Rózsa
11 °C
26 °C

Százmilliót keres a harminc állami topmenedzser

2009. 09. 22. 13:16
| Módosítva: 2009. 09. 23. 09:39
Csaknem 105 millió forintos fix jövedelmet kap a legjobban fizetett harminc állami cégvezető. Az Index által gyűjtött, a havi bruttókat és igazgatósági, felügyelő-bizottsági tiszteletdíjat tartalmazó táblázat élén a metróépítő Klados Gusztáv kicsivel előzi meg az MNB-elnök Simor Andrást. Az állami vagyonkezelő vezére az ötödik, őt leszámítva az első tízben csak banki és közlekedésben dolgozó menedzserek vannak.

Az elmúlt héten tették közzé az állami és önkormányzati társaságok a vezető beosztásban dolgozó munkavállalók, valamint a felügyelő-bizottsági és igazgatósági tagok javadalmazásának adatait. Több száz cég több ezer munkavállalójának adataiból kellett kilistáznunk, kik a legjobban fizetett állami cégvezérek.

A havi fix keresetek, tehát a fizetések, valamint az igazgatósági és fb-tagsági tiszteletdíjak alapján készítettük el azt a harmincas toplistát, amelyen a legjobban kereső állami menedzserek szerepelnek. Az adatok összegyűjtését nehezítette, hogy az állami cégvezérek egy részének több társaságban is van vezető beosztása. Ha úgy érzi, hogy bárkinek nem vettük figyelembe minden, állami cégnél betöltött tisztségét, írja meg!

fizetes450

A harmincas listára 2,2 milliós havi fix alatt nem lehetett felkerülni. Így lemaradt róla mások mellett Márkus Imre, a MÁV-Trakció vezérigazgatója és a Vasi Volán fb-jének tagja (2,17 millió), Oláh István, a Kopint-Datorg vezére (2,145 millió), Medveczky Balázs, az MTV megbízott elnöke és Rudi Zoltán, a köztévé igazgatója (egyaránt 2,1 millió), tovább Such György rádióelnök (költségtérítéssel együtt 2,148 millió).

MNB-BKV 3-1

A névsor élén Klados Gusztáv áll, aki határozott idejű szerződése értelmében havi 8 190 000 forintot kap a BKV-től a 4-es metró projektmenedzseri tevékenységéért. A korábban a Csalagút építésvezetőjeként is dolgozó Klados így 179 ezer forinttal meg tudta előzni a hagyományosan legjobban fizetett állami posztot betöltő Simor András jegybankvezért, aki 8 011 000 forintot kap havonta.

A lista harmadik és negyedik helyén is jegybanki vezérek állnak, Karvalits Ferenc alelnöke 6 409 500 forintot, míg Király Júlia alelnöke 5 608 200 forintot kap. Prémiumra egyik MNB-vezér sem jogosult, a hathavi végkielégítésre is csak akkor, ha a megbízatás a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg.

A kivétel

Csak az ötödik legjobban kereső állami cégvezér Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. Ő a vezérigazgatósági munkáért havi 3,5 millió forintot keres, ezt a pénzt azonban teljes egészében a krízisalapba utalja át. Kamarás emellett tagja a nemzeti vagyontanácsnak, ami további havi 850 000 forintot jelent, így jött ki a havi 4 350 000 forintos fix.

Kamarás egyébként bizonyos tekintetben különleges az állami menedzserek toplistájának az élén: az első 10-ben ő az egyetlen, aki nem nem a banki vagy a közlekedéssel foglalkozó szektorban dolgozó. A második legmagasabban fizetett nem bankár vagy nem közlekedéses menedzser Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. Ő a 2 840 000 forintos havi vezérigazgatói fizetéséhez 170 000 forintos tiszteletdíjat kap, így havonta 3 010 000 forintot keres.

Elnök, vezérigazgató, fb-tag

A legjobban fizetett állami menedzserek között több álláshalmozó is van. Ilyen például a hatodik és hetedik legjobban kereső cégvezér, Bodnár Zoltán és Heinczinger István. Bodnár – aki korábban az MNB alelnöke, majd a Kulcsár-botrány kirobbanásának idején a Nemzeti Autópálya Rt. vezetője is volt – jelenleg az Eximbank vezérigazgatója és a bank igazgatóságának a tagja, tovább a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) Zrt. igazgatóságának is tagja, ez együtt havi 3 891 000 forintot jelent neki (és 2006-tól idén májusig a Malév igazgatóságának is tagja volt).

Heinczinger Istvánnak a MÁV vezérigazgatójaként kapott 3 420 000 forintját a MÁV igazgatóságában és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. felügyelő-bizottságában betöltött tisztségeiért járó tiszteletdíjak tornászták fel 3 830 000 forintra. A szintén MÁV-vezér Andrási Miklós ugyanakkor csak 3 millió forintot kap két tételben: 2,5 millió a vezérigazgatói fizetése, félmillió az igazgatósági elnöki tiszteletdíja.

MÁV – a tökéletes menedzserek gyűjtőhelye

A MÁV a csoporttagjaival együtt a legtöbb menedzsert küldte a toplistára, hiszen további három vasutas vezér is tagja a legjobban keresők harmincas listájának. Kozák Tamás a MÁV-Startnál kap vezérigazgatóként és igazgatósági tagként 2,85 milliót, Sipos Sándor a MÁV portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettese 2,7 milliót keres, míg Mosóczi László üzletági általános vezérigazgató-helyettes 2,5 millió forintot kap (ugyan a névsorban több MNB-s van, mint vasutas, ám ez azzal magyarázható, hogy a jegybank monetáris tanácsának tagjai egységesen havi 2 804 100 forintot kapnak).

Érdekes, hogy amíg az idén nagyjából 190 milliárd forintos állami támogatással életben tartott vasút vezérei ilyen szép számban és előkelő helyen szerepelnek a listán – amit ráadásul egy szintén mesterségesen életben tartott cég, a BKV egy menedszere vezet –, több piaci alapon, nyereségesen működő társaság menedzserei ennél szerényebben keresnek.

Erős János például az MFB vezérigazgatójaként és igazgatósági tagjaként kicsit kevesebb, mint 3,8 milliót kap. És ha már MFB: a toplistában egyetlen megközelítőleges fizetési adat szerepel: miután a fejleesztési bank nem közölte a vezérigazgató-helyettesek pontos jövedelmét, csak a fizetési sávokat, Lex Zoltán üzleti vezérigazgató-helyettes bérét nem tudtuk pontosan megállapítani. Keresetét így a 2-3,5 millió forintos sáv közepére lőttük be; ehhez jön még 135 000 forint az igazgatósági tagságért, és további 135 000 forint az Eximbank igazgatóságából.

Nyereséggel kisebb bér jár

Szintén piaci alapon, állami támogatás nélkül működik az Állami Autópálya Kezelő Zrt., amely vezetője, Nagy Attila csaknem 600 ezer forinttal kap kevesebb vezérigazgatói bérként és igazgatósági tiszteletdíjként, mint a MÁV-vezér (de így is megelőzi az út-, sztráda- és vasútépítő NIF vezetőjét, a MÁV-fb elnöki tisztét is betöltő Reményik Kálmánt). Arról nem is beszélve, hogy a kvázi monopolhelyzete miatt az állami aranytojást tojó tyúknak számító Szerencsejáték Zrt. első embere, Székely Gábor a BKV felügyelőbizottságából származó pénzzel együtt is kevesebb, mint 2,6 millió forintot kap.

A közmédiumok vezetői közül – csak a havi fix alapján – egyedül Cselényi László, a Duna Tévé elnöke került a toplistára, annak is az utolsó részére. Ugyancsak a névsor utolsó harmadában van két volt miniszter: Szabó Pál korábbi infrastrukturális miniszter – előtte, az elhíresült biciklitender idején a Posta vezére – a Vértesi Erőmű elnök-vezérigazgatójaként 20 százalékos nyelvpótlékkal és az igazgatósági elnöki tiszteletdíjjal 2 640 000 forintot keres, míg Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter az Eximbank elnökeként és a MEHIB igazgatósági elnökeként 2 314 000 forintot kap.

És a juttatások

Fontos persze azt megjegyezni, hogy a havi fixek mellett a menedzserek egy része különféle kiegészítő juttatásokra (prémium, végkielégítés, gépjármű-használat, sbt.) is jogosult. Ezeket azért nem vettük figyelembe a táblázat elkészítésénél, mert egyfelől a cégek eltérő módon adták ki az ilyen típusú adatokat, másfelől például a vezérigazgatói prémiumokra való jogosultsághoz teljesítménykritériumok vannak (ezeket egyedül a NIF tette közzé).

Így csak érdekességként említjük meg, hogy ezek a kiegészítő juttatások jócskán eltérőek. A második legjobban kereső Simor Andrásnál például egyetlen kiegészítő juttatást, bére 5,6 százalékára rúgó önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást tüntetett fel az MNB (a két alelnöke is csak ennyire jogosult). Ezzel szemben például a köztévé megbízott elnöke, Medveczky Balázs, ha menesztik, felmondási és titoktartási pénzként, valamint végkielégítésként összesen 63 millió forintot kapna. Such György pedig, ha legalább 50 százalékkal túlteljesíti a rádió az üzleti tervben elvártakat, akár 53 millió forinthoz is juthat pluszban.