Nem leszünk az amerikaiak Svájca

2009.09.21. 15:33 Módosítva: 2009.09.21. 15:33
Nem valószínű, hogy az amerikaiak Magyarországra hozzák pénzüket, hiába szigorodtak a svájci banktitok-szabályok. Az amerikaiak nem fogják idehozni befektetéseiket, ahhoz még túl kockázatos az ország.

Magyarországon sem kötelező kitölteni az itt befektetni kívánó amerikai állampolgároknak az amerikai adóhatóság értesítését szolgáló W9-es nyomtatványt. Svájcban azonban megállapodás született a bankok és az amerikai kormány között: több tízezer amerikai számla tulajdonosának adatait adják át az amerikai adóhivatalnak. Mivel így nem tudják elrejteni vagyonukat a befektetni vágyók, más országokat keresnek, ahol még nincsen hasonló jellegű megállapodás. Egy múlt heti hír szerint emiatt ugrásszerűen megnőtt a Magyarországon befektetett amerikai tőke, több tízmillió dollárról szóltak a pletykák.

Megkeresésünkre a hazai bankok nem támasztották alá ezt a számot. Sőt, információink szerint egyáltalán nem nőtt meg az elmúlt időszakban az amerikaiak által befektetett vagyon. A magyarországi bankok túlnyomó részénél nem írják alá az említett W9-es formanyomtatványt, de erre nem is kötelezi őket törvény.

A hazai bankokra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvények vonatkoznak. A W-9-es nyomtatvány kitöltésének kötelezőségére az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény sem tér ki – tájékoztatták az Indexen az Erste Banknál. A bank jogászainak és adószakértőinek véleménye szerint ez az adatlap önadózás keretében történő adatszolgáltatásra használatos.

A CIB Banknál úgynevezett haszonhúzói nyilatkozatot töltenek ki, ami alapján a bank levonja a kamatadót, illetve ami alapján a kamat a külföldi adóbevallás részét képezi. A bank saját hatáskörében kéri az amerikai állampolgársággal rendelkező ügyfeleit, hogy nyilatkozzanak adókötelezettségükről, de ez az információ a banknál marad.

A Citibanknál a globális számlanyitási szerződés tartalmazza az erről való önkéntes nyilatkozatot. Amennyiben azt nyilatkozza az ügyfél, hogy ő amerikai adóalany, ezzel egyben felhatalmazza a bankot, hogy a számára megfizetett kamatjövedelmét lejelentsék az amerikai adóhatóság felé.

A hazai bankok anyabankjainál más a helyzet, ha az adott ország jogszabályai ezt előírják, akkor ott kitöltetik ezt a formanyomtatványt. Az osztrák Ersténél például 2003 óta töltik ki a dokumentumot, mert az osztrák adójogszabályok, egyezmények alapján ez kötelező.

A megkérdezett bankok azt mondták, hogy egyáltalán nem nőtt az amerikaiak befektetése. De ez nem meglepő, mivel Magyarország messze nem említhető egy szinten Svájccal, ha az országkockázatot nézzük. Forrásaink szerint meglepő lenne, ha hirtelen dollár tízmilliókat fektetnének be az országba. Ráadásul rengeteg adóparadicsom létezik a világon, ahol sokkal könnyebb eltüntetni az amerikai adóhatóság elől a vagyont.

A másik ok, ami Magyarország ellen szól, hogy Magyarország csatlakozott a pénzmosás elleni nemzetközi egyezményhez és itthon szigorú szabályok szerint kell eljárnia a bankoknak. Azonnal jelenteniük kell például, ha gyanús pénzmozgást látnak.