Magyar gazdaság: a szabadesés egy éve

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke egy áprilisi előadásában vészforgatókönyvként beszélt annak lehetőségéről, hogy a magyar GDP idén 3 százalékkal csökken, és értéke folyó áron mindössze 26 960 milliárd forint lesz a 2008-as 26 470 milliárd forint után (a látszólagos növekedés mögött az infláció hatása áll). Ezzel szemben az idei első két negyedévben 6,1, majd 7,4 százalékkal esett a magyar gazdaság, és éves szinten most 6,7 százalékos recessziót várnak, így a bruttó hazai termék folyó áras értéke akár 26 000 milliárd forint alá is eshet.

Kis növekedés, nagy esés

Azt is mondhatnánk, hogy idén már kevesebb, mint 2,6 millió forintnyi előállított érték jut egy magyar állampolgárra, ami csaknem 200 ezer forinttal kevesebb, mint amennyivel tavaly szeptemberben, a válság kirobbanása után először módosított prognózisában számolt a pénzügyminisztérium. A gazdaság tavaly az első három negyedév lassú növekedéséből – sorrendben 0,9, 2 és 0,8 százalékos volt a GDP bővülése szeptember végéig – már decemberre 2,5 százalékos esésbe csapott át. Az éves GDP azonban még csekély 0,5 százalékos bővülést mutatott.

Az igazi mélyrepülés azonban idén kezdődött. Az első negyedévet a gazdaság 6,1 százalékos visszaeséssel zárta, elsősorban az ipar – egyébként már 2008 júniusa óta csökkenő – siralmas teljesítménye miatt. Az ipari termelés negyedéves szinten 17,6 százalékkal esett vissza, de januárban és februárban több mint 20 százalékos csökkenést regisztráltak (ezzel az ipari termelés volumenindexe a 2004 közepi szintre esett vissza). A feldolgozóipar az első negyedévben több mint 20, februárban több mint 31 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Eltűnő gazdaság, eltűnő cégek

A helyzet a második negyedévben sem javult, az ipar 19,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 21,3 százalékkal esett vissza. Mivel ekkor már a mezőgazdaság is bezuhant – az előző negyedéves 10 százalék alatti eséssel szemben több mint 20 százalékot csökkent –, a GDP 7,4 százalékkal maradt el 2008 második negyedévétől (mindeközben a 27 tagú EU-ban 4,8 százalékos volt a recesszió).

A visszaesést nagyon sok cég nem tudta túlélni: augusztus végéig mintegy 9500 vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás, nagyjából harmadával több ellen, mint a tavalyi első nyolc hónapban. Volt emellett további csaknem 9000 olyan társaság, aminek a megszüntetését, végelszámolási eljárás indításával, maguk a tulajdonosok kezdeményezték.

A világgazdasági válság természetesen a fogyasztást is visszavetette mind a hazai, mind az exportpiacokon. A legfrissebb KSH-adatok szerint a háztartások fogyasztása 6,6 százalékkal csökkent, a kivitel 14 százalékkal, míg a behozatal 22,6 százalékkal esett vissza. Az exportcsökkenés lényegében a termelőszektort jellemezte: az áruforgalom kiviteli oldalán 17,1, a behozatalin 25,7 százalékos volt a csökkenés, miközben a szolgáltatások exportja csak 3,8 százalékkal, importja 3,2 százalékkal csökkent. Az, hogy a külkereskedelem kiviteli és behozatali oldala nem szinkronban esett vissza, magával hozta az elmúlt egy év lényegében egyetlen kedvező gazdasági adatsorát: a külkereskedelmi forgalom egyenlege pluszba került, a második negyedév végére a többlet sosem látott mértékre, 540 milliárd forintra emelkedett.

Bajban az autósok és a pénzügyesek

A válság hatása – a hitellehetőségek beszűkülése és megdrágulása, valamint az exportpiacok felvevőképességének a csökkenése – a termelő ágazatokban már október első napjaiban jelentkezett. Ahogyan a világon mindenhol, Magyarországon is az autóipar és annak beszállítói voltak az első nagy áldozatok, rajtuk kívül az elektronikai szektorban és a pénzügyi szférában ütötte a legnagyobbat a krízis.

