgatójával a feladatkörébe tartozó döntéseket.

Az MNV  cáfolta az ÁSZ megállapítását, azt állítva, hogy határidőre fogadta el az NVT az MNV Zrt. saját vagyonáról szóló 2008. évi beszámolókat. A vagyonleltár hiányát kifogásoló ÁSZ észrevételre az MNV megjegyezte, hogy ebben a felelőssége korlátozott. Jogszabály ugyanis nem írja elő, hogy az MNV nyitóállományát leltárral kellett volna alátámasztani.