További Magyar cikkek
Egy éve a tervek szerint még mintegy 28-30 milliárd forint értékű beruházás valósult volna meg, abban bízva, hogy a kivitelezők kapnak majd építési engedélyt - mondta el Tóth Béla, három észak-balatoni kistérség csatornázási ügyekben illetékes munkatársa. Ezek között különböző turisztikai létesítmények, szállodák, sportpályák, üdülő- és lakóparkok szerepeltek.
Jelenleg azonban már a 10 milliárd forintot sem éri el ez az összeg. Ráadásul ezeknek a fejlesztőknek a zöme is csak azért maradt, mert a megvásárolt területet nem akarja elkótyavetyélni. A szakember ugyanakkor hozzátette, szerencsére több beruházó csak a tópartra vagy a már csatornázott településekre távozott.
Zadravecz Kálmán, egy ingatlanközvetítéssel is foglalkozó keszthelyi ügyvéd szerint a térségben sokasodnak azok a perek, amelyek olyan adásvételhez kapcsolódnak, ahol az eladó az építési engedély beszerzését, illetve annak kiadását garantálta, ám ezt nem tudja teljesíteni. Ezekben az ügyekben önkormányzatok is érintettek - tette hozzá. A törvény, illetve az építési tilalom jelentős hatással van az ingatlanárakra is. A telekárak például 10-15 százalékkal csökkentek az elmúlt egy év során, elsősorban azokon a településeken, ahol még jelenleg sem körvonalazódik a megoldás.
Bár a 45, csatornahálózattal nem rendelkező balatoni háttértelepülés közül 17 már sikeresen pályázott, sőt több helyen a beruházások előkészítése is elkezdődött, szinte minden érintett egyetért abban, hogy a tavaly elfogadott Balaton-törvény továbbra is jelentősen fékezi a térségbeli fejlesztéseket. Az is gond, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a térségi szennyvízberuházások elkészítésére és megvalósítására kevesebb központi és helyi forrás áll rendelkezésre.
Aligha véletlen, hogy a kormány csak arra vállalt garanciát, hogy a balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programját 2012 végéig dolgozza ki. A törvény előírásai szerint a hiányzó csatornahálózatot csak az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel lehet kiváltani. Ugyanakkor az is tény, hogy közvetlenül a tó partján lévő települések döntő többségében már százszázalékosnak tekinthető a csatornázottság. Keszthely térségében, ahol nemrég még 80 százalékos volt a kiépítettség, mára elérték a 95 százalékot, s néhány százaléknyi eltéréssel hasonló a helyzet Siófok, Fonyód, illetve Balatonfüred körzetében is. Sőt az is igaz, hogy például a Káli-medence falvaiban, ahol immár belátható idén belül elkészül a csatornahálózat, bizakodóbb a hangulat, mint korábban, ám mint a salföldi példa mutatja, még így sem egyszerű a helyzet.
A Balaton-felvidéki település ugyan több mint 100 millió forint pályázati forráshoz jutott, ám a 15 százalékos önrész előteremtése hatalmas gond a mindössze 81 beépített ingatlannal rendelkező falu számára. A most szerveződő csatornatársulatba ugyanis minden tulajdonosnak több mint 200 ezer forintot kellene befizetnie. Ezért jó néhányan az egyedi szennyvízkezelést tartják a jó megoldásnak, amihez ugyancsak igényelhető támogatás, ráadásul üzemeltetése is olcsóbb, hiszen 600 forintos lakossági tarifa helyett köbméterenként csak 150-200 forintba kerül. A térségben szinte valamennyi, kétezer lakosnál kevesebbet számláló település hasonló gondokkal küzd.