Mindez a foglalkoztatási adatokon is látszik, akár az összesített statisztikai adatokat nézzük, akár a legnagyobb egyedi elbocsátásokat, gyárbezárásokat. Tavaly augusztus végén – tehát az utolsó válság előtti hónapban – a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) 425 ezer munkanélkülit tartott nyilván. A számuk idén augusztusra 564 ezerre emelkedett, vagyis egy év alatt 139 ezren veszítették el állásukat, a munkát keresők száma csaknem harmadával nőtt. Mindeközben a bejelentett új álláshelyek száma 30 ezerről 24 ezerre, míg az összes üres álláshely száma 58 ezerről 40 ezerre csökkent.

A nagyjából 140 ezer megszűnt álláshely mintegy harmadáról, körülbelül 40 ezerről kapott bejelentést az Index elbocsátásszámlálója. A válság kezdeti időszakában több olyan létszámcsökkentés, csoportos leépítés volt, amelyet a cégek önként nem kommunikáltak (volna), csak cikkeink megjelentését követően tettek hivatalos bejelentést (az elmúlt hónapokra ez a gyakorlat már változott, a nagyobb elbocsátások többségét a cégek maguk bejelentik, így számlálónkat ezúton ünnepélyesen nyugdíjazzuk).

A legnagyobb kirúgások a múlt év végén voltak, a Magyar Suzukinál egy egész műszakot szüntettek meg – a tavalyi 280 ezer után idén talán már csak 190 ezer autót gyártanak Esztergomban –, amit több mint ezer ember állásának elvesztését eredményezte.

A komáromi Nokia-gyár létszámcsökkentéséről ugyan nem volt bejelentés, ám az üzem több beszállítója döntött radikális létszámcsökkentésről: a Foxconn 1500 embert küldött el, a Perlos 660-at. Mindhárom cég Komárom-Esztergom megyében működik, amely a válság egyik legnagyobb vesztese, ugyanis a fentieken túl is több esztergomi, tatabányai és komáromi vállalat döntött létszámcsökkentésről.

Szegény gazdagok

Ha régiókban gondolkodunk, akkor az eddig legfejlettebb közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi térségek a válság legnagyobb vesztesei, miközben a Dél-Dunántúlon lényegében stagnált az állástalanok száma (holott például a pécsi Elcoteqnél több mint ezren veszítették el az állásukat).

A munkakeresők száma a Közép-Dunántúlon egy év alatt több mint 70 százalékkal, a két másik régióban 65 százalék körüli mértékben nőtt (azzal együtt is, hogy az elbocsátottak egy része határon túlról vagy a kelet-magyarországi megyékből érkező munkavállaló volt). A foglalkoztatási hivatal adatai szerint egyébként a válság kezdete óta a növekedés gócpontja fokozatosan áttevődött a közép-magyarországi régióra.

Bizakodhatunk?

A munkanélküliségi adatok ugyanakkor okot adnak némi bizakodásra is. Az FSZH legutóbbi tájékoztatója szerint június óta lényegében stagnál az álláskeresők számának a növekedése, sőt, a nyár eleji hónapokban csökkent is a munkanélküliek száma (áprilisban még 568 900 regisztrált álláskereső volt, májusban és júniusban kevesebb, mint 550 ezer). Szintén kedvező tendenciának értékeli a foglalkoztatási hivatal, hogy a tartós – több mint egy éve regisztrált – álláskeresők száma 2 százalékkal, az összes állástalanon belüli aránya csaknem 9 százalékkal csökkent.

Biztatónak mondható az is, hogy a szakértők véleménye szerint a második negyedéves GDP-csökkenéssel elértük a mélypontot – amit már csak az is valószínűsít, hogy a legfőbb exportpiacunknak számító Németországban már bővült a gazdaság az utóbbi negyedévben –, így év végére tartható a mostani, már nem vészforgatókönyvekben szereplő 6,7 százalékos visszaesés, jövőre pedig az optimistábbak már növekedést is várnak. A kormány hivatalos előrejelzésében 0,9 százalékos recesszió szerepel 2010-re.