Nyolc év után először nem lesz új sztrádánk

2009.09.17. 08:29 Módosítva: 2009.09.17. 08:50
Hétéves sorozat szakadhat meg ez év végén: 2002 és 2008 között egyetlen esztendő sem múlt el úgy, hogy ne bővült volna a gyorsforgalmi úthálózat. Az erre az évre tervezett egyetlen átadást viszont jövő júniusra halasztották. Bajnai Gordon lehet a rendszerváltást követő első miniszterelnök, akinek kormányzása alatt egyetlen kilométernyi gyorsforgalmi utat sem adnak át.

„Az idei 78 kilométer után jövőre csak 6,7 kilométernyi gyorsforgalmi út készül el” – írtuk tavaly decemberben. Nos, most már úgy tűnik, annyi sem. Az M43-as autópálya Szegednél épülő szakaszát – amely az 5-ös főutat kötné össze a 47-essel – ugyanis a dolgok jelenlegi állása szerint ez év vége helyett legkorábban jövő nyáron adják át a forgalomnak.

A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-hez a Swietelsky GmbH által vezetett kivitelezői konzorcium – aminek a másik tagja a magánszemélyek tulajdonában álló, nyíregyházi székhelyű Ke-Víz 21. Zrt. – szerdán nyújtott be határidő-módosítási kérelmet, közölte a NIF. A kérelemben az szerepel, hogy a munka befejezésének határidejét ez év november 30-a helyett 2010. július 30-ra változtassák.

Az állami sztrádaberuházó közleménye szerint megindították annak vizsgálatát, hogy megalapozott-e a kivitelező kérése. Vizsgálják, hogy a kivitelező felelős-e a határidő-módosításért, és ha igen, akkor kötbérfizetésre kötelezik a konzorciumot. A NIF közölte azt is: megnézik, van-e lehetőség arra, hogy az így befolyt kötbér összegével a szegedi közlekedésfejlesztést támogassák, és azt is, hogy milyen műszaki megoldással valósítható meg a várost északról elkerülő út szakaszos átadása.

Az Index megkeresésére Fazakas Orsolya, a NIF szóvivője azt mondta, már hetekkel ezelőtt hallottak arról, hogy az építkezés nem a megfelelő ütemben halad, ám hivatalosan eddig nem kérték az építkezés átütemezését. „Nagyon szeretnénk, ha ez megtörténne, mert a NIF addig nem kezdeményezheti a szerződés módosítását, amíg ezt a kivitelező nem kéri” – mondta Fazakas. A NIF-et egyébként már nyáron tájékoztatták az építkezést hátráltató műszaki problémáról, ugyanis már július végén látni lehetett, hogy nemigen tartható az eredeti határidő.

Az idő sürget

Azóta azonban nem történt semmi, holott az idő mindkét fél számára sürget, hiszen az M43-as építését a szerződés szerint november végéig kellene befejezni. Az úgynevezett műszaki átadást követően jellemzően két-három héttel tudják forgalomba helyezni az utat, vagyis a normál ütemezéssel az év végi forgalmas időszakra valamelyest mentesült volna Szeged észak-nyugati városrésze az átmenő forgalom alól. (Az M43-as ezzel a szakasszal elérhetővé tenné a hódmezővásárhelyieknek, a megye északkeleti részén élőknek, valamint a dél-békésieknek az M5-ös autópályát, az 5-ös és a Dél-Dunántúlra tartó forgalmat elvezető 55-ös főutat).

forrás: http://roads.extra.hu
forrás: http://roads.extra.hu

Ötvenmilliárd uniós forint

A helyzetet az teszi pikánssá, hogy a beruházás az Új Magyarország fejlesztési terv egyik kiemelt sztrádaprojektje, vagyis az útépítés költségeinek 85 százalékát európai uniós forrásból finanszírozzák. A teljes, az M5-ös autópályát majd a nagylaki magyar-román határátkelővel összekötő, mintegy 30 kilométeres sztráda összesen nagyjából 85 milliárd forintba fog kerülni, ebből 80,5 milliárd (egészen pontosan 80 545 054 230) forint az úgynevezett elszámolható költség. A pénzből 49,9 milliárd (49 882 165 448) forint az európai uniós támogatás – olvasható a NIF honlapján.

Az biztos, hogy ha az út nem készül el határidőre, akkor a szerződésmódosítással egyidejűleg kötbér fizetésére kötelezik a kivitelezőt, mondta Fazakas Orsolya, aki azonban egyelőre nem árulta el ennek várható mértékét. A kötbér alapjául szolgáló megbízási díj egyébként nettó 12,8 milliárd (egészen pontosan 12 827 999 841) forint.

Vízes gondok

A csúszásnak a Délmagyarország korábbi cikke szerint elsősorban műszaki oka van. A kivitelező azt közölte, hogy a szegedi északi városrész vízellátását biztosító vízvezeték veszélyben van, mivel a sztráda töltése túl nagy nyomással nehezedik a talajra, így elmozdíthatja a vezetéket.

A problémát egy úgynevezett résfalas technológia alkalmazásával lehetne megoldani – vagyis lényegében egy speciális védőfalat kellene építeni a talajba –, ám meg kell várni a töltés tömörödését, és csak azt követően lehet a védőfalat megépíteni. Ez a folyamat önmagában is hónapokat vehet igénybe, arról nem is beszélve, hogy bizonyos földmunkákat a tél beálltával már nem lehet elvégezni. Így megeshet, hogy az eredetileg néhány hetesnek tervezett csúszás eredményeként csak valamikor a tavaszi választási kampányban, márciusban – zord tél esetén talán csak áprilisban – lesz kész az M43-as új szakasza.

Elképesztő sorozat vége

Ami azt jelenti, hogy egészen elképesztő sorozat szakad meg idén: 2002 után, vagyis hét évet követően most először fordul elő, hogy autópálya-átadás nélkül ér véget egy év. Az elmúlt hét esztendőben impozáns sztrádafejlesztési programot valósítottak meg a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányok.

Hogy csak a fontosabb elemeket vegyük, elkészült az országhatárig az M5-ös és az M7-es autópálya – utóbbit több mint negyven évig építették –, Dunaújvárosig az M6-os. Sztrádát kapott Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, átadták az M0-s keleti szektorát, így a fővárosi körgyűrű a 10-es út kivételével most már a fővárosból kivezető valamennyi főutat összeköti. A gyorsforgalmi úthálózat hossza a 2002-es nagyjából 500 kilométerről megközelítőleg 1100 kilométerre nőtt ez alatt az időszak alatt (bár a 600 kilométeres bővülés is jócskán elmarad az MSZP által 2002-ben négy évre vállalt 800 kilométertől).

Bajnai, az egyedülálló

Az M43-as átadásának csúszása emellett azt is jelenti, hogy a rendszerváltás után Bajnai Gordon lesz a második olyan miniszterelnök, akinek a hivatalba lépése évében nem adnak át autópályát (az első az Antall József halála után, 1993-ban hatalomra került Boross Péter volt). Ha a többi kormányalakítás évét nézzük: 1990-ben a fővárost délről elkerülő M0-s 51-es főút és 6-os főút közötti szakasza készült el, 1994-ben a 6-os út és az M1-es közötti szakasz.

Orbán Viktort 1998-ban még megelőzte a Horn-kormány az M5-ös Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti szakaszával – az utat júniusban adták át, Orbán júliusban lett miniszterelnök –, ám az M3-as Gyöngyös és Füzesabony közötti szakaszát már az ő kormányzása idején, novemberben helyezték forgalomba. Az M3-as ezután kormányváltásonként épült egy picit: 2002-ben Medgyessy Péternek a Füzesabony és Polgár közötti szakasza jutott, 2004-ben Gyurcsány Ferencnek a Polgár-Görbeháza közötti.

Bajnai viszont csak a 2010-es választási kampányban vigasztalódhat: elvileg tavaszra készül el az M6-os Dunaújváros és Szekszárd, valamint Szekszárd és Bóly közötti szakasza – bár utóbbiban lehet némi csúszás –, továbbá az M60-as Bóly és Pécs között. Ha azonban valamiért ezek a sztrádaszakaszok sem készülnek el határidőre – erre a korábbi hírek szerint van esély –, akkor az is előfordulhat, hogy Bajnai Gordon kormányzása idején egyetlen kilométernyi autópályát sem fognak átadni (az M43-as javának, a 47-estől Makóig vezető szakasznak az átadását eleve augusztusra tervezték